Urémia - Fogalma, okai, tünetei, kezelése

Az urémia a vese súlyosan elégtelen működése miatt fellépő tünetegyüttes. Azok a káros anyagok, amelyek normál körülmények között a vesén keresztül választódnak ki és a vizelettel ürülnek, urémia (húgyvérűség) esetén a vérben maradnak, és ott mérgező, károsító hatást fejtenek ki.

Az urémia leggyakrabban a végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegeknél jelentkezik, ekkor a vese szűrőfunkciójának már kevesebb, mint 10-15%-át képes csupán ellátni. Urémia (vagy magyar elnevezéssel húgyvérűség) miatt kezdik meg a legtöbb művesekezelést, illetve a veseátültetés egyik indikációja is lehet.

Urémia okai

Minden olyan kórkép, vagy toxikus hatás, ami hosszú távon károsítja a vese állományát, vesét ellátó ereket, kezelés nélkül végstádiumú vesebetegséghez és közvetve urémiához vezet.

Veseelégtelenséghez leggyakrabban a cukorbetegség vezet (diabéteszes nephropathia), mert károsítja a vese ereit, hegesedést alakít ki a vesében (vesezsugor). Emellett a diabétesz károsítja azokat a hajszálereket is, amelyeken a vizelet kiszűrődik a vesében. Hosszabb távon a végállapotú veseelégtelenség és az urémia lehet a kezeletlen magas vérnyomás szövődménye is.

A vese glomerulusait és tubulusait (érgomolyagokat és csatornákat) érintő betegségek is lehetnek a végstádiumú vesebetegség és az urémia okozói. Ezek lehetnek a vesét közvetlenül érintő elsődleges károsodások, pl. különböző vesegyulladások. De okozhatják közvetve olyan immunbetegségek is, mint például a lupus. Vizeletelfolyási zavarok (pl. prosztata megnagyobbodás), öröklődő vesebetegségek (pl. policisztás vese), túlzott mértékben szedett nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (pl. paracetamol, az ibuprofen, a naproxen, az indometacin) szintén vezethetnek urémia kialakulásához.

Urémia tünetei

Az urémiával járó toxikus, károsító hatások a szervezet szinte egészét érinthetik, így több szervet érintő tüneteket okozhatnak.

• Szív-érrendszeri tünetek: magas vérnyomás, szívelégtelenség, szívritmuszavar, vizenyősödés, erek fokozott meszesedése.
• Vérképzéssel kapcsolatos tünetek: vérszegénység, vérzékenység.
• Ioneltérések: a kalciumszint csökkenése, a foszfátszint emelkedése, kálium szint emelkedése, a D-vitamin hiánya.
• Gyomor bélrendszeri tünetek: étvágytalanság, hányinger, hányás, hasmenés, alultápláltság, a gyomor- bél-traktus vérzései.
• Savós hártya gyulladások: a szívburok és a mellhártya gyulladása.
• Idegrendszeri eltérések: gondolkodásbeli és mentális zavarok, alvászavar, aluszékonyság, izomgörcsök, súlyos esetben zavartság, kóma.

Diagnózis, kivizsgálás urémia esetén

Az urémia diagnózisának felállítása a laborvizsgálat és a panaszok alapján történik. A laboreredmények között csökkent vesefunkciós értékek, emelkedett kreatinin és urea szint, ioneltérések, csökkent GFR látható. 30-as vagy ennél alacsonyabb GFR érték esetén érdemes nefrológiai gondozásba venni a beteget és rendszeresen kontrollálni az értékeket, így az időben megkezdett kezeléssel elkerülhetővé válhat az urémia kialakulása is.

Az urémia kezelése

A legjobb kezelés a megelőzés, tehát a vese egészségének védelme, a veseelégtelenség kezelése valamint a végstádiumú vesebetegséghez vezető kórképek kezelése alapvető fontosságú.

Ha már kialakult az urémia, akkor a felhalmozódott káros, mérgező anyagokat művesekezeléssel (dialízis) kell eltávolítani, vagy végső megoldásként veseátültetés jön szóba, amennyiben a beteg alkalmas a transzplantációra.

Alapvetően kétféle dialízis létezik, a hemodialízis és a hasi (peritoneális) dialízis. A hemodialízisnél művesegép tisztítja a beteg vérét egy félig áteresztő szűrő és dializáló oldat segítségével. Hasi (peritoneális) dialízis esetében a szűrő szerepét a beteg saját hashártyája (peritoneum) tölti be. A dialízis kezeléseket élet végéig, vagy a vese transzplantációig végzik.

Lásd még Dializált betegek étrendje | A dialízis formái

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász