Üldözési mánia? Paranoia?
Hello! Már nagyon kicsi korom óta észrevettem, hogy furcsa kinyilvánulásaim vannak. Gyakran történik az, hogy egyik pillanatról a másikra elkezdek futni, mert azt hiszem, hogy valaki hátulról követ engem.Általában ezek akkor törnek rám, mikor egy egyenes szakaszon haladva (pl. utca, szoba, lépcső, folyosó) egy betérési lehetőség adódik. Egyszerű példának lehet venni az utcákat. Van egy uticélom és az egyenes úton haladva be kell térjek egy sarkon. Ilyenkor tör rám egy bizonyos fajta szorongás, pánik, hogy ha nem fordulok be minél gyorsabban, "észreveszik a hátam" a hátam mögül. Vagy egy másik eset mikor lépcsőn haladok fel. Körülbelül az 5.lépcsőfok után mindig elkezdek futni, mert azt hiszem, hogy az alattam lévő emeleten "észreveszik a lábam" Egy harmadik eset az ajtókkal van: mindig becsapom az ajtót, ha be akarom csukni, hogy nehogy "észre vegyék a kezem" Mert ha mindezeket észreveszik (hát, láb kéz stb.) akkor tudják, hogy én ott vagyok és rossz dolgok történnek. Olyan fajta szorongás és pánik kap el, hogy nem tudom megállni, hogy ne fussak el. Nem tudok normálisan felmenni egy lépcsőn sem, legyen az 10 lépcsőfok, vagy 8 emelet. A saját házamban sem tudok néha nyugodtan közlekedni, a semmiból jön rám, hogy be kell rohanjak a szobámba. Akár egyedül vagyok, akár nem. Ha megszólítanak a szüleim és hallom, hogy közelednek felém, muszáj berohanjak a szobámba és ott várjam meg őket. Régebb azt hittem, hogy ez egy normális dolog. Hiszen minden kisgyerek fél valamitől: egyesek a sötétségtől, mások az idegenektől stb.Én is azt hittem, hogy ez egy normális félelem, amit majd egyszer kinövök., De most 17 vagyok, és nem múlt cseppet sem., Amit észrevettem az elmúlt kb 2 évben, hogy néha elég agresszív kinyílvánulásaim is vannak, mikor egyedül vagyok. Emberek között igazán nyugodt vagyok, de ha egyedül leszek, képes vagyok"törni-zúzni". Egyik tippem az, hogy ez talán az üldözési mánia egy bizonyos fajtája. De nem értek én az ilyenekhez, ezért írtam erre az oldalra. Előre is köszönöm a választ!
Dr. Veress Dóra válasza félelem témában
Kedves Kérdező! A leírása alapján nem paranoiára gyanakszom, hanem arra, hogy kényszergondolatai vannak. Ez alatt azt értem, hogy egy gondolat hirtelen, akaratlanul jut az eszébe, és nem tud megszabadulni tőle. Ez a gondolat szorongást szül, ami egészen addig fokozódik, amíg nem tesz semmit ellene. Ha megteszi, amit kell, akkor egyik pillanatról a másikra megszűnik a szorongás, de idővel bűntudata lesz, amiért nem tudott uralkodni magán. Ha meg akar ezektől szabadulni véglegesen, akkor javaslom, hogy keressen fel egy pszichológust, lehetőleg olyat, aki viselkedés és kognitív terápiás módszert használ.
A válasz 5 évnél régebben keletkezett, így egyes tanácsok napjainkra túlhaladottá válhattak.