Nemszteroid gyulladáscsökkentők és a veseelégtelenség

Nagyjából minden tizedik európai ember csökkent vesefunkcióval él. A betegség lassan, csendesen, alig észrevehető tünetekkel jelentkezik, mint a szem körüli duzzadt, táskás bőr vagy a felpüffedt arc vagy az úgynevezett pókhas megjelenése, valamint a boka, csukló gyakori dagadása.

Egyszerűen diagnosztizálható, vizelet- és vérvizsgálattal (vizelet albuminszintje, a vér kreatinin-, karbamid-, eGFR-szintje), így aki rendszeresen (fiatalon 2 évente, középkorúan évente) jár vér- és vizeletvizsgálatra, annál időben felfedezhető a vesefunkció kezdődő csökkenése.

A vese gazdag érellátottásága miatt nagy mennyiségű vérplazmát képes megszűrni, és az apró vesecsatornákon keresztül kiválasztani és visszaszívni ionokat és bizonyos vegyületeket a szervezet szükségletei szerint. Azonban bármi, ami ezt az érellátottságot és ezen keresztül az átfolyó plazma mennyiségét csökkenti, pl. az érelmeszesedés, a kevés folyadék fogyasztása és egyes gyógyszerek tartós szedése, rontja a vesefunkciót, és hosszú távon akár veseelégtelenséghez is vezethet. Ide tartoznak a recept nélkül is kapható gyógyszerek közül a nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID) is. A gyógyszerek vesekárosító hatása lassan, szinte feltűnés nélkül alakul ki, ezért tanácsos sokkal óvatosabbnak lenni az öngyógyszerezésben.

A recept nélkül is megvásárolható NSAID-ok közé tartozik az aspirin, ibuprofen, ketoprofen, diclofenac, naproxen, metamizol. Fájdalom-, láz- és gyulladáscsökkentő hatásuk van. Az NSAID-ok főbb javallatai a különböző eredetű fájdalmak (fej-, fog-, izom-, hátfájás, rándulás, migrén, reuma, menstruációs görcs, neuralgia stb.) mérséklése, a láz csillapítása, továbbá a meghűléses megbetegedések tüneteinek mérséklése. Olyan kellemetlen, mindennapi életünket megnehezítő tünetekre alkalmazzuk ezeket a gyógyszereket, amivel mindannyian találkozunk életünkben.

Hogyan hatnak ezek a gyógyszerek?

Meggátolják egy olyan vegyület képződését a szervezetben, mint a prosztaglandin, mely szinte minden szövetben megtalálható, befolyásolja a vese működését, vérnyomást és egyéb élettani funkciókat, mint a láz, fájdalom és gyulladás, mely a prosztaglandinszintézis gátlásával megszüntethető. Más területeken azonban védő hatása van a prosztaglandinnak, így védi a gyomornyálkahártyát a gyomorsav maró hatásával szemben, és elősegíti a fekélyek öngyógyulási folyamatait. Ezért okoznak az NSAID-ok alkalmazásukkor gyomorfájdalmat, tartós alkalmazáskor akár gyomorvérzést is.

Az NSAID gyógyszerek az aspirin kivételével növelhetik a vérnyomást (átlagosan 5 Hgmm-rel), így növelik az agyvérzés és a szívinfarktus esélyét. Ezek a mellékhatások már pár napi alkalmazás után jelentkezhetnek, de bekövetkezésük esélye a használat idejével és a magasabb hatóanyag-tartalmú készítmények alkalmazásával emelkedhet. A prosztaglandinszint csökkenése szűkíti a vese ereit, ami rontja a vese oxigénellátását. Az NSAID-ok hatására a vese visszatartja a sót és a folyadékot, valamint emelkedik a vérnyomás is, ami szintén károsítja a vesét.

Az analgetikumok okozta veseelégtelenségnél a gyógyszerek először a vese velőállományát, majd a kéregállományt teszik tönkre. Azok vannak különösen veszélyben, akik vízhajtót is szednek rendszeresen az NSAID-ok mellett, vagy májzsugorodásban, esetleg szívelégtelenségben szenvednek. Különös odafigyelést igényelnek a rendszeresen fájdalomcsillapítót szedő idősek, az érelmeszesedésben szenvedők.

A vérnyomáscsökkentő kezelések során gyakran kombinálják egyes vérnyomáscsökkentőket – ACE-gátlókat vagy ARB-ket, mint enalapril, perindopril, kandezartan, valzartan, telmizartan hatóanyagtartalmú gyógyszereket – vizelethajtókkal. Ilyen gyógyszerek szedése mellett az NSAID szedése egyharmadával növeli a heveny, hirtelen fellépő vesekárosodást (mely általában reverzibilis) a csak vízhajtóval és ACE-gátlóval/ARB-vel történő kezeléshez képest. Ilyen vérnyomáscsökkentők mellett fájdalomcsillapításra ne alkalmazzunk recept nélkül kapható NSAID-ot.

Az elégtelen veseműködés magas vérnyomást okoz és szívelégtelenség kialakulására is hajlamosít. Minél rosszabb a veseműködés, annál valószínűbb a vérszegénység kialakulása is. A rossz veseműködés miatt kialakuló kalcium-foszfát-anyagcserezavar kedvez a csontritkulás kialakulásának is.

Bár sokszor van a betegeknek olyan érzése, hogy egy gyógyszer azért kapható recept nélkül, mert valószínűleg nem annyira veszélyes, ez nem igaz. Hosszú időn át tartó fájdalomcsillapító-alkalmazás esetén – ebben elsősorban a nők és az idősek a leginkább érintettek –, ízületi fájdalom, menstruációs panaszok miatt, illetve az időseknél már meglévő alapbetegségek, mint magas vérnyomás, cukorbetegség miatt, érdemes odafigyelni mennyi és milyen gyakori a fájdalomcsillapító-szedésünk. Ugyanakkor nem érdemes a másik végletbe sem esni, egy-egy megfázás miatt beszedett gyógyszer nem okoz súlyos vesepanaszokat egészséges vesénél. E mellett még számos tényező is közrejátszik a betegség kialakulásában.

Tovább

• Gyógyszerek által okozott vesekárosodás
• Milyen egyéb betegségekkel kell számolniuk a veseelégtelenségben szenvedőknek?

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Huszár Zsoltné dr., szakgyógyszerész