Így éljünk együtt a visszérbetegséggel - Életmódtanácsok
frissítve:
A visszeres panaszok jelentkezését, a későbbi szövődmények kialakulását nemcsak az orvos által előírt gyógyszerekkel, kompressziós fásli viselésével, különböző sebészi beavatkozásokkal, hanem megfelelő életvitellel is késleltetni lehet.
Az életmód szerepe a visszérbetegség kezelésében
A visszeres panaszok jelentkezését, a későbbi szövődmények kialakulását nemcsak az orvos által előírt gyógyszerekkel, kompressziós fásli viselésével, különböző sebészi beavatkozásokkal, hanem megfelelő életvitellel is lehet késleltetni.
A visszérbetegség kialakulását alapvetően az életkor, az öröklött genetikai adottságok, a nem határozzák meg, kialakulása önmagában az életmóddal nem előzhető meg az arra hajlamosaknál. Az ajánlott életmód követésével azonban a vénás keringés javítható, a panaszok (nehézlábérzés, alsó végtagi duzzanat, ödéma, fájdalom) súlyosbodása nagymértékben lassítható, és elkerülhetőek a súlyos szövődmények (visszérgyulladás, lábszárfekély, mélyvénás trombózis). Ennek támogatásában az életmód döntő szerepet játszik, még az orvosi kezelésekkel párhuzamosan is.
| Háttér: az életmódtanácsok célja |
| A felületes vénák kitágulását a felületes vénákban megnövekedett nyomás okozza, mely a visszér kiürülését nehezíti. A megnehezített kiürülés miatt a mögöttes vénaszakaszokban pangás lép fel. A pangás miatt a vénafalra fehérvérsejtek tapadnak ki, melyek bizonyos érfalkárosító anyagok termelése révén tönkreteszik a visszerek falát, melynek eredménye a vénafal kitágulása. A visszérbetegeknek olyan életmódot ajánlott követniük, amely csökkenti az alsó végtagi pangást. A vénákban lévő vér keringetése céljából rendkívül fontos a lábszárban lévő izompumpák rendszeres működtetése, a pumpafunkciót támogató ismok erősítése, az érfalak egészségének megőrzése, és az alsó végtagra nehezedő nyomás csökkentése. |
Milyen foglalkozást válasszanak a visszérbetegek?
Elsősorban olyan foglalkozást kell választani, amely megenged egy kis sétát munka közben, és fizikailag nem megterhelő. Munka közben ne álljon egyhelyben hosszú ideig. Ha lehet, mozgassa rendszeresen a lábát, járjon helyben, lábfejét feszítse előre-hátra.
A hosszú egy helyben ülés sem előnyös, bár kevésbé káros, mint az állómunka, hiszen alacsonyabb a véroszlop, és nem olyan feszesek az izmok, így kisebb terheléssel jár az alsó végtag visszereire. A feszes lábizmok ugyanis összenyomják a vénákat, és ezáltal esetenként hosszú ideig akadályozzák a véráramlást.
A meleg munkakörnyezet kitágítja a vénákat, így rontja a vénás visszaáramlást.
A magas sarkú, szoros lábbelik viselésekor a láb nem tudja kellőképpen működtetni az izompumpát, mely szintén nagyban rontja a vénás visszaáramlást. Érdemes elkerülni az olyan munkakört, ahol ezek rendszeres viselése elkerülhetetlen.
Ajánlott sportok
A visszérbetegségben szenvedőknek oda kell figyelni a rendszeres testmozgásra, amely a testsúlycsökkenéshez is hozzájárul és az erek állapotát is javítja. A sportok közül azonban csak a nem megterhelő mozgásformák ajánlatosak.
Kiemelkedően jók a vízi sportok, azok amikor a test vízbe merül. Az úszás négy szempontból is a nagyon ajánlott a visszérbetegségben szenvedőknek:
- A vízszintes testhelyzet miatt kisebb a lábakra nehezedő véroszlop súlya.
- Úszás során a testre nehezedő víz nyomása segít kipréselni az alsó végtagból a vért, a telt visszerek kiürülnek.
- A hideg víz összehúzza a vénák falának izmait, ez is elősegíti a vénák kiürülését.
- Az úszás közben működtetett ritmusos lábmozgás működteti az izompumpát,
Az úszás mellett még előnyben részesítendő a kerékpározás, mely szintén megmozgatja a láb izompumpáit.
Kevésbé hasznos, de időseknek ajánlható a séta is. Minden olyan mozgásforma jótékony, ami kíméletesen mozgatja meg az alsó végtagok izmait, ezzel segíti az erek munkáját, az izmok, kötőszövetek és a bőr vérellátását.
Az ugrálással, megerőltető, kimerítő, súlyokkal végzett tornák kerülendők visszérbetegségben szenvedőknek. Az izmok feszülése ugyanis megemeli a vénás nyomást, feszülnek a vénák, tovább tágítva az érfalat. A megerőltető sportok kerülése mellett otthonában se cipekedjen, ne végezzen nehéz fizikai munkát!
| Visszértorna |
| Mindenki számára otthon is végezhető, nem megerőltető testmozgás a visszértorna, amely egy egy speciális gyógytorna az alsó végtagi pangás elleni gyakorlatokkal. Ennek során fekvő testhelyzetben a bokák, lábak mozgatása, a szív szintje felé emelése segíti a vénák kiürülését. Tipp: Visszértorna gyakorlatok óriáslabdával |
Részletesen Visszér és sportolás
A túlsúly ront a visszerek állapotán
A túlsúlyra nagyon figyeljen oda, mert a túlsúly olyan, mintha egész nap fölösleges súlyokat hordozna magán! Mivel az alsó végtagon viselik a teljes testsúlyunkat, ezért a túlsúly káros hatása is a lábakban érvényesül legnagyobb mértékben. A vénákra nehezedő nyomás terheli a vénák falát és a vénaszelepeket, tovább rontva az állapotot. Túlsúlyos embereknél hamarabb jelenik meg a visszértágulat és a lábdagadás.
Az elhízott emberek ráadásul rendszerint kevesebbet mozognak, a mozgáshiány pedig eleve rontja a vérkeringést és gyengébb izomzatot eredményez a vénák körül is. (Az izmok fontos szerepet játszanak a vér visszapumpálásában.) Emellett a túlsúly rizikótényezője a trombózisnak is, így az elhízás és a visszeresség jelentette kockázat összeadódik.
Táplálkozással a visszerek ellen
Nincs olyan élelmiszer, amely önmagában hatásos lenne a visszérbetegséggel járó panaszok ellen. Az egészséges étrend azonban több szempontból is fontos rész a visszeresség életmódterápiájában:
- a táplálkozás része a túlsúly elleni küzdelemnek;
- az érfalak erősítéséhez és a vérkeringés javításához szükséges a vitaminok biztosítása (elsősorban a C- és az E-vitamin játszhat ebben szerepet);
- a sófogyasztás csökkentése jó hatással van a vérnyomásra és az érrendszer egészére;
- a rostban gazdag ételekkel elkerülhető a székrekedés, amely fokozhatja az erekre is nehezedő nyomást.
További életmód tanácsok
A meleg kerülendő - A betegek lehetőleg langyos vízzel zuhanyozzanak, mert a meleg kitágítja a vénákat, ezáltal fokozza a visszértágulathoz vezető pangást. Hasonló okból nem ajánlott a termálvíz, a szaunázás és nyáron a napozás sem.
A lábak megemelése - A betegnek oda kell figyelni arra is, hogy üléskor a lábakat fel kell tenni egy alacsonyabb székre, vagy zsámolyra. Fekvéskor is célszerű a lábak alá egy néhány centiméter magas szivacspárnát helyezni, vagy az ágy láb felőli végét megemelni, mert ezáltal csökken a vénákat belülről feszítő véroszlop súlya.
Kényelmes ruházat - A túl szoros ruházat akadályozhatja a vérkeringést, így a comb-, derék- és ágyéktáji szorítás is káros hatással van a lábak visszereire.
Dohányzásról való leszokás - A dohányzás szűkíti az ereket, ezáltal rossz hatással van a vérkeringésre és a visszerességgel járó panaszokra.
Mikor nem elég az életmódterápia?
Az életmódváltás önállóan (esetleg rugalmas harisnya viselésével kiegészítve) is ajánlható megelőzési céllal (különösen azoknál, akik ismert rizikófaktorral élnek), illetve kezdeti panaszok esetén (nehézlábérzés, lábfáradás). Amennyiben ennél komolyabb panaszok jelentkeznek (fájdalom, visszértágulatok), érdemes orvoshoz fordulni, mert az orvosi kezelési módszerekkel kiegészítve hatékonyabban előzhető meg a visszeresség további fokozatainak kialakulása. Sajnos a legtöbben csak még súlyosabb tünetek esetén kérnek orvosi segítséget (fokozott fájdalom, bőrkárosodás, ödémásodás), pedig a legtöbb esetben az állapot ezen stádiumának kialakulása elkerülhető lenne.
Fontos tudni, hogy a visszeresség elleni életmódtanácsok az orvosi kezelések mellett is követendőek. Életmódváltással, kitartással, tartós kezeléssel és odafigyeléssel a visszérbetegség progressziója, a későbbi szövődmények kialakulása megelőzhető, illetve lassítható.
Részletesen Mikor forduljunk orvoshoz visszérpanaszainkkal?
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Bodnár Edin, bőrgygyász
