Thrombophlebitis (trombózissal kísért visszérgyulladás)

A thrombophlebitis a felületi vénák vérrög által okozott elzáródását jelenti, melyet a visszerek és a környező szövetek gyulladása kísér. A visszérgyulladásnak ez a vérrögképződéssel kísért típusa igen gyakori szövődmény visszértágulat esetén.

A vénák gyulladásos betegségei

A vénás keringési zavarok részeként gyakran alakul ki a vénafal károsodása, ezáltal vénagyulladás, flebitis (phlebitis). Az érintett vénák alapján két nagy betegségcsoportot különíthetünk el. A mélyebben fekvő, nagyobb átmérőjű vénák megbetegedése esetén gyakori a mélyvénás trombózis bekövetkezése, ugyanakkor a bőrfelszínhez közelebbi ún. felületes vénáknál is kialakulhat visszérgyulladás (phlebitis superficialis, felületesvéna-gyulladás), amit gyakran kísér vérrög miatti elzáródás, azaz tromboflebitis (thrombophlebitis superficialis).

A mélyvénás trombózis súlyosabb, életet veszélyeztető állapot, de a felületi visszérgyulladás is jelentős fájdalommal járó betegség, különösen trombus esetén, ami a beteg számára sokszor nehezen különíthető el a mélyebben fekvő vénák trombózisától. A visszérgyulladás kifejezés alatt általában a felületes vénák gyulladását értjük (trombózissal, vagy annak hiányában).

A visszérgyulladás és -elzáródás tünetei

A vérröggel (trombussal) nem kísért visszérgyulladás legtöbbször fájdalmas tünetekkel jár. Néhány nap alatt magától is gyógyulhat, de sokszor kezdeti állapotot jelöl, és később vérrög alakul ki a gyulladt visszerekben. Tünetek:

• általában az egyik alsó végtagon megjelenő hosszanti vörös csík, vagy nagyobb kiterjedésű piros foltok;
• a bőrpanaszok helye nyomásérzékeny, fájdalmas.

Thrombophlebitis, azaz vérröggel kísért visszérgyulladás esetén az előbbiek mellett az alábbi tünetek jelentkeznek még:

• Az elzáródott véna gyakran tömött, érzékeny köteg formájában kitapintható és a végtag felemelése során is fennmarad.
• A bokák bedagadnak (ez a keringés károsodását jelzi), nehézláb-érzés alakul ki.
• Általában hőemelkedés kíséri.
• Időnként magas láz jelentkezik, ami azonban már felülfertőződésre hívhatja fel a figyelmet. Ilyenkor a gyulladt, piros bőrterület rendszerint meghaladja a véna szélét, lüktetés tapintható, esetenként gennyesedés látható.

Thrombophlebitis bőrtünetei

A mélyvénás trombózishoz sok tekintetben hasonlóak a panaszok, ám míg a felületes visszerek gyulladása esetén a vénák tapinthatóak, mélyvénás trombózis esetén a láb feszessé válása jellemző, a duzzanat és a fájdalom erőteljesebb, az érintett terület meleg tapintatú.

A tünetek megléte, hiánya, jellemzője szakmailag nem elég sem a felületesvisszér-gyulladás igazolásához, sem a mélyvénás trombózistól való elkülönítéshez. Duplex ultrahang (érultrahang) vizsgálattal dönthető el, hogy csak a véna gyulladásáról vagy elzáródásáról is beszélünk, és az mely ereket érinti.

Mi okozhat thrombophlebitist?

A trombózissal kísért visszérgyulladás közvetetett oka a rendellenes keringés. Leggyakrabban a visszeres lábon kitágult erekben jelentkezik. A gyulladás és a trombózis kapcsolata kétirányú: előfordul, hogy a gyulladt vénafal miatt alakul ki a vérrög, más esetekben a kitágult visszerekben kialakuló pangás járul hozzá a véralvadás megváltozásához, a trombusok kialakulásához, és az elzáródás jelentkezik visszérgyulladás formájában.

A thrombophlebitis rizikóját leginkább az egészségtelen életmód (mozgásszegény életmód, dohányzás) és a kezeletlen visszértágulat fokozza.

Tovább A kezeletlen visszértágulat szövődményei

Normál ereknél is kialakulhat azonban a vérrög. Kiválthatja egy egyszerű ütés, vagy túl szoros harisnya, cipő viselése is, amelytől sérül az ér belhártyája, ezáltal begyullad az érfal.

Amennyiben nem visszértágulathoz kapcsolódóan jelentkezik, és a folyamat migráló (eltérő vénaszegmenseken jelentkező) vagy kiújuló, mindenképp indokolt a véralvadás zavarait kizárni, melyet rosszindulatú betegség, illetve trombofilia (trombózishajlam) is okozhat. A migráló folyamat hasnyálmirigyrák jellegzetessége lehet (Trousseau-szindróma).

Egyéb kockázati tényezőt jelent:

• korábbi mélyvénás trombózis,
• műtét, szkleroterápia,
• krónikus vénás elégtelenség,
• fekvőbetegek mozgásszegény életmódja,
• terhesség,
• elhízás,
• fertőzés,
• intravénás katéterezés vagy kábítószerhasználat.

Felsővégtagi felületes vénás trombózis meglehetősen ritka, általában intravénás katéterezés szövődményeként alakul ki.

Kivizsgálás

A diagnózis elsősorban a fizikális vizsgálaton, szükség esetén ultrahang- és laborvizsgálaton alapszik.

• Érultrahang - A legfontosabb vizsgálati módszer az érultrahang (Doppler-ultrahang), amellyel a vénás ér áramlása vizsgálható. Az ún. color-Doppler vizsgálat egyértelműen elkülöníti a mélyvénák és a felületes vénák érintettségét. Szükség esetén CT-vizsgálat is kérhető, ha nem ítélhető meg pontosan a véna érintettsége, de erre csak kivételes esetben van szükség.

• Laborvizsglatok - A gyulladásos értékek emelkedése jellemzi általában a felületesvisszér-gyulladást (CRP magasabb, vérképben fehérvérsejtszámok közül emelkedett neutrofilszám). A vénán belül kialakult vérrög nem specifikus markere a D-dimer teszt, melynek értékelése elővigyázatosságot igényel. Amennyiben negatív, mélyvénás trombózis kicsi eséllyel van jelen. Ha pozitív, akkor feltehetően fennáll mélyvénás trombózis, de mivel a D-dimer értéke gyulladásban, terhességben, daganatban, krónikus betegségben is magas lehet, mindig észben tartjuk, hogy pozitív D-dimer teszt nem csak trombózist jelölhet. Ha felmerül az örökletes trombózishajlam, ebbe az irányba is kérhető vérvizsgálat.

A cellulitisz, a rovarcsípés-reakció, a lymphangitis (nyirokérgyulladás), több bőrgyógyászati kórkép (erythema nodosum, cutan polyarteritis nodosa, sarcoid granuloma), az ínhüvelygyulladás (tendinitis) és a Kaposi-szarkóma a klinikai kép alapján összetéveszthető a felületes vénás trombózissal.

A thrombophlebitis veszélyei

A felületes vénás rendszerben képződő vérrög átsodródhat a mélyvénás rendszerbe, amely már veszélyes állapot: ha ott leszakad egy vérrög darabja, a tüdő ereiben megállva halálhoz is vezethet. Az ún. axiális (a végtag hosszanti tengelyével párhuzamos futó vénák) felületes vénákat érintő thrombophlebitis esetén az egyidejű vagy idővel kialakuló mélyvénás trombózis ill. a tüdőembólia esélye igen magas, minden negyedik betegnél számolni kell ezen szövődményekkel.

Axiális vénák: a véna saphena magna a comb ill. a lábszár belfelszínén fut, az elülső járulékos saphena véna a comb elülső oldalsó részétől a lágyékhajlat felé fut, a véna saphena parva a lábszár hátulsó részén a bokától a térdhajlat felé tart. Ezek a vénák mélyebben helyezkednek el, emiatt a gyulladásuk, rögösödésük esetén a bőrtünetek nem olyan kifejezettek.

A felszínes vénák trombózisa esetén „roncsolódhat” a véna vagy a vénabillenytű, amely krónikus vénás elégtelenséget okozhat. Ebben az állapotban a visszeres panaszok fokozódnak: tartósan duzzadt, fájdalmas, göbösen megvastagodott, kitüremkedő eres lesz a láb.

Kezelés a trombózissal kísért visszérgyulladás esetén

Thrombophlebitis kezelésében fontos az életviteli szabályokra való odafigyelés:

• Javasolt a séta, a járógyakorlatok végzése. Az ágynyugalom még tovább ronthatja a trombózis kialakulásának esélyét.
• Nyugalmi helyzetben (ülve vagy fekve) fontos a láb megemelése, hogy elősegítse a vér szív felé folyását.
• Oda kell figyelni a bő folyadékfogyasztásra, mivel a csökkent bevitel megnöveli a trombózisveszélyt. Semmilyen körülmények között nem szabad tehát kevesebbet inni, a WC-re menés kellemetlenségeit kivédendő sem.
• A melegvizes fürdő kerülendő, a gyulladt végtag hideg borogatása kedvező hatású.

Az konzervatív orvosi kezelési eljárások közül az alábbiakra kerülhet sor:

• Gyulladásgátló gyógyszer adására általában sor kerül.
• Antibiotikus kezelés csak gennyesedő esetekben, magas láz esetén indokolt.
• A szövődmények elkerülésére, illetve a további trombózis megakadályozására átmenetileg vérhígító adására (antikoaguláns kezelés) is sor kerülhet.
• Fásli vagy kompressziós harisnya viselése javasolt, kivéve, ha a bőr gyulladt vagy sebes.

A phlebitis superficialis ill. a thrombophlebitis általában néhány nap alatt a fent említett kezelésre gyógyul.

Ritka esetben műtéti beavatkozás is indokolt lehet:

A fájdalmas, illetve ismétlődően elzáródó visszereket műtétileg el lehet távolítani. A visszérműtét során egy kis bemetszésen keresztül egy hosszú vénaszakasz is kivehető. Nagyon gyakran a páciens a műtét után már két héten belül vissza tud térni a normális napi tevékenységeihez. A felszínes véna eltávolítása nem fogja befolyásolni a végtag keringését, mert az alsó végtagban elsősorban a mélyvénák felelősek a nagyobb mennyiségű vér továbbításáért. Ezt a beavatkozást nagyon gyakran kozmetikai okokból is elvégzik.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Aktualizáta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes belgyógyász, hematológus; Dr. Müller Mariann bőrgyógyász