Családfüggő férfi

Kedves doktor/doktornő, 2 év 8 hónapja élek párkapcsolatban egy kedves, aranyos, rendes, humoros, érzékeny férfival. Én most 31 vagyok, ő 34 lesz pár hónap múlva. Megközelítőleg két éve lakunk is együtt, miattam költözött át egy vidéki kisvárosból az én városomba, előtte édesanyjával és öccsével élt egy lakásban, munkája sem volt éppen akkor., De mintha lelkileg egyáltalán nem "költözött" volna el otthonról, ugyanis ennyi éves létére ragaszkodik az állandó hazajárkáláshoz, (korábban az otthonalváshoz is, ezt most nagy nehezen már kezdi mellőzni), holott van saját lakása egy nagyvárosban, és barátnője (én). Nemrég olvastam egy cikket a családfüggő férfiakról, és nagyon úgy érzem, párom is ebben a "kórságban" szenved, amihez sajnos a családja is nagy mértékben hozzájárul az állandó mindennapos telefonálgatásokkal, és a beteges mértékű ragaszkodással. Ez idő alatt mindig is azt éreztem, a családja mindig is előbbre való és fontosabb, mint én és a mi kapcsolatunk, a családjának nem mondhat ellent (talán nem is akar), a házasság témaköre is ijedelemmel tölti el, a gyerek vállalásának vágyát sem érzem még rajta, pedig a korban már benne lenne ő is. Nem hiszem, hogy normális volna, hogy egy felnőtt férfi, ha van barátnője, mégis inkább otthon akar lenni, mint a barátnőjével kettesben. Nem akar engem otthon hagyni sosem, mikor hazamegy, csak én éppen vele akarok élni, nem vele és a családjával, erre az a válasza, hogy neki nyugalom kell, amit otthon kap meg. Annyit még tudni kell, hogy az édesanyja egy igen jóindulatú, de akaratgyenge asszony, aki a férjére, mint családfőre és segítségre egyáltalán nem számíthat. Most már ott tartunk, hogy szerződésszerűen számolgatjuk, hogy a hétvégéket, hogyan osszuk, be, és ha ő már csak kéthetente jut haza, azt ő borzalomnak éli meg, és közli, Te győztél. Lehet ezt a "kórságot" valahogyan kezelni, ki lehet ebből a páromat gyógyítani, és ha igen, hogyan? A választ előre is köszönöm!

Kovács Piroska válasza kapcsolatok témában

Kedvesem, Igen, lehet változtatni, de csak akkor, ha ő akar változni, ő keresi a segítséget és ő kezd el dolgozni saját magáért. Vagyis, ha az érintettben megérik a változásra és változtatásra való készség, akkor saját maga megkeresi az ehhez vezető utat és a segítséget. Kívülről senkire nem lehet ráerőltetni semmit, mert az nem az ő belső igényéből fakad! Üdvözlettel.

Cikkek a témában
    Nincs találat!
Figyelem! A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.
Megválaszolva: 2014. március 07.

Kérdések és válaszok: Egyéb

Lelki probléma
Tisztelt Doktornő/Úr! Nagy valószínűséggel lelkileg vagyok beteg, már hetek óta nem alszom, megy a hasam sokszor, hányingerem van, olykor hányok, minden...
Máj Haemangioma első kivizsgálása
Jónapot kívánok! A párom tegnap hasi UH-n volt. Felfedeztek nála a májon egy 15 és egy 8mm haemangiomat., Mennyire adhat aggodalomra okot ez a haemangioma?,...
Emelkedett NSE érték
Szép napot kívánok! Onkomarkerek kivizsgálását kértuk, és a férjemnél az NSE emelkedést mutat, a labor szerint a határérték 16,3, neki pedig 21,2. A CYFRA 21...
Túlzott izzadás
Tiszteld Doktornő! Kb 14 éves korom óta nagyon izzadékony vagyok, akkor is izzadok, amikor érzetre nincsen melegem, eddig nem fedeztem fel semmi más kiváltó...
Fogamzásgátló rossz sorrend
Jó napot! Olyan kérdéssel fordulnék Önhoz, hogy kicsivel több, mint 2 hete szedem a Slinda fogamzásgátlót (2 hónapja szültem) és 3 napja menstruáció szerű...
Levertség, fülsípolás és egyéb tünetek
Tisztelt Doktor! Az alábbi panaszaimmal kapcsolatban írok. 28 éves férfi vagyok, közepes túlsúllyal. 8 évvel ezelőtt diagnosztizáltak nálam jobb-Tawara szár...