Ragasztásos visszérműtét
A visszerek kezelése nagyon sokat fejlődött az elmúlt évtizedben. A hagyományos visszérműtétet, amikor a kitágult felületes vénát kis metszésekből eltávolítottuk, felváltották a modern, katéteres technikák. Ezek közül a lézeres és a rádiófrekvenciás visszérműtét az ismertebb, de létezik kémiai-mechanikai úton történő kezelés és legújabban ragasztásos visszérműtét is.
Lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét
A lézeres és rádiófrekvenciás visszérműtét során a vénát hővel roncsoljuk. Azért, hogy ne károsodjanak a környező szövetek (bőr, izom, ideg), egy tumescens oldatnak nevezett steril folyadékot juttatunk a véna köré a kezelés előtt közvetlenül. Az oldat befecskendezéséhez pár szúrásra szükség van kb. 4-5 cm-enként a kezelt területen. Ez a folyamat kissé kellemetlen lehet.
Az első lézeres kezelések óta igény van egy olyan módszerre, amely teljesen fájdalommentes. A rádiófrekvenciás visszérműtét során a leadott hő kisebb lett, a műtét alatti kellemetlenség, illetve a lehetséges szövődmények előfordulása is csökkent. Majd a második generációs lézerkészülékek is kisebb hőleadással nagyon hasonló komfortot tudtak adni, azonban egyik módszer során sem lehet elhagyni a véna körüli oldat befecskendezését.
A mechano-kémiai módszer
A mechano-kémiai módszer során már nem kell tumescens oldat. Ennél az eljárásnál egy apró motor hajtotta, gyorsan forgó katéter roncsolja az ér belsejét, majd a roncsolt érbe jutatott speciális anyag miatt a véna elzáródik. Ennél a módszernél inkább a speciális anyag miatt kialakuló gyulladás, esetlegesen előforduló, akár komoly agy- és tüdőembólia léphet fel. Valamint ezzel a módszerrel nem érhető el olyan nagy hatékonyságú vénazárás, mint a rádiófrekvenciás- és lézeres visszérműtét során.
Ragasztásos visszérműtét
Azt a lehetőséget, hogy hatékony, de fájdalommentes beavatkozással lehessen a visszereket megszüntetni, úgy tűnik, hogy a legújabban kifejlesztett ragasztásos visszérműtét adja. Ennél a módszernél csak egy apró szúrásra van szükség, ahonnan a ragasztót tartalmazó katétert fel lehet vezetni. A ragasztó anyaga régóta ismert a gyógyászatban, ez a cianoakrilát, amelynek használata biztonságos, ezt több klinikai vizsgálatban igazolták. Ennek az anyagnak több változata ismert. A nehézséget az adta, hogy egy olyan anyagot kellett alkotni, amely hatékony, de felvezethető katéteren. A Sapehon cég által kifejlesztett viszkózus és a vér hatására polimerizálódó ragasztó csak akkor hat, amikor valamilyen folyadékkal, esetünkben vérrel érintkezik (VenaSeal Closure System). A ragasztó kötés után is rugalmas marad, nem érezhető vagy tapintható és egy idő után lebomlik. A véna helyén egy vékony, nem tapintható köteg, heg marad. A ragasztás nagy előnye, hogy nem jár hőhatással, amely esetleg bőr- vagy idegkárosodást okozhat. Nincs szükség a kezelt szakasz teljes hosszának érzéstelenítésére, és a beavatkozás után a kompressziós harisnya viselésére sem. Nincs lábadozási időszak, a hatás azonnali.
Az első klinikai vizsgálatok eredményeit 2013-ban közölték, ma már elérhetőek 3 évnél hosszabb utánkövetéses vizsgálatok is, amelyek megerősítik a módszer hatékonyságát és biztonságosságát. A módszer egyetlen, pár alkalommal előforduló szövődménye lehet egy gyulladásos reakció, amelynek oka lehet a ragasztó anyagával szembeni érzékenység. Szerencsére ebben az esetben is különösebb szövődmény nélkül múlik el a gyulladás, ám ezekben az esetekben érdemes lehet kompressziós harisnyát viselni és antihisztamin hatású gyógyszert szedni egy rövid ideig.
A beavatkozáshoz előtte szükség van a kezelni kívánt végtag ultrahangvizsgálatára a vénák lefutásának, elégtelenségének ellenőrzésére. A kezelés steril körülmények között zajlik, a végtag lemosását és steril izolálását követően helyi érzéstelenítésben UH-vezérelten egy kanült vezetünk ahhoz a ponthoz közel, ahol a felületes véna beömlik a mélyvénába. A ragasztót apró adagokban a vénába juttatjuk, majd a combot összenyomjuk a véna felett, hogy az érfalakat a ragasztó összetapassza. A katéter szakaszos visszahúzásával ezt a folyamatot ismételjük. A sikeres kezeléshez nincs más beavatkozásra szükség. Az elégtelen véna zárásával általában annyira csökken a felületes vénás rendszerben a nyomás, hogy a nagyobb oldalágak is maguktól elzáródnak.
Tovább Visszérbetegségről a WEBBeteg aloldalán
Forrás: WEBBeteg
Dr. Banga Péter, érsebész