Mi hajlamosít a visszértágulatra?

Dr. Gál Mónika
szerző: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász - WEBBeteg
aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:

A családi öröklődés, az életkor, az életmód és a túlsúly mellett a terhesség és a szülés a visszértágulat leggyakoribb rizikófaktora. Amennyiben Ön már visszérbetegségben szenved, a terhesség előtt érdemes kezeltetnie visszérproblémáit.

Visszeresség - A téma cikkei

7/1 A visszérbetegség kialakulása
7/2 Mi hajlamosít a visszértágulatra?
7/3 A visszérbetegség fokozatai
7/4 Milyen vizsgálatokra számíthat?
7/5 Hogyan kezelhető a visszeresség?
7/6 Visszerek megelőzése - Mit tehet erei védelmében?
7/7 Ha kezeletlen marad a visszértágulat

A visszértágulat kialakulására hajlamosító tényezők

Az öröklődésnek meghatározó szerepe van a visszértágulat elsődleges formájának kialakulásában. Azokban a családokban, ahol a szülőknek visszértágulata van, az utódoknál is nagy valószínűséggel lehet számítani annak megjelenésére.

A betegség akár már fiatalkorban is jelentkezhet, a 20-30-as korosztály is érintett lehet és a visszértágulat kialakulásának az esélye az életkor előrehaladtával nő meg jelentősen.

A vénás rendszer terhelésével – mind a tartós állással, mind pedig a huzamos ideig tartó üléssel – járó tevékenységek fokozzák a vénás pangást. Ha állómunkát végez, vagy ha rendszeresen 12 óránál többet dolgozik egyfolytában (pl. pékek, felszolgálók és egészségügyi dolgozók), nagyobb a kockázat. A vénás véráramlás egyik fontos feltétele a környező izmok munkája, emiatt a mozgásszegény, ülő vagy egy helyben álló életmód szintén fokozza a visszeresség kockázatát. Ha Ön tehát álló vagy ülő munkát folytat (különösen, ha több rizikótényező is jellemző Önre), érdemes jobban figyelnie a tünetekre, és rendszeresen speciális tornát végezni a megelőzés érdekében.

A túlsúlyosság is hajlamosító faktor, a zsírpárnák ugyanis összenyomják a hasüreg vénáit, amitől még jobban megnő a lábakra terhelődő nyomás. Míg a normál testsúlyúak átlagosan harmada-fele, addig a túlsúlyos felnőttek közel 80 százaléka szenved e betegségben.

Alhasi daganat is okozhat ritkán visszerességet, ilyenkor viszonylag gyorsan és aszimmetrikusan jelennek meg a tágult erek, néha ez a betegség első jele.

A szívben minden összehúzódáskor vákuum keletkezik, a fellépő szívóhatás a vénás áramlás egyik legfontosabb tényezője. Szívbetegség esetén ez a hatás csökken, emiatt az alsó testfélen felhalmozódik a víz. Mindennek a visszeresség csak az egyik, sajnos nem is a legsúlyosabb részjelensége.

Miért gyakoribb a visszértágulat terhes nőknél?

Tudta?

Terhesség alatt nem a növekvő magzat az oka a visszeresség kialakulásának, hanem a női nemi hormonok arányának a növekedése. Ezt támasztja alá, hogy a vénatágulat az esetek 75 százalékában már a terhesség első harmadában kialakul.

A szülés a visszérbetegség egyértelmű rizikófaktora, és a szülések számának növekedésével fokozódik a betegség kialakulásának az esélye. Ennek hátterében hormonális tényezőket feltételeznek. Az ösztrogén hatására csökken a kiserek izomzatának rugalmassága, viszont nő a vénafal áteresztőképessége, ami vizenyőhöz vezet. Ezért a megnövekedett ösztrogénszint – nemcsak terhességben, hanem például a fogamzásgátlók szedése vagy egyéb hormonpótlás során is – megnöveli a visszérbetegségek kialakulásának esélyét.

Szülés közben, mikor a magzat feje már a kismedencében van, nyomja vagy nyomhatja a vénás rendszert – anatómiai okok miatt elsősorban a bal oldalon –, ami átmenetileg tovább rontja a tüneteket.

Szülés után a hormonszintek visszaállásával a kialakult terhességi visszértágulat jelentős javulása várható.

A nagyobb problémát a már meglévő visszeresség terhesség alatti romlása, helyrehozhatatlan bőrszövődmények, a trombózis kialakulásának veszélye jelenti. Ezek miatt – amennyiben lehetséges – javasolt a visszérbetegség terhesség előtt történő műtéti megoldása.

Hogyan lehet megelőzni a visszeresség kialakulását?

A visszértágulat megelőzése akkor lehet igazán eredményes, ha már fiatalkorban teszünk érte:

  • Testsúlykontroll és rendszeres mozgás, főleg családi halmozódás esetén.
  • A veszélyeztetettek rugalmas harisnyát (pólyát, fáslit) is viselhetnek, ez az eszköz éppen annyira szorítja a lábat, hogy ne fájjon, de a vénákat nem engedi kitágulni. Értelme csak rendszeres viselés esetén van, ám gyakran épp a nyári melegben nem hordjuk, amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
  • A megelőzéshez tartozik, hogy a meleg fürdőt kerüljük, inkább a langyos vízzel történő zuhanyzást válasszuk.
  • A vénás torna is hatékony: ez nem más, mint a láb izmainak rendszeres, alapos áttornáztatása terhelés nélkül (azaz fekve).
  • Ugyancsak a csökkent gravitációs terhelés miatt ajánljuk a biciklizést és az úszást, ám a futás visszereseknek csak fáslival megengedett.

Folytatás A visszérbetegség fokozatai

Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvosDr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos
Aktualizálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

Hogyan kezelhető a visszeres láb?

Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász
Visszér
A visszérbetegség kezelése belgyógyász, érsebész és bőrgyógyász közreműködését egyaránt igényli, ugyanakkor az eredményes terápia a betegtől is életmódváltást követel meg, a mindennapi tevékenységekre való odafigyelést igényli.
HELLP-szindróma
HELLP-szindróma

Mi okozza? Mit tehet a megelőzés érdekében?

Boka- és lábdagadás
Boka- és lábdagadás

Érrendszeri rendellenesség okozhatja.

WEBBeteg - Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász
Trombózisközpont - Dr. Sepa György, sebész, érsebész
WEBBeteg - Dr. Bodnár Edina, bőrgyógyász
Trombózis és Hematológiai Központ
Trombózisközpont - Prof. dr. Blaskó György, véralvadási szakértő, belgyógyász, klinikai farmakológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szabó Zsuzsanna

Dr. Szabó Zsuzsanna

Rovatvezető, WEBBeteg vezető orvos szakértő

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Nagy Tibor

Dr. Nagy Tibor

Érsebész

Dombóvár