Fibrinogén
Adatlap - Fibrinogén
vérvizsgálat
Mikor végzik?
A véralvadási folyamatban nélkülözhetetlen fehérje természetű alvadási faktor, valamint ún. akut fázis fehérje. A máj termeli és a vérkeringésbe a szükségletnek megfelelő mennyiségben jut, 20 másik véralvadási faktorral együtt. Segítségével megállapítható, hogy a fibrinogén szintje elegendő-e ahhoz, hogy lehetővé tegye a normális véralvadást, segít diagnosztizálni a disszeminált intravaszkuláris koagulációt (DIC), diagnosztizálható az öröklött fibrinogénhiány, vagy a fibrinogénmolekula abnormális összetétele, funkciója. A fibrinogént általában egyéb tesztekkel együtt rendelik. Olyan tesztekkel együtt mérve, mint a PI, APTI, vérlemezke, fibrin degradációs termékek (FDP) és D-dimer, segít a disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC) diagnosztizálásában.
Előkészületek
Nem szükséges speciális előkészület a páciens részéről. A kar egyik vénájából vehetik a vért, esetleg gyermekek esetén ujjbegyből, míg csecsemőknél sarokszúrással is nyerető vérminta.
Fibrinogén normálérték:
1,5 - 4,0 g/l
Ha magasabb...
A fibrinogén egy akut fázis reakció fehérje is, ami azt jelenti, hogy a fibrinogénszint hirtelen megnövekszik bármely olyan állapot esetén, amely akut gyulladást vagy szöveti sérülést okoz. A megnövekedett fibrinogénkoncentráció nem specifikus. Általában ezek az emelkedések ideiglenesek, visszatérnek a normál szintre, ha az előidéző állapot megszűnik. Emelkedett szint található a következő esetekben: akut fertőzések, mell-, vese- vagy gyomorrák, szívkoszorúér-megbetegedések, krónikus DIC, gyulladásos rendellenességek (mint a rheumatoid artritis és a glomerulonephritis), miokardiális infarktus, stroke, trauma. Amíg a fibrinogénszint emelkedett, a beteg kockázata mérsékelten megnő a vérrögképződés irányában, és idővel hozzájárulhat a kardiovaszkuláris betegség kialakulásának megnövekedett kockázatához. Időnként a fibrinogén mérsékelt emelkedése fordul elő terhességben, dohányzáskor és orális fogamzásgátló vagy ösztrogén alkalmazásakor.
Ha alacsonyabb...
Csökkent fibrinogénkoncentráció a szervezet stabil vérrögképzési képességének károsodásához vezethet. A krónikusan alacsony szintek jelenthetnek csökkent termelődést, amelyet eredményezhet afibrinogenémia (nincs termelődés), májbetegség vagy alultápláltság (amely hypofibrinogenaemiához vezet). Az akutan alacsony szintek gyakran a fibrinogén fokozott felhasználódásával vannak összefüggésben, mint ahogy azt a disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC) és némely rákos folyamat esetén lehet látni. Csökkent fibrinogénszint, nagy térfogatú vértranszfúzió esetén időnként szintén előfordulhat.
