Mik azok a seprűvénák?

A seprűvénák felületesen a bőr alatt futó, apró, vénás vért szállító erecskék. Az alsó végtagon, a boka magasságában, lábszáron, térdhajlatban vagy combokon (főleg kóros esetben lágyék, alhas területén) fordulnak elő leggyakrabban.

Mindennapos jelenlétük leggyakoribb középkorű nőkben (de egyre hamarabbi életkorban jelenik meg), de bármely nemben és felnőttkorban közel bármikor kialakulhatnak.

Ezek a tágult érszakaszok előfordulnak háttérok nélkül is, de van, hogy kóros eltérést is jelezhetnek, ezért vizsgálatuk mindig szükséges.

Normál esetben panaszt nem okoz, esetleg nehéz- vagy fáradtláb-érzést kelthet. Ugyanakkor terhelés mellett a kis erek tágulata romolhat, visszeresség alakul ki, de akár be is gyulladhatnak, seb, fekély alakulhat ki, trombózis, vagyis vérrögképződés is megfigyelhető.

De miért alakulnak ki?

Gyakran családi halmozódás figyelhető meg, tehát genetikai hajlam biztosan van a háttérben. Az ereket alkotó szövetek gyengesége, lazább kötőszövet miatt akár kóros háttéreltérés nélkül is jelen lehet.

A megjelenésüket fokozza, vagy időben előrébb hozza, esetleg rontja néhány tényező:

• túlsúly
• terhesség
• testmozgás hiánya
• rendszeres állómunka, ülőmunka, fokozott terhelés

Ritkább esetben krónikus vénás elégtelenség, lezajlott trombózis, érelzáródás, véralvadási zavarok, májbetegség is állhat a háttérben.

Mi kell tenni a megelőzés érdekében?

Testmagasságnak megfelelő, ideális testsúly elérése és megtartása, rendszeres testmozgás javasolt. A dohányzás és az alkoholfogyasztás kerülendő. Tartós álló, de akár ülőmunka esetén kompressziós harisnya viselése is jót tehet.

Mikor kell kezelni?

Ha a kóros eltérések kizárásra kerülnek, a tünetek javítása érdekében vagy a romlás megelőzése végett is célszerű foglalkozni a seprűvénákkal. Korai állapotban – amikor nincs még jelentős tágulat, panasz vagy szövődmény – jobb elkezdeni a kezelést.

Első körben lokális, vagyis helyi kezelés, krém, kenőcs is elegendő lehet. Ezek használata nem kötött recepthez, nincs szisztémás hatásuk, általában több hatóanyagot is tartalmaznak. Sok esetben növényi eredetűek, pl. vadgesztenye, körömvirág, fekete nadálytő. Vannak állati eredetűek is, pl. a hirudin, melynek enyhe vérhígitó hatása is érvényesül.

Előrehaladott állapotban gyulladáscsökkentő, vérhígító vagy antibiotikum is szükséges.

Segít a vénás hálózat, a vénabillentyűk állapotának megőrzésében a fásli, de még jobban a kompressziós harisnya viselése is.

A vény nélküli helyi kenőcsök, krémek, vagy szakorvos által a konzervatív kezelés mellett – elsősorban súlyos, előrehaladott, inkább visszeres eltérés esetén – kiegészítő terápiára is szükség lehet:

• lézeres beavatkozásra,
• szkleroterápiára (helyi injektálandó, szklerotizáló kezelés),
• vagy akár érsebészeti műtétre is.

Ezek szükségességét belgyógyász, bőrgyógyász, érsebész együttesen ítéli meg.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus