Alig észrevehető tünetek jelzik - A krónikus vesebetegség felismerése

A krónikus vesebetegség Magyarországon becslések szerint 1,5 millió embert érint. Az, hogy miért csak becslésről beszélhetünk, annak tudható be, hogy az érintettek többsége nem tud arról, hogy veséje nem működik megfelelően.

Sokan úgy gondolnak a krónikus vesebetegségre, hogy az minden esetben rendszeres dialízist szükségessé tevő állapot, a veseelégtelenséget pedig minden esetben a beteg számára is jól jelzi a csökkenő vizeletmennyiség, így amíg a vizelet mennyisége nem utal problémára, a vesebetegség sem jelentkezhet.

Mindez azonban tévhit. A krónikus vesebetegséget a kezdeti fázisban nem jelzik komoly panaszok, vagy elfedik a vesekárosodást okozó alapbetegségek (cukorbetegség, magasvérnyomás betegség) tünetei, esetleg olyan általános panaszokat tapasztalhat csak a beteg, mint a fáradékonyság, a fizikai teljesítőképesség csökkenése. A vesék elégtelen működésére kezdetben pedig nem a vizeletmennyiség csökkenése, hanem annak növekedése utalhat (ennek okairól itt írtunk).

A vesebetegek többségének tehát nincs nyilvánvaló és a mindennapokat akadályozó panasza, csak a későbbi fázisban alakulnak ki olyan tünetek, mint a vizelet csökkenése, az ödémásodás.

Miért veszélyes a fel nem ismert vesebetegség?

A krónikus vesebetegség lassan romló, nem visszafordítható, nem gyógyítható kórállapot. Mivel felismerése a kezdeti fázisban nehéz, sokszor csak előrehaladott állapotban, nagyfokú veseelégtelenség esetén részesül a beteg megfelelő terápiában.

Minél később derül ki, hogy krónikus vesebetegségben szenved a beteg, a folyamat annál nehezebben megállítható. Míg korai felismerés esetén életmódváltással és az alapbetegségek (diabétesz, hipertónia) kezelésével is megelőzhető a súlyosabb veseelégtelenség kialakulása, később sok esetben már elkerülhetetlen a dialízis, vagy akár a transzplantáció.

Honnan tudható meg, ha valaki vesebeteg?

A betegség kezdeti fázisában, tünetmentes esetben a vesebetegség kimutatása laborvizsgálatokkal lehetséges. Egy rosszabb vesefunkciós érték ugyanakkor még nem utal a krónikus megbetegedésre, de a tartósan rossz eredmények már igen.

Időnként egy más panaszok miatt végzett hasi ultrahangon szokott feltűnni a vese elváltozása. Ilyen lelet esetén is érdemes laborvizsgálatra elmenni a krónikus vesebetegség megerősítése vagy kizárása érdekében.

Ha az alábbi laboreredmények közül legalább egy állítás fennáll, akkor krónikus vesebetegségről beszélhetünk, még akkor is, ha egyébként semmilyen tünetet nem tapasztalunk.

• Albuminuria: tartósan kóros mennyiségű fehérje (albumin) ürül a vizelettel.
• GFR-szint csökkenése: GFR laborérték 60 alatt fokozott figyelmet igényel. Az ezzel rokon eGFR-érték a kreatininszinten, a beteg életkorán és nemén alapul, ezekből a paraméterekből automatikusan számolják ki a laboratóriumok.
• Vizelet üledékvizsgálat: mikroszkóposan észlelhető, szabálytalan alakú vörösvértestek jelennek meg a vizeletben.
• Ion eltérések: általában magas káliumszint mutatható ki a vérvétel eredményeképp, de a nátrium-, kalcium- és foszfátszint is lehet kóros.
• Szövettanilag igazolt eltérés a veseszövetben: vesebiopszia során igazolható leggyakrabban autoimmun kórképek, pl. félholdképződéssel járó glomerulosclerosis.
• Képalkotó vizsgálattal igazolt strukturális elváltozás: egyik vagy mindkettő vese mérete kisebb, a veseparenchyma keskenyebb, a felhalmozódó kötőszövet miatt az ultrahangvisszaverő képesség fokozódik.

Milyen gyakran ellenőriztesse veséi egészségét?

Minden egészséges ember számára

Érdemes ideális esetben még teljesen panaszmentesen is évente egyszer egy általános szűrő jellegű vizsgálatra elmenni. A laborvizsgálat tartalmazzon legalább vérképet, vesefunkciós értékeket, ion szintet és egy általános vizelet- és üledék vizsgálatot.

Magas kockázati csoportba tartozóknál, panaszmentes esetben

Az 50 év feletti, túlsúlyos, a családban előforduló diabéteszes esetén, továbbá különösen az ismert magasvérnyomásos, cukorbeteg páciensek esetén mindig gondolni kell vesekárosodás lehetőségére, ezért náluk gyakrabban javasolt a kivizsgálás. Akinek a kórtörténetében a magasvérnyomás vagy a cukorbetegség már szerepel, egy alapos háziorvos már magától ad laborbeutalót a szokásos gyógyszerreceptek mellé.

Panasz esetén

A vizeletmennyiség – folyadékfogyasztással nem magyarázható – csökkenése, a végtagok vizenyősödése (ödéma) esetén minél előbb szükséges a vesebetegség lehetőségének kivizsgálása.

Vérvétel esetén érdemes kérni teljes vérképet, vesefunkciós értékeket (karbamid, kreatinin, GFR), ion (Na, K, Ca, P) szinteket, vasat, alvadási paramétereket, összfehérje- és albuminszintet, rutin vizelet és vizeletüledék vizsgálatot. Ezek az értékek diagnosztikusak vesebetegség gyanúja esetén, de természetesen a vércukor, vérzsír és májfunkciós értékek is nagyon fontosak. Kórházi körülmények között érdemes nézni vérgáz értékeket, valamint vizelet albumin/kreatinin arányt is.

Képalkotó eljárások közül már egy hasi ultrahang is informatív lehet (pl. veseparenchyma vastagság).

Vizsgálatok igazolt vesebetegek esetén

Ha már igazolódott a veseelégtelenség, akkor a rendszeres laborvizsgálat mellett hasi CT, angiográfia, izotópvizsgálat (veseszcintigráfia) vagy vesebiopszia is szóba jöhet a súlyosság megítélésére, a háttérben álló okok tisztázására. A súlyosságtól függően fél-egy évente javasolható a kontroll. Tanácsos a nefrológiai gondozásba vétel, hogy a kontroll ne felejtődjön el panaszmentesség esetén se.

Lásd még A vese betegségére utaló jelek

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász