Fiatal akoholbeteg - elvonási tünetek -, delirium

Tisztelt Doktornő! 24 éves férfi vagyok, alkoholbetegnek tartom magam. Otthon nem iszom, csak szociális környezetben, de akkor mértéktelenül, a kontroll elvesztése mellett. Van, hogy egy egész estén keresztül (mennyiség kb: 10-12 rövidital, főleg whiskey, és ugyanennyi pohár sör). Mivel a másnaposságot már felváltották a kínzó elvonási tünetek (szorongás, frusztráció, érzelmi ingadozás, néha eufória, néha melankolia, nagyon erős kézremegés, főleg, ha ezt mások is látják, szapora szívverés, alvászavar, fülsípolás, bizonytalanság, fóbiák erősödése, kibírhatatlan tériszony, elektromosságtól való félelem, a hirtelen mozdulatok, események megijesztenek, felriadás félálomból, bűntudat, stb.) ezért ezeket mérsékelni próbálom. Törekszem az ivás utáni megfelelő tápanyagbevitelre, thiamint, magnéziumot, B6, C vitaminokat szedek és Xanaxot. Utóbbi helyre szokott tenni 0, 5mg-os formában is, (manapság a hirtelen jött rosszullétre az 1mg jellemzőbb) viszont néha az alkohol utáni sóvárgás miatt megismétlem az estét, és újra reggelig iszom a törzshelyemen, ettől aztán persze még rosszabbul leszek másnap. Drasztikus esetekben egy ilyen tivornya 3-4 napig tart, de egy alkalom is elég a totális rosszulléthez a következő napokon. Ügyelek arra, hogy csak akkor és csak annyi Xanaxot szedjek, amennyi szükséges, nem emelem az adagot, ugyanis mint ez a fentiekből is kiderült, hajlamos vagyok az addikcióra, a családban mindkét szülő alkoholbeteg volt, édesanyámnál már egyszer kialakult a, delirium tremens, amikor egy csonttörés miatt kórházba került. Én is ettől félek a legjobban, mert volt már olyan eset, amikor annyira rosszul lettem, hogy közel jártam ahhoz, hogy mentőt hívjak, és csak 1mg alprazolam hozott helyre annyira, hogy lenyugodjon a szervezetem. A kérdéseim Önhöz a következők: -, Amikor 1-2 hét szünetet tartok az ivászatban, van, hogy még napokkal később is jelentkeznek elvonási tünetek. Elképzelhető, hogy az absztinencia és tünetmentesség után, egy hét elteltével tör rám a, delirium? Ha igen, van mód arra, hogy megelőzzem? A Xanax csak mérsékli a tüneteket, vagy ilyen esetekben jobb, ha napi 0, 5-öt szedek, amíg le nem telik az egy hét, nehogy egy váratlan pillanatban kialakuljon a tünetegyüttes? - Mivel úgy érzem, hogy az elmúlt 1-2 évben sokkal több a kontrollvesztés, megfigyelhető a személyiségtorzulás (gátlástalanabb vagyok, ingerlékenyebb, ha úgy tetszik "gonoszabb, " a szexuális szabadosság is jellemző) és mindezek részben az előnyömre váltak, de ha így folytatódik, tartok tőle, hogy elkerülhetetlen az egzisztenciális hanyatlás, a sokkal nagyobb függőség, a fóbiáim erősödése (már egy éve nem tudok metróval utazni, tériszonyom van, főként felfelé a mozgólépcsőn), milyen javaslatai lennének a mértékletességhez, gondolok itt akár sóvárgásenyhítő gyógyszerekre vagy bármi egyéb praktikára? (Javarészt ismerem ezeket, tanultam addiktológiát, de nem vagyok szakember, és nem szeretnék öndiagnózist felállítani, főleg nem úgy, hogy az ismereteim felületesek.) Tartok tőle, hogy nem készültem még fel a teljes absztinenciára, félek a kudarctól, és ha meghozom ezt a döntést, mindenképpen tartani akarom magam hozzá, de jelen esetben még annyira szeretem ezeket az estéket és magát az italt, hogy a jelenlegi stresszes életvitelem mellett elképzelhetetlennek tartom még úgy is, hogy kegyetlenebb érzést az elvonásnál nem éltem még át.. Köszönöm szépen, hogy végigolvasta a levelem és előre is köszönöm a válaszokat is!

Kovácsics Bernadett válasza alkoholfüggőség témában

Kedves 24 éves férfi! Elnézést a hosszú várakozásért, a válasz késlekedéséért. Levelét olvasva a hihetetlen részletesség és pontosság, az önelemzés tisztasága szépirodalmi színvonalú.. emlékeztet is valakire, aki így próbálta megóvni magát a mélységekbe való beszippantódástól, de neki sem sikerült - Csáth Gézára gondolok. Lehet a problémáját kozmetikázni, felületileg javítgatni, de már valahol megfogalmazódott Önben a valódi megoldás. Egyenlőre a kifogásoknál tart - ha még mélyebbre csúszik, és annál is mélyebbre, akkor talán lesz esélye az élet mellett döntenie, de lehet, hogy nem kellene azt megvárni, és már most is szembenézhet jelenlegi életvitelével, és mérlegelve/vállalva a következményeket - felnőtt módon dönthet (vagy ha nem dönt - az is egy döntés) . Valójában nincs annyira egyedül - ha tényleg komolyan gondolja, hogy alkoholbeteg, akkor csatlakozhat egy önsegítő csoporthoz - a metrók városában, de az országban nagyon sok helyen van AA, vagy Kék Kereszt, ill. más filozófián alapuló egymást támogató, hasonló problémákkal küzdő emberek csoportjai, akik a saját történeteiket elmesélve, akár segíthetik is döntése meghozatalában, és a következmények viselésében. Sőt egy olyan emberi közösséghez is tartozhat ezáltal, ahol nagyon sokat kaphat, de adhat is. Bátorságot kívánok!

Tőle szeretnék kérdezni