A visszérbetegség kialakulása

A visszérbetegség (varicositas), azaz a felületes vénák kitágulása, kanyargóssá válása Magyarországon igen gyakori betegség. Becslések szerint a harminc-ötven év közöttiek tizedét érinti (de sajnos egyre gyakoribb akár a húszas éveikben járók között is), míg a hetven felettiek esetében minden második embernél észlelhetőek a tünetei.

Visszerei mindenkinek vannak - Mi a feladatuk?

A szív felől a szövetek felé az azok működéséhez szükséges oxigénben dús vért a verőerek (artériák) szállítják. Miután az oxigént és a tápanyagokat felveszik a környező szövetek, a visszerek (vénák) feladata a vér visszapumpálása a szív felé. Visszere tehát mindenkinek van, így helytelenül használjuk a köznyelvben a "visszeresség" kifejezést a vénák tágulatával járó visszérbetegség jelölésére.

A visszérhálózat felépítése és működése

Megkülönböztetünk az alsó végtagon felületes és mély vénás hálózatot, valamint az e kettőt összekapcsoló vénákat. A mély rendszer a csontokhoz közeli rétegekben, az izmok között, a felületes pedig a bőr alatt futó erekből áll. Egészséges körülmények között a vér a felületes erekből a mélyek felé, onnan a szív irányába áramlik. A gravitációval ellentétes véráramot az izmok összehúzódása pumpaként biztosítja, miközben a visszafolyást az erekben lévő billentyűk akadályozzák meg.

Miért betegedhetnek meg a visszerek?

A visszérrendszer betegségeinek döntő többsége az alsó végtagokon alakul ki. Oka a "felegyenesedett" életmód. Az ember fejlődéstörténete során kialakult két lábon járáshoz az alsó végtag erei nem alkalmazkodtak kellőképpen, és a láb vénás rendszerét a tartós ülő vagy álló helyzetben túlzottan megterheljük.

A felületes vénák kitágulásában kulcsszerepe van a vénabillentyűk elégtelen záródásának. A nem záródó billentyű miatt megnő a nyomás a szívtől távolabbi érszakaszban, emiatt ezeken a területeken kitágulnak, kanyargóssá, merev falúvá válnak az erek.

A vénafal károsodásának másik fontos faktora a fehérvérsejtek "csapdába esése". A megnövekedett vénás nyomás miatt a kiserekben fehérvérsejtdugók alakulnak ki, melyek a belőlük felszabaduló enzimek segítségével károsítják az érfalat. A hajszálerek és a kis vénák fala emiatt áteresztővé válik, még több folyadékot és salakanyagot engedve a környező szövetekbe.

Az elsődleges és a másodlagos visszérbetegség okai, rizikófaktorai

A billentyűk elégtelen működése hátterében lehet öröklött hajlam, a kötőszövetek veleszületett gyengesége. A visszérbetegség ezen formáját nevezzük elsődlegesnek. Ezen betegeknél észlelhetőek a kötőszöveti gyengeség egyéb tünetei is, úgymint lúdtalpasság, aranyeres csomók megléte, sérvek, és megfigyelhető ezen kórképek halmozódása, gyakoribb előfordulása az adott családokban.

A visszérbetegség másodlagos formájáról akkor beszélünk, amikor a billentyűk nem megfelelő záródása a mély vénás rendszer elzáródása miatt (mélyvénás trombózis) alakul ki. A mély vénák vérrög okozta elzáródásának oka pedig lehet pl. műtét, szülés, baleset. Kialakulhat hosszan tartó fekvés kapcsán a lassult véráram miatt. Előidézhetik szájon át szedett fogamzásgátlók is az arra hajlamos fiatal nőknél. Mélyvénás elzáródás daganatos állapotokban és egyes autoimmun betegségek esetében is létrejöhet.

A visszeresség két formája természetesen keverten is előfordulhat. Akármelyik formája is áll fenn a betegségnek, a szövődmények, a kialakuló bőrtünetek azonosak lesznek.

Egészséges és visszeres véna közötti különbség

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus