Spenótos gnocchi

• A tésztához: 45 dkg mélyhűtött
• felengedett spenót
• 25 dkg ricotta
• 1 tojássárgája
• 5 dkg finomliszt
• 5 dkg parmezán vagy parmezán jellegű sajt (pl. grana padano)
• só és frissen őrölt bors
• 1 késhegynyi frissen reszelt szerecsendió#A gnocchi tetejére: 2 dl zsírszegény tejföl
• 2 gerezd fokhagyma
• 10 dkg kemény
• reszelhető juhsajt#A formázáshoz: kb. 5 dkg finomliszt#A tepsi előkészítéséhez: 5 dkg puha vaj.

Előmelegítjük a sütőt 220 fokra (gázsütőn 7-es fokozat), alaposan kivajazunk egy 20x30cm-es tepsit és egy nagy fazékban felforralunk bő 5 liter vizet a főzéshez. A tésztához a felengedett spenótot nagyon-nagyon alaposan kinyomkodjuk, hogy minél szárazabb legyen, majd hozzáadjuk a ricottát, a tojássárgáját és a lisztet, aztán a reszelő nagy lyukú oldalán hozzáreszeljük a parmezánt. Megsózzuk-megborsozzuk, szerecsendióval megízesítjük és az egészet fakanállal összekeverjük. Viszonylag lágy tésztát kapunk és ez így van rendjén. Sütőpapírt terítünk egy tálcára, magunk mellé készítjük, aztán a tésztából alaposan meglisztezett kézzel gombócokat gyúrunk - mindegyikhez kb. 1 púpos teáskanálnyi mennyiséget veszünk. A gombócokból 2 cm hosszú, kétujjnyi vastag nudlikat készítünk és egymás mellé tesszük őket a tálcára. A lobogva forró főzővizet megsózzuk és megfőzzük a gnocchit, azaz a nudlikat. Először csak fél adagot teszünk bele a vízbe és ha ezek a darabok feljöttek a felszínre, adunk nekik 2 percet, hogy belül is átfőjenek. Szűrőlapáttal kihalásszuk őket, átpakoljuk a kivajazott tepsibe és jöhet a maradék, ugyanígy megfőzzük. A végén figyeljünk rá, hogy a gnocchik ne egymáson, hanem egymás mellett legyenek a tepsiben. A megfőtt gnocchira fokhagymás tejfölt öntünk: ehhez a fokhagymát megpucoljuk, aztán finomra zúzva belekeverjük a tejszínbe. Végül az ételre bőségesen ráreszelünk juhsajtot is és 20 perc alatt átsütjük a forró sütőben. Köszvény esetén a megfelelő étrend célja elsősorban a vér-húgysavszint csökkentése a purinfelvétel korlátozásával, valamint a belső purintermelődés mérséklése. A legtöbb purint a belsőségek, a húsok (főként a sertéshús) és a hüvelyes növények tartalmazzák.