A magas vérnyomás vesekárosító hatása (hipertenzív nefropátia)
megjelent:
A vesebetegség hátterében olykor a magas vérnyomás áll. A tartósan emelkedett vérnyomás károsítja a vesékben futó erek falát, ami komoly zavarokat idézhet elő a létfontosságú szerv működésében.
A magas vérnyomás és a vesebetegség összefüggései
A magas vérnyomás betegség nagyon gyakori, jól kezelhető, ám kezelés nélkül maradandó szervkárosodást, akár halálos kimenetelt okozó népbetegség. Az egyik legfontosabb kockázati tényező a stroke, a szívinfarktus a szívelégtelenség, a perifériás artériás betegség hátterében, emellett a krónikus vesebetegség második leggyakoribb kiváltó oka is, a cukorbetegség után. Már enyhe vérnyomásemelkedés is károsodást okozhat a szervben, főleg akkor, ha több kockázati tényező (pl. cukorbetegség, magas vérzsírszint, elhízás, dohányzás) együttesen áll fenn.
A vérnyomás szabályozása és a veseműködés igen bonyolult folyamatok sorozata, és egymás működésére igen komoly befolyást gyakorolnak. Éppen ezért a más okból kialakuló veseproblémák is kiválthatnak magasvérnyomást (akár a vesében futó artéria miatt - renovascularis hipertónia, akár a vesét alkotó szövet károsodása miatt - renoparenchymás hipertenzió), emellett a nem vese eredetű hipertónia is okozhat vesebetegséget. Magyarországi adatok szerint a hipertóniában szenvedő népesség 10%-a egyúttal krónikus vesebeteg is.
A hosszú ideig fennálló esszenciális hipertónia (olyan magasvérnyomás betegség, aminek hátterében egyéb betegség nem deríthető fel) eredményeképpen létrejövő progresszív veseelégtelenség esetén beszélünk hipertenzív nefropátiáról (szakmai írásmóddal hypertensiv nephropathia, vagy más elnevezéssel nephrosclerosis). A magas vérnyomás által előidézett vesekárosodás kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak: a roma lakosság betegséggel szembeni rizikója 2,85-ször nagyobb, illetve nemek tekintetében a férfiakban gyakoribb jelenség.
Hogyan károsítja a magas vérnyomás a vesét?
Amikor a hipertónia áll a vesebetegség hátterében, akkor egyrészt a tartós vérnyomásemelkedés károsítja a vesékben futó erek falát. Az erek belhártyája alatt zsírszerű anyagok is lerakódhatnak, ennek következtében az erek falának átmérője megvastagszik. Mindez komoly zavarokat idézhet elő az erek működésében, ami a vérnyomás további emelkedése mellett a vesefunkciót is károsítja.
| Kórélettani folyamatok |
| Magasvérnyomás betegség esetén a veséket ellátó erekben és a vese glomerulusokban az alábbi károsodások jöhetnek létre:
A károsodások következményeként a vérnyomás tovább romolhat, ördögi kört alakítva ki. |
Tünetek vérnyomás eredetű vesekárosodás esetén
Mind a magasvérnyomás betegség, mind a vesebetegség rendszerint lassan, észrevétlenül kezdődik, hosszú évekig tünetmentes lehet. A vesék funkciójának romlása lassan halad előre és csak későbbi stádiumban okoz panaszokat.
Leggyakoribb tünetek:
- kóros fehérjeürítés (proteinuria/albuminuria)
- vér megjelenése a vizeletben.
További lehetséges tünetek:
- szem körüli duzzanat,
- lábszár- és bokaduzzanat (ödéma),
- derék-, háttáji fájdalom
- gyakori éjszakai vizelés.
A nefropátia diagnosztizálása
Mint minden belgyógyászati kórképnél, egy jó anamnézis már fél diagnózis. Rokonoknál, illetve a betegnél az ismert és kezelt betegségek kikérdezése, a tünetekre rákérdezés gyakran már felveti a vesekárosodás gyanúját.
Ehhez társulnak a klinikai tünetek és a laborvizsgálatok eredményei:
- proteinuria (fehérjeürítés vizeletvizsgálatból) - kezdetben még nem jelentkezik,
- GFR-érték romlás - szintén előrehaladott esetekben jelentkezik, ugyanis a vese sokáig fent tudja tartani a GFR értékét.
Hasi ultrahang: előrehaladott esetekben vese mérete csökken (vesezsugorodás), a vese felszíne finoman egyenetlen.
Általában már ennyi adatból, eredményből a diagnózis biztonsággal felállítható, nagyon ritkán kerül sor szövettani mintavételre, vesebiopsziára.
Differenciáldiagnosztikai szempontból lehet fontos egyéb sclerosist okozó betegségek elkülönítése, pl. IgA-nephropathia, gyógyszer okozta vesekárosodás (analgeticum nephropathia), focalis segmentalis glomerulosclerosis.
A hipertenzív nefropátia kezelése
A terápia központi eleme a vérnyomás-célérték elérése és fenntartása. Nem szövődményes, társbetegségek nélküli magasvérnyomás esetén a célérték 140/90 Hgmm alatti vérnyomás. Hipertenzív nefropátia esetén a célvérnyomás alacsonyabb, 130/80 Hgmm.
A kezelésben életmódbeli változtatásokat, illetve gyógyszeres terápiát vethetünk be.
- Gyógyszeresen: vérnyomáscsökkentő készítmények, pl. ACE-gátlók vagy ARB-k.
- Életmódbeli változtatások: sószegény, zsírszegény étrend, testmozgás növelése, testsúlycsökkentés, alkoholfogyasztás és dohányzás elhagyása, stressz csökkentése.
Végstádiumú vesebetegség esetén dialízis is szükségessé válhat.
Lásd még A krónikus vesebetegség felismerése
Forrás: WEBBeteg
