D-dimer (plazma)
Adatlap - D-dimer (plazma)
vérvizsgálat
Mikor végzik?
A D-dimer-tesztet más laboratóriumi tesztekkel és képalkotó eljárásokkal együtt rendelik, hogy kizárják, diagnosztizálják és nyomon kövessék azokat a betegségeket és állapotokat, amelyek a hiperkoagulobilitást (fokozott véralvadást) okozzák. A leggyakoribb esetek egyike az MVT (mélyvénás trombózis), amely a szervezet mélyvénáiban, leggyakrabban a lábakban kialakuló vérrögképződést jelent. Mérése elősegíti az MVT, PE (pulmonális embólia), VT (vénás trombózis) és az AT (artériás trombózis) megerősítését, és főleg kizárását. A D-dimer meghatározása más vizsgálattal együtt ajánlott. Nem szabad, hogy az egyedüli teszt legyen egy betegség vagy állapot diagnózisára. Mind a megnövekedett, mind a csökkent D-dimer-szint utánkövetést igényel, és további vizsgálatok végzéséhez vezethet.
Előkészületek
Nem szükséges speciális előkészület a páciens részéről.
D-dimer (plazma) normálérték:
<0,5 mg FEU/l
Ha magasabb...
A pozitív D-dimer a szervezetben lévő abnormálisan magas szintű fibrin degradációs termék jelenlétét jelzi. Ez árulja el az orvosnak, ha jelentős rögképződés (thrombus) kialakulás és lebomlás van a szervezetben, de nem ad információt a helyéről és az okáról. Tehát, a D-dimer emelkedése fokozott véralvadásra utal, s ez vérrögképződéssel járó betegségek jele lehet. Az emelkedett D-dimer következménye lehet a VTE-nek vagy a DIC-nek (disszeminált intravaszkuláris koaguláció), de okozhatja sebészeti beavatkozás, trauma vagy fertőzés is. Emelkedett szint található májbetegség, terhesség, rángógörcs, szívbetegség vagy bizonyos tumorok esetében is.
Ha alacsonyabb...
Klinikai jelentősége leginkább az emelkedett értéknek van. A normál D-dimer teszt azt jelenti, nagyon valószínű, hogy nincs olyan akut állapota vagy betegsége a páciensnek, amely abnormális rögképződést vagy -lebontást okoz. Véralvadásgátló terápia alatt hamisan negatív D-dimer-eredményt kaphatunk.
