Ágyéki gerincről natív CT vizsgálat, előforduló panasz
Tisztelt Doktornő/Doktor úr! Egy fertőzéses megbetegedést követően jelentkeztek ízületi panaszaim, melyek fokozatosan lecsengtek, viszont több, mint 2 hónapja a következő panasszal élek: Éjszakai (3-4 óra), deréktáji "nyomó (olykor-olykor égető) " fájdalom, mely felkelést követően szép lassan megszűnik. (Napközben egyáltalán nem jelentkezik még hasonló panasz sem). Az ágyéki gerincről készített natív CT vizsgálat az alábbiakat tartalmazza: A lumbalis lordosis íve csökkent. A corpusok normalis magasak, zárólemzek épek. L-S átmenet rése dorsalisan kissé szűkebb. A többi intervertebralis rés normalis tágasságú. L. I.korong eltérés nélkül. L. II.korong síkjában minimális körkörös protrusio látható. L. III, IV.korong szabályosan ábrázolóik. L. V.korong dorsalisan laposabb. L. V.korong síkjában minimalis medialis protrusio látható. A gerinccsatorna közepesen tág, szabad. A jobb oldali SI rés normalis tág, szabályos ízfelszínek. A bal oldali SI rés egyenetlenül szűkebb, kifejezett subchondralis sclerosis ábrázolódik. Azt szeretném megtudni az Ön készséges válasza alapján, hogy tartósan számíthatok a jövőben éjszakai nyugtalanságra a, deréktáji fájdalomból kifolyólag, valamint mivel lehetne a panaszomat enyhíteni, esetleg teljes mértékben megszüntetni? Előre is nagyon szépen köszönöm válaszát!
Dr. Bálint Anita válasza derékfájás témában
Tisztelt Uram! Az elmondott panaszok alapján gyulladásos eredetű gerincpanaszokról lehet szó, melyek az említett infekciót követően akár még hónapokig fennállhatnak reaktív arthritist okozva. A CT lelet eredménye szerint a II, és V. porckorong síkjában van némi körkörös illetve mediális kitüremkedés, de ezek az elváltozások nem okoznak ilyen panaszokat. A gyulladásos derékpanaszokat okozhatja spondylodiscitis (csigolyaközti porckorongok és/vagy a csigolyatestek zárólemezeinek gyulladásos megbetegedése), sacroileitis, reaktív arthritis és az Ú. N. Seronegatív spondílarthritisek betegségcsoportba tartozó betegségek. Gyulladásos eredetet további képalkotó (MR, csontszintigráphia- pl oedema spondylodiscitis, sacrolileitis kimutatására) illetve laborvizsgálatokkal lehet kizárni vagy alátámasztani. Reaktív arthritis diagnosztikájában a klinikai kép, a illetve megelőző infekció bizonyítékai a legfontosabbak. Emellett a kórokozó direkt, vagy indirekt kimutatása, vagy az ellene termelődött ellenanyagok igazolása lehetséges pl. anti-streptolysin titer (AST) meghatározásával, illetve egyéb szeronegatív spondylitisek kizárása alapján lehetséges. Laborvizsgálatok között a fokozott vörösvértest- süllyedés, CRP-pozitivitás, AST és emelkedett fehérvérsejtszám jelenléte lehet fontos. A kórokozó sikeres kimutatása esetén antibiotikus kezelés szükséges. A lezajlott fertőzés igazolásához szerológiai vizsgálat szükséges, ahol a specifikus antitest megjelenése a jellemző (AST). Az IgM típus friss, az IgG régi lezajlott infekcióra utalhat. Fontos laboratóriumi jel lehet még az antitest titer változása, emelkedése is. Terápiájában a penicillinek mellett elsősorban a nem-szteroid gyulladáscsökkentőket alkalmaznak, krónikus esetekben az úgynevezett bázisterápia (salazopyrin, methotrexat, stb.) alkalmazása szükséges Kiegészítésképpen fizioterápia. Gyulladásos eredetű, derékpanaszok hátterében fontos a kiváltó ok tisztázása, és az oki kezelés. Javaslom, hogy mielőbb keresse fel CT vizsgálatot kérő orvosát. Üdvözlettel.
