Lábszárfekély - Egyszerű betegségek szövődménye lehet
frissítve:
A lábszárfekély kialakulásának hátterében legtöbbször a visszérbetegség áll. A fekély rendszerint a rossz vérellátottságú bokakörnyéki területeken kezdődik, majd mérete folyamatosan növekszik. Gyógyhajlama rossz, kezelése nagy kihívás a beteg és a bőrgyógyász számára is.
Mi a lábszárfekély?
A bőr felületén kialakuló, különféle nagyságú és terjedelmű, nehezen vagy egyáltalán nem gyógyuló sebeket fekélyeknek nevezzük. Lábszárfekélyről (ulcus cruris) akkor beszélünk, amikor az alsó végtagot borító bőrfelszín folytonossága megszakad, és a keletkezett seb legalább hat héten keresztül fennáll.
A fekélyek kialakulása – kóroktól függetlenül – általában a nem megfelelő vérellátás, illetve az ennek talaján kialakuló oxigén- és tápanyaghiány következtében történik. Pontosan ezek miatt a fekélyek sebgyógyulási hajlama igen rossz: minimális mértékben, vagy sokszor egyáltalán nem képes a szervezet ezeket a nyílt sebeket „beforrasztani”, így a lábszárfekély a fájdalom mellett potenciális fertőzési forrást, a kórokozók számára nyitott kaput jelent.
A lábszárfekély kialakulásának okai
A lábszárfekély kialakulásának hátterében mintegy 70 százalékban áll visszeres keringési zavar. A lábszárfekély a kezeletlen visszérbetegség végstádiuma, amikor olyan nem gyógyuló seb alakul ki a láb bőrén, amelynél már több mint hat hete fennáll a bőr körülírt hiánya.
A maradék esetek nagy hányadát alkotják az artériás eredetű problémák (érszűkület vagy egy embólus általi érelzáródás), illetve a különböző neurológiai (idegi) eredetű kórképek. Ez utóbbiak közt meglehetősen gyakori a cukorbetegségben előforduló fekély, ahol a különböző idegszálak károsodása vezet előbb vagy utóbb az ellátott terület pusztulásához. A további okok között szerepelnek speciális bőrbetegségek, súlyos ízületi panaszok, daganatok.
A kiváltó okok sokszor kombináltan vannak jelen.
A lábszárfekély tünetei, lefolyása
A fekély megjelenésének legtöbbször vannak előjelei, mivel a terület vérellátása és az idegi károsodás a legtöbb kiváltó ok esetében fokozatosan romlik. Kivételt képez ez alól az artériás elzáródás, ahol a vérellátás elakadása miatt hirtelen kezdődik az akut szövetelhalás. Az úgynevezett predilekciós helyeken (ahol a leggyakoribb a fekélyképződés gyakorisága, elsősorban a boka) a hám elvékonyodik, a bőr feltűnően sápadttá és szárazzá válhat. Az érfal károsodása miatt azokból vörösvértestek léphetnek ki a szövetek közé, és a belőlük lebomláskor felszabaduló anyagok barnásan elszínezhetik a bőrt. Mindezek mellett, a bőr alatti kötőszövetek is károsodnak, zsugorodnak, így a bőr szinte ráfeszül az alatta lévő struktúrákra. Mindez szabad szemmel is jól látható.
A fekélybetegség kialakulásának következő állomása már a nyílt seb megjelenése: ez kezdetben csak apró hámhiány, mely azonban rossz gyógyhajlamot mutat, majd fokozatosan növekedhet mind terjedelmében, mind mélységében. A fekélyhez vezető sebek leggyakrabban a legrosszabb vérellátottságú, nagy nyomásnak kitett bokakörnyéki területeken jelennek meg. A vizenyő miatt általában levedző, nedvező foltok jönnek létre, elhanyagolt esetekben pedig – a fertőzés jeleként – sárgás, esetleg zöldes, bűzös lepedékkel fedettek.
A kezdődő lábszárfekély korai stádiumában jól felismerhető. A súlyosabb szövődményeket elkerülendő, már a legkisebb gyanú esetén is javasolt azonnali szakorvosi kivizsgálás, és a tüneti, valamint kóroki kezelés megkezdése.
A diagnózis felállítása minden esetben szakorvos feladata, már csak azért is, mert közvetlenül ezt a terápia megkezdése kell, hogy kövesse. Ellenkező esetben a folyamat tovább halad, a szövetek nagyfokú károsodása pedig egy idő után visszafordíthatatlanná is válhat, akár a végtag amputációját szükségessé téve.
A lábszárfekély kezelése
Oki terápia
Egyik igen fontos cél magának az alapbetegségnek, azaz a lábszárfekélyt kiváltó tényezőnek a helyes kezelése. Ez a visszérbetegség esetén többek közt a rugalmas kötszer (pólya vagy kompressziós harisnya) napi szintű, helyes (szakorvos vagy gyógytornász által betanított) használatát jelenti. Ez a módszer segíti a lábszár vérellátását, ezáltal javítja a szövetek tápanyag- és oxigénellátottságát. Sor kerülhet műtétre alkalmas esetekben a tágult visszér eltávolítására, ami javítja a vénás keringést az alsó lábszárban.
Az artériás rendszert érintő betegségek esetén szükség lehet a károsodott érszakasz műtéti eltávolítására, áthidalására. Ezeket a beavatkozásokat érsebész szakorvos végzi, és célja szintén a szöveti oxigenizáció (és ezáltal a sebgyógyulási hajlam) javítása.
Sebkezelés
Kiváltó októl függetlenül, minden esetben szükség van a lokális (helyi) sebkezelésre is. A fekélyes sebnek a kezelésére rendelt ecsetelőt, kenőcsöt, esetleg hintőport, valamint a különböző speciális sebfedőket annak alapján választja ki a bőrgyógyász, hogy milyen a seb mérete, mélysége, a sebágy tisztasága, illetőleg lepedékessége, hámosodási foka.
A lábszárfekély tüneti kezelésének alapja a seb és környékének tisztántartása. A sebet a mindennapi tisztálkodás alkalmával csapvízzel, szappannal meg kell mosni, a nedvességet puha kendővel fel kell itatni. A seb tisztítása végezhető fiziológiás sóoldattal, hidrogén-peroxiddal is. Naponta legalább egyszer el kell végezni a fekély átkötözését. Ezt gyakorlott betegek egy idő után önmaguk végzik, rendszeres orvosi kontroll mellett.
A sebkezelés nagyon fontos részét képezi a sebkörnyéki bőr védelme, melyhez különböző kenőcsök állnak rendelkezésre, amit orvosi javallatra lehet használni. Ennek azért van különös jelentősége, mert a seb hámosítására használt ecsetelők, krémek ekcémát okozhatnak ezeken az ép területeken, vagy a visszértágulat miatt már egyébként is meglévő ekcémás tüneteket jelentősen ronthatják.
Részletesen A lábszárfekély otthoni ápolása | Lábszárfekély kötözése (videó)
Fertőzés gyanúja esetén a terápiát a kezelőorvos antibiotikum adásával egészítheti ki.
Műtétre kerülhet maga fekély is. Amennyiben kielégítő oxigénellátottságú, tiszta alapú, gyulladástól mentes sebről van szó, végeznek bőrátültetést a hámhiány fedésére. Sok esetben viszont azért szükséges a műtét, mert a seb környékén tömeges a hegképződés, ami miatt a sebhez nem jut elég oxigén és tápanyag.
A sebgyógyulás segítésére sok helyen alkalmaznak fényterápiát és lágy lézereket is. Az újabb eljárások közül jó eredményről számoltak be magas nyomású (hiperbár) oxigénterápia és a lökéshullám terápia alkalmazásával is. Ezeket a módszereket kúraszerűen, több héten keresztül kell alkalmazni, ami alatt a betegek többségének állapota javul, ugyanakkor nem minden esetben eredményez gyógyulást.
| Alternatív terápiák |
| Sokan hallottak a méz fekélyekre történő alkalmazásának előnyeiről. Valóban több orvosi kutatás is megerősíti a kedvező hatást, ugyanakkor fontos tudni, hogy ezek speciális orvosi méz alkalmazásával készültek, otthonában házi méz felhasználásával ne kísérletezzen a fekély kezelésével! Szintén létező módszer a lárvaterápia, amelynek során légylárvák távolítják el a krónikus sebekben képződő elhalt szövetrészeket, ezzel segítve a seb tisztán tartását és gyógyulását. Ezen eljárás csak néhány speciális centrumban alkalmazható, ugyanis fontos a lárvák kórokozómentessége, továbbá az, hogy ne érintkezzenek közvetlenül a sebbel. |
A lábszárfekély megelőzése
Nemcsak a seb begyógyítása nehéz és hosszadalmas feladat, hanem a kiújulás megelőzése is legalább olyan nagy kihívás orvosnak, nővérnek, betegnek egyaránt.
Fontos a kiváltó ok kezelése. A vénás keringési elégtelenség terápiája a kompressziós kötések, keringésjavító gyógyszerek, az esetleges műtét alkalmazása, cukorbetegeknél a rendszeres kontroll.
A végtagok rendszeres, gondos átvizsgálása segíthet a legapróbb sérülés idejében történő felismerésében, amely hosszabb távon akár a sikeres kezelés eredményességét is befolyásolhatja. Igaz ez különösen az érzészavarral társuló, cukorbetegeket érintő formáknál (diabéteszes láb).
A még nem sebes, de arra hajlamos bőrt különösen fontos a megfelelő krémekkel, olajokkal ápolni: ezekről a készítményekről a bőrgyógyász és a gyógyszerész is adhat pontosabb felvilágosítást.
Forrás: WEBBeteg
Szerzők: Dr. Gál Mónika, bőrgyógyász szakorvos; Dr. Lesznyák Judit gyermekgyógyász
