Ha kezeletlen marad a visszértágulat - A visszeresség szövődményei

A visszeresség enyhébb formáiban sem csak esztétikai probléma. A betegség ugyanis nemcsak súlyosbodhat, hanem gyakran vérröggel kísért felületes visszérgyulladáshoz, ritka esetben pedig akár fekélyhez is vezethet.

A felületes visszérgyulladás

A vérröggel (trombussal) nem kísért, felületes visszérgyulladás (phlebitis superficialis) nem súlyos betegség, néhány nap alatt magától is meggyógyulhat. Általában az alsó végtagon megjelenő hosszanti vörös csík, vagy több piros folt jelzi. A bőrpanaszok helyén, a bőr alatt tapinthatóak a gyulladt vénák, melyek igen nyomásérzékenyek, fájdalmasak.

Gyakran azonban a felületes vénák gyulladása csak egy kezdeti elváltozás, ami később súlyosbodik és a gyulladt véna elzáródhat (thrombophlebitis superficialis). Duplex ultrahanggal eldönthető, hogy csak a véna gyulladásáról vagy elzáródásáról is beszélünk.

A trombózissal kísért felületes visszérgyulladás

A thrombophlebitis superficialis, azaz a felületes visszerek elzáródásával járó gyulladása igen gyakori szövődmény visszértágulat esetén. Leggyakrabban a tágult visszerek gyulladnak be és trombotizálnak.

A gyulladásos tünetek mellett az elzáródott véna gyakran fizikális vizsgálat során tömött, érzékeny köteg formájában kitapintható, mely a végtag felemelése során is fennmarad. A betegség általában hőemelkedéssel jár. Magas láz felülfertőződésre hívhatja fel a figyelmet, mely azonban ritka. Ilyenkor a gyulladt, piros bőrterület rendszerint meghaladja a véna szélét, lüktetés tapintható ill. esetenként gennyesedés látható.

Kifejezetten javasolt a séta, a járógyakorlatok végzése, a láb megemelése, mindezek mellett oda kell figyelni a bő folyadékfogyasztásra. Az életviteli szabályokra való odafigyelés mellett gyulladáscsökkentő gyógyszerek és kenőcsök alkalmazása, a gyulladt végtag hideg borogatása, továbbá fásli viselése is indokolt. A phlebitis ill. a thrombophlebitis superficialis általában néhány nap alatt a fent említett kezelésre gyógyul.

Mélyvénás trombózis

A felületes vénák elzáródását régebben jóindulatú, önlimitáló betegségnek tartották. A duplex ultrahangtechnika elterjedésével kiderült, hogy a betegség veszélyesebb, mint ahogy azt korábban gondoltuk, a felületes vénás rendszerben képződő vérrög ugyanis átsodródhat a mélyvénás rendszerbe.

Amennyiben az ún. axiális (a végtag hosszanti tengelyével párhuzamos futó) felületes vénákat érinti a thrombophlebitis, az egyidejű vagy idővel kialakuló mélyvénás trombózis ill. a tüdőembólia esélye igen magas, minden negyedik betegnél számolni kell ezen szövődményekkel. Ezek a vénák mélyebben helyezkednek el, emiatt a gyulladásuk, rögösödésük esetén a bőrtünetek nem olyan kifejezettek. Mélyvénás érintettségre végtagfájdalom, nagymértékű duzzanat, pirosság, melegség jellemző.

Amennyiben felmerül a felületes véna trombózisa vagy mélyvéna érintettsége, duplex ultrahang vizsgálat javasolt. Az ultrahangos lelet alapján antikoagulálás (véralvadásgátló kezelés) lehet indokolt.

Krónikus vénás elégtelenség

A visszeresség és a vénás elégtelenség két egymással szorosan összefüggő kórkép, a visszeresség előrehaladott állapotának tekinthető. Vénás elégtelenség esetén a vénák nem képesek megfelelően ellátni a funkciójukat, azaz a vért nem tudják megfelelő mértékben a szív felé szállítani, emiatt pangás alakul ki. A pangó vér gyulladásos folyamatokat provokál, mely előbb különböző bőrtüneteket (száraz, repedezett, barnásan elszíneződött bőr, ekcéma) okoz, végül akár fekélyesedéshez is vezethet.

A krónikus vénás elégtelenség egyik gyakori oka az ún. szöveti gyengeség, mely tágult vénákat eredményez, ilyenkor maga a visszeresség okozza a pangást. Másik nagyon gyakori ok a mélyvénás trombózist követő poszttrombotikus szindróma. Mélyvénás trombózist követően a vénafunkció ugyanis sérülhet, így a vénákra nagy nyomás nehezedik, a pangó vér miatt az erek kitágulnak. A visszértágulat tovább csökkenti a vénabillentyűk működését, tovább rontva keringést.

A lábszárfekély

A lábszárfekély (ulcus cruris) a visszér betegségek végstádiuma, amikor olyan nem gyógyuló seb alakul ki a láb bőrén, amelynél már több mint hat hete fennáll a bőr körülírt hiánya. A lábszárfekély kialakulásának hátterében mintegy 70 százalékban áll visszeres keringési zavar, a fennmaradó 30 százalékot verőeres szűkület, cukorbetegség, beidegzési zavar, speciális bőrbetegségek, súlyos ízületi panaszok, daganatok okozzák. Ezen kiváltó okok többnyire kombináltan vannak jelen.

Leggyakrabban a legrosszabb vérellátottságú, nagy nyomásnak kitett bokakörnyéki területeken kezdődnek, típusos esetben rossz gyógyhajlamot mutatnak, méretük fokozatosan növekszik. A fekélyek igen változó méretűek, alakúak lehetnek. A vizenyő miatt általában nedvezőek, kezelés nélkül sárgás, esetleg zöldes, bűzös lepedékkel fedettek.

Nemcsak a seb begyógyítása nehéz és hosszadalmas feladat, hanem a kiújulás megelőzése is legalább olyan nagy kihívás orvosnak, nővérnek, betegnek egyaránt. Fontos a kiváltó ok, a vénás keringési elégtelenség korábbiakban részletezett kezelése, a kompressziós kötések, keringésjavító gyógyszerek, az esetleges műtét alkalmazása.

A műtétre alkalmas esetekben sor kerülhet a tágult visszér eltávolítására, amit érsebész szakorvos végez, de műtétre kerülhet maga fekély is. Amennyiben kielégítő oxigénellátottságú, tiszta alapú, gyulladástól mentes sebről van szó, végeznek bőrátültetést a hámhiány fedésére. Sok esetben viszont azért szükséges a műtét, mert a seb környékén tömeges a hegképződés, ami miatt a sebhez nem jut elég oxigén és tápanyag.

A sebgyógyulás segítésére sok helyen alkalmaznak lágy lézereket, arra alkalmas fényterápiát is.

Folytatás Visszér - Mit tehet erei védelmében?

Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos
Aktualizálta: Dr. Müller Mariann, bőrgyógyász