Miért kötődöm ennyire hozzá?
Egy rendkívül bonyolult dolgot írok le, ami most az életemben zajlik és jóformán felemészt. Szóval elkezdem. Édesanyám két évvel ezelőtt betegségben elhunyt. Innen kezdődött minden. Egyedül maradtam a húgommal és az apukámmal. Van egy hozzánk rendkívül közel álló nő. Én 26 éves Ő pedig 39 éves. Rég óta a a család barátja, régebben sokat voltam a kisfiával és napi szinten vagyok kapcsolatban az anyukájával, akinek én járok a postára és a gyógyszertárba. Nos ez a nő nem igazán állt annyira nagyon közel hozzám, teljesen semleges volt. Szerettem, de ennyi. Nem sokkal később segített bejuttatni oda ahol ő dolgozik, ő csoportvezető és én pedig, mint dolgozó kerültem hozzá. Az idő folyamán a kapcsolatunk egyre jobban elmélyült. Rengeteget voltunk együtt biciklizni, a tónál, mert a fia és a férje horgászik. Nagyon nagyon jó volt minden, míg egyszer csak azt vettem észre, hogy másokkal is olyan jóban van, mint velem, holott én azt hittem, hogy én azért csak közelebb állok hozzá, mint mások. És elkezdtem kicsit féltékeny lenni, olykor-olykor bunkó is vele, ami tudom, hogy fájt neki., De nekem jobban fájt, hogy neki mindenki más fontosabb lett egy idő után, mint én, konkrétan a munkahelyen semmibe nézett, átnézett rajtam, mondván, hogy nem akarja, hogy támadási felület legyen a mi kapcsolatunk, hangsúlyozom soha, de soha nem emlegettem, hogy én milyen jóban vagyok a csoportvezetővel, mert az egy munkahely én meg felnőtt ember vagyok és tudok különbséget tenni, hogy bent, mint szabad és mit nem. Na, de ez lecsillapodott és minden jó volt, Mostanában rengeteg időt töltöttünk csak ketten, ami mindkettőnknek jó volt, bicikliztünk, mentem hozzá segíteni neki. A férje és a fia is szeretnek és ez nagyon jó érzés., De mostanában megint azt vettem észre, hogy ő bent, engem semmibe vesz és átnéz rajtam, míg kint minden olyan szép és jó. Érzelmileg teljesen összezavart és felkavart. Mit tehetek, hogy ez kevésbé fájjon nekem? MIért cserél le másokra? Egyszer azt mondta én állok hozzá a legközelebb.
Dr. Árki Ildikó válasza kapcsolat témában
Tisztelt Kérdező! Valószínűleg jól sejti, hogy -, amint a levele elején írta - az édesanyja halálának feldolgozásával, az utána maradt űr kezelésével lehet a probléma. Úgy tűnik, az Ön lelkében ez a hölgy lépett az anya helyébe. Az édesanya az, akinek a legfontosabbak vagyunk és feltétel nélkül szeret. Minden bizonnyal erre vágyik Ön is, és azt reméli, hogy a családi barát 39 éves hölgyben ezt megtalálja. A munkahelyen mindketten más szerepbe kerülnek, mint a magánéletben. Érdemes lenne felkeresnie pszichológust, pszichoterapeutát. A terápia során új szemléletmódra tehet szert, tisztábban láthatja önmagát, másokat, és a kapcsolatokat is, és segítséget kaphat a veszteségek feldolgozásában.
-
Nincs találat!
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.