A lábszárfekély tünetei
Lábszárfekélyről akkor beszélünk, amikor az alsó végtagot borító bőrfelszín folytonossága megszakad s a keletkezett hámhiány legalább hat héten keresztül fennáll. A fekély nagysága és mélysége igen széles határok közt változhat, lokalizációját tekintve az egyik leggyakoribb érintett terület a boka régiója.
A téma cikkei |
2/1 Lábszárfekély tünetei |
A lábszárfekély hátterében számos különböző kóreredet állhat, mind közül a leggyakoribb a krónikus vénás keringési elégtelenség, más néven a visszérbetegség. Ezen túlmenően, a maradék esetek nagy hányadát alkotják az artériás eredetű problémák (érszűkület vagy egy embólus általi hirtelen érelzáródás), illetve a különböző neurológiai (idegi) eredetű kórképek. Ez utóbbiak közt meglehetősen gyakori „szereplő” a cukorbetegség, ahol a különböző idegszálak károsodása vezet előbb vagy utóbb az ellátott terület pusztulásához.
A fekélyek kialakulása – kóroktól függetlenül – általában a nem megfelelő vérellátás, s az ennek talaján kialakuló oxigén- és tápanyaghiány következtében történik. Pontosan ezek miatt a fekélyek sebgyógyulási hajlama igen rossz: minimális mértékben képes csak, vagy sokszor egyáltalán nem képes a szervezet ezeket a nyílt sebeket „beforrasztani”, s így ezek – fájdalmas voltuk mellett – potenciális fertőzési forrásként, a kórokozók számára nyitott kapuként „funkcionálnak”.
Amikor ilyen-olyan kórok következtében egy fekély elkezd kialakulni, annak legtöbbször hosszabb ideig tartó „előszobája” van (kivételt képez ez alól talán a vérrög általi hirtelen artériás elzáródás, ahol szinte másodpercek alatt jelentkezik az éles, szúrásszerű fájdalom, és kezdődik az akut szövetelhalás). Az úgynevezett predilekciós helyeken (ahol a leggyakoribb a fekélyképződés gyakorisága – ld. boka) a hám elvékonyodik, a bőr feltűnően sápadttá és szárazzá válhat. A vérerek károsodása miatt, azokból vörösvértestek léphetnek ki a szövetek közé, s a belőlük lebomláskor felszabaduló, vasat tartalmazó anyagok barnásan elszínezhetik a bőrt. Mindezek mellett, a bőr alatti kötőszövetek is károsodnak, zsugorodnak, így a bőr szinte ráfeszül az alatta lévő struktúrákra.
Mindez természetesen szabad szemmel jól látható, így bárki azonnal észreveheti. A láb feszülő érzése, fájdalom, zsibbadás-bizsergés, illetve, az alapbetegségtől függően egyéb tünetek színesíthetik a képet. A fekélybetegség kialakulásának következő állomása már a nyílt seb megjelenése: ez kezdetben csak apró hámhiány, mely azonban szélsebesen nőhet mind terjedelmében, mind pedig mélységében. Általában levedző, nedvező foltok jönnek létre, igazán elhanyagolt esetekben pedig – a fertőzés jeleként – gennyes váladék ürülhet a környező bőrfelületek gyulladásos jelenségei által kísérve.
Mindezekből látható, hogy ismert alapbetegség mellett egy kezdődő lábszárfekély igen korai stádiumában jól felismerhető. A súlyosabb szövődményeket elkerülendő, már a legkisebb gyanú esetén is javasolt azonnali szakorvosi kivizsgálás, és a tüneti, valamint kóroki kezelés megkezdése.
Tovább A visszérbetegség fokozatai
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit