Hogyan kezelhető a visszeres láb?

A visszérbetegség kezelése belgyógyász, érsebész és bőrgyógyász közreműködését egyaránt igényli, ugyanakkor az eredményes terápia a betegtől is életmódváltást követel meg, a mindennapi tevékenységekre való odafigyelést igényli.

Minden stádiumban: kompresszió

A visszérbetegség minden stádiumában használatos az úgynevezett kompressziós kezelés, azaz a lábszár összenyomásával az izompumpa segítése, a tágult erek falának támogatása. Ennek több módja is létezik.

• Az enyhébb formákban az ún. I. fokozatú rugalmas harisnya viselése ajánlott, mely jelenleg Magyarországon recept nélkül is beszerezhető.
• Előrehaladottabb betegség esetén II. fokozatú kompressziós harisnyát, vagy különböző megnyúlású fáslit (rugalmas pólya) írhat fel a belgyógyász-angiológus, a sebész vagy a bőrgyógyász.

A kompressziós kezelés célja az izompumpa támogatása, illetve a szövetek között pangó vér mennyiségének a csökkentése. A billentyűk záródása ilyenkor javul, és fokozódik a szövetek oxigénnel való ellátottsága.

Az életmódváltás szerepe visszérbetegségben

A kezelések sikerességéhez az életmódváltás is nagyban hozzájárul: a dohányzás és az alkoholfogyasztás elhagyása, a rendszeres testmozgás és a megfelelő testsúly fenntartása. A betegnek kerülnie kell munkája, sportolás közben a lábak megterhelését és a meleg környezetet, ezek ugyanis tovább ronthatják a visszértágulatot.

Részletesen Együttélés a visszérbetegséggel - Életmódtanácsok

A seprűvénák megszüntetésének orvosi módszerei

A pókháló visszeresség, vagy más néven seprűvénák ritkán okoznak panaszokat, viszont esztétikailag igen zavaróak lehetnek, emiatt sok beteg szeretne megszabadulni tőlük. Ezen seprűvénák miatt az érsebészek nem javasolnak műtétet, megszüntetésük lézeres úton, injekciós kezeléssel vagy apró bemetszésekkel járó plasztikai beavatkozással lehetséges.

Gyógyszeres kezelés - Gyógyszeres kezeléssel a visszérbetegség nem oldható meg, azonban a kezelés elengedhetetlen kiegészítője lehet. Azon esetekben, amikor az életmód rendezése, illetve a kompressziós kezelés már nem elegendő, különböző visszérkrémek és tablettás gyógyszerek segítenek a vizenyő csökkentésében, a visszérgyulladás mérséklésében, és az ezekkel járó panaszok enyhítésében. Többféle gyógyszer használatos, ezek egy része a hajszálerek áteresztőképességét csökkenti, mások a vénák falának tónusát javítják, de a különböző gyulladáscsökkentők, vízhajtók, véralvadásgátló hatású szerek, fájdalomcsillapítók is helyet kapnak a visszérgyulladás okozta tünetek és panaszok orvoslásában.

Lézeres kezelés. A lézeres visszérműtét során a fény egy bizonyos tartományát használják. Ezen eljárás során a kiserek elzáródása következik be, mivel a lézer fénye a vérfestékben nyelődik el a legjobban. Az erek kezelés után még néhány hétig látszanak, bár már keringés nincsen bennük. Az elzáródott kiserek lassan felszívódnak, nyom nélkül eltűnnek (abláció). A beavatkozás után átmeneti bőrpír, kékeszöld foltok előfordulhatnak, de alapvetően az eljárás nem jár kellemetlenséggel.

Rádiofrekvenciás kezelés. E kezelés során a rádióhullámok által keltett hőhatást használják ki. Az eljárást felületes bódításban végzik. A vénát megszúrják, bekatéterezik és egy védő folyadékot fecskendeznek be. Ezután a katéter 120°C hőmérsékletre hevül, ezáltal a véna károsodik, összeesik, majd később felszívódik. A rádiofrekvenciás visszérműtét agyjából 30 percet vesz igénybe és még aznap otthonába távozhat a páciens. Ehhez hasonló, másfajta hullámtartománnyal dolgozó eljárás a mikrohullámú visszérműtét.

Injekciós kezelés (szkleroterápia). A 2 mm-nél vastagabb erek elzárására a lézer kevésbé hatásos, ezekben az esetekben használható az úgynevezett szklerotizáló injekciók alkalmazása. A szkleroterápia lényege, hogy az erekbe beadott anyag gyulladást kelt a kiserek falában. A kezelést követően alkalmazott kompressziós harisnya vagy fásli - melyet ilyenkor tartósan viselnie kell a betegnek - összenyomja ezeket az ereket. A kis ágak fala összetapad, keringés így végleg megszűnik bennük. Hátránya, hogy az eljárást általában meg kell ismételni a kívánt állapot eléréséhez, előnye azonban a lézerrel szemben, hogy kisebb a visszamaradó bőrelszíneződés esélye.

Sebészet. A harmadik lehetőség a pókhálóvisszerek eltüntetésére plasztikai sebészeti beavatkozás. Ennek során igen apró, néhány mm-es metszéseken át távolítják el a fenti módszerekkel már nem kezelhető tágult kis visszereket.

Az - általában komplex - kezelés jellege nagyban függhet attól, hogy a beteg milyen szakorvost (belgyógyászt, érsebészt vagy bőrgyógyászt) keres fel problémájával. A különböző kezelési módszereket kombináltan is alkalmazzák egymás kiegészítésére, de akármelyik módozattal is kerül sor a seprűvénák eltüntetésére, a kompressziós kezelés alkalmazása elengedhetetlen.

Nagyobb visszértágulat: érsebészeti műtét

A visszérbetegségek hagyományos érsebészeti kezelése a nagyobb tágult felületes vénák eltávolítását jelenti, amelyek az esztétikai szempontokon túl már panaszokat is okoznak, vagy szövődményekkel fenyegetnek.

A műtéti technikák fejlődésével napjainkban már a bőr jelentős megkímélésével, minimális terheléssel történnek ezek az operációk, különböző mikrosebészeti technikákkal távolítják el a tágult érszakaszt. Többféle eljárás létezik.

Ezek egyike során az orvos kis bőrmetszéseket ejt, ezen keresztül horgolótű alakú eszközt akaszt a véna falába, így távolítja el az érszakaszt.

A mikrosebészeti eljárások közé tartozik az ér üregébe bevezetett lézerrel történő szklerotizálás, az ér elzárása is.

Súlyos visszérbetegség esetén lekötik a kiserek nagyobb erekbe való beömlése előtti szakaszát, esetleg kombinálva a lézeres eljárással, a szklerotizálással is.

Részletesen Visszérműtét: érsebészeti műtét a felkészüléstől a gyógyulásig

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos
Aktualizálta: Dr. Kádár Eszter