Évszázados tanácsok

Heveny fertőzéses betegségekre utaló jelenségek - 1. rész

"Mielőtt ezen jelenségek ismertetésébe fognék, arra akarom figyelmez­tetni a szülőket és mindazokat, kik gyermekeket gondoznak, hogy beteggé lett gyermeket, tekintet nélkül arra, hogy betegsége minő természetű lehet, el kell különíteni, ugy hogy vele egészséges gyermek ne érintkezhessek. Ne legyünk könnyelműek az elkülönítés terén és ne essünk baktériumiszonyba sem. Mint minden dolgot, ezt is okosan, higgadtan kell megfogni. Legyünk tisztában azzal, hogy bármelyik fertőzéses betegségről legyen...

A gyermekkorban észlelhető leggyakoribb kóros tünetek

"A szülőnek mindig az legyen a törekvése, hogy megismerje az egész­séges gyermeket, ennek viselkedését, életmegnyilvánulásait: tekintetét, bőr­színét, nyálkahártyáinak színét, testhőmérsékét, légzési módját, testtartását - mozgásait, hangját, sírását, kedélynyilvánulásait, étvágyát, bélmüködését, általában vegetatív működéseit, szellemi fejlődését és ha mindezeket eléggé ismeri, akkor semmi sem fogja figyelmét elkerülni, ami változást jelent az emlitett jelenségek egyikében vagy másikában és...

Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél – 5. rész

"Az úgynevezett ideges gyermek sok aggodalmat okoz szüleinek azzal, hogy minduntalan más és más rossz szokást vesz fel, igy igen gyakran szemhunyorgatást, vállvonogatást, fejbiccentést, vagy valamilyen arcfintort, bizonyos mozdulatot kézzel vagy lábbal stb. Mindezeknek rendszerint meg­van a kiváltó oka, igy: kötőhártya-hurut, vállszalag nyomása, gyapjuruha horzsolása stb., stb., ritkábban utánzás viszi rá a gyermeket a rossz szokás felvételére. A kiváltó okot kell egyrészt megszüntetnünk...

Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél – 4. rész

"Legtöbbször a 2-ik életévbe vezethetők vissza a szülőknek azon gya­kori panaszai, hogy a gyermek nem akar enni; sok gyermeknél ezen jelen­ség már a szoptatási időben észlelhető. Ezek rendszerint ingerlékenyebb idegrendszerü gyermekek. Ezen fokozott igerlékenységet a szülőktől örö­költék; ha most már ezen állapot mellett ezen gyermekek a szülők részéről helytelenül befolyásoltatnak, akkor a legkülömbözőbb kellemetlen tüneteket mutathatják; ezek között igen gyakori a nem enni akarás, az állandó...

Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél – 3. rész

"A csecsemőnek nagyfokú izzadása, halaványodása és kedélyének meg­változása angolkór fejlődésére hívja fel a figyelmet. A gyakorlott szem nem­sokára észreveszi a fejen a homlokdudoroknak és a falcsonti dudoroknak erősebb kidudorodását, miáltal a már emiitett szögletes koponya alakul ki. Sokszor az ilyen gyermekek igen kövérek, mellkasukon nem látszik, de orvos kitapintja a bordák csomós vastagodását, a hosszú csontok izület-végei szintén megvastagodnak (angolkóros karperec). Az angolkór...

Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél – 2. rész

"Figyelni kell a csecsemő légzését, elég szabad-e az orrán keresztül, az első naptól jelentkező nátha, különösen vörhenyes váladékkal komolyabb megbetegedésre gyanús, ezért orvos előtt elhallgatni nem szabad. Leggyak­rabban közönséges hurutos váladék szárad be az orrjáratban és képez lég­zési akadályt, a pörköt vagy váladékot onnan legegyszerűbben azzal hozzuk ki, hogy egy kevés tejet fecskendünk belé az anya emlőjéből, erre a baba a váladékot kitüsszenti. Se orrot, se füleket ugy ne...

Milyen rendellenes jelenségek lehetnek az újszülöttnél – 1. rész

"Fejformája lehet asszimetriás, okozhatja ezt fejdaganat, külső koponya­vérzés, vagy méhenbelül elszenvedett tartós nyomás. A szülésokozta sérü­léseknek (fejdaganat, koponyavérzés) visszafejlődése után meg kell mérni a fejkörfogatot (a fülek fölött, a homlok körül), ez normális, érett újszü­löttnél 34 cm. Kisebb vagy nagyobb fejkörfogat jelentőségét orvos állapítja meg. Fogó segítségével világrahozott gyermekeknél a koponyán, vagy arc­ban a fogó által okozott nyomás tünetei lehetnek meg....

A beteg gyermek higiénéje

„Mielőtt a tárgyra térnék, néhány megszívlelendő dolgot kívánok a szü­lők figyelmébe ajánlani, kik gyermekük érdekében orvoshoz fordulnak tanácsért. Minden leendő anya jól teszi, ha érdeklődik csecsemők és gyer­mekek iránt és hogyha ezt rokonai, ismerősei körében meg nem tehetné, járjon be valamelyik csecsemő- és gyermekotthonba, csecsemő- és gyer­mekkórházba, vagy legalább csecsemődispensaire-be. Ne akarjon itt beteg­ségeket megismerni, hanem tanulja meg, hogy milyen az egészséges cse­csemő és...

A gyermek nemiségének kialakulása – 3. rész

"Érinteni kivánom még a gyermek nemi felvilágosításának kérdését. Ez sohase legyen olyan, hogy, no most előveszem a bizonyos kort elért gyer­meket és mindenről felvilágosítom. A gyermek értelmiségéhez, természe­téhez, testi és szellemi fejlettségéhez kell e tekintetben alkalmazkodnunk és nem szabad a felvilágosítást oly kérdéssé tenni, mely egyszerre kiván megoldást minden irányban. Fejlődésszerüen, természetes módon, rej­tély nélkül szerezze meg a gyermek mindannak ismeretét, amihez jussa...

A gyermek nemiségének kialakulása - 2. rész

"A masturbálás vagy onania igen gyakori jelenség a gyermekkorban, annál inkább vall a sexualitásnak tulkorai jelentkezésére, minél fiatalabb korban fordul elő. Kétségtelen az is, hogy a legtöbb esetben nem spontán keletkező megnyilvánulása a sexualitásnak, hanem valamilyen kiváltó okra vezethető vissza. Leggyakoribb ilyen ok a fonálféreg (oxyurosis), mely végbél, esetleg szeméremtáji viszketést vált ki. Fiuknál viszketés, vagy gyenge fájdalomérzés, melyet fitymaszor és ennek szövődményei...

A gyermek nemiségének kialakulása - 1. rész

"Mielőtt elhagynám ezen könyvnek az egészséges gyermek higiénéjét tárgyaló részét, néhány szóval ki akarok térni a gyermek nemiségének tárgyalására. A külső nemi szervek alapján (ezek az elsődleges nemi sajá­tosságok) különböztetjük meg a fiút és a leányt az 5-6-ik életévéig. Ezután mintegy a 10-ik évig még mindig csekély fokuak a másodlagos nemi sajá­tosságok. A másodlagos nemi sajátosságok alatt azokat értjük, melyek a him, illetve női nemi szervek (főleg herék és petefészkek) fejlődése...

A hatévesnél idősebb gyermek tápláléka és életmódja

"A hatéves gyermek normális fejlettség mellett iskolába kerül, ehhez kell alkalmazkodni életmódjában, illetve életrendjében. Az ötszöri táplál­kozás továbbra is megmarad. A reggeli egy csésze tej, kávé vagy kakaó, hozzá zsemlye vagy kenyér vajjal, esetleg gyümölcsízzel. A tízórai uzson­nát a gyermek magával viszi az iskolába és ez egy zsemlyéből vagy meg­felelő szelet kenyérből áll vajjal vagy szalonnával, esetleg egy szelet sajt­tal, megmosott almát is vihet magával a gyermek, melyet héjastól...

A gyermek szellemi fejlődése

"Egy-hároméves gyermeknek a szellemi fejlődését még semmivel sem kell elősegíteni, ilyen korú gyermekre még áll az, amit az egyéven aluli gyer­mekre vonatkozólag eléggé részletesen elmondottam. A hároméves gyer­mek, aki azokból, amit maga körül hallott és látott, elsajátított annyit, hogy tisztán, összefüggően ki tudja fejezni kívánságait, értelmesen tud játszani játékaival, építőköveivel, babájával stb., az ilyen korú gyermek már tár­saságot kiván és helyes továbbfejlődése szükségessé teszi...

Szabad levegő, fürdés

"A szabad levegőn való tartózkodásra minden korú gyermeknél igen nagy súlyt kell helyezni. Hároméves koráig gyalogsétára nem igen mehet, kocsiban kell tehát jólevegőjü helyre vinni, kocsiban marad a téli hideg idő­ben, kivesszük a kocsiból és ugrálni, futkosni engedjük, ha nincs oly hideg, hogy a talajról felfázhatna. Ide-oda való futkosás, ugrándozás az egészsé­ges gyermeket nem fárasztja, ellenben még hároméves koron tul is fá­rasztja a gyermeket az egyenletes séta, ezért hatéves korig...

A gyermek táplálása és életmódja hatéves koráig

"Egyéves gyermek étlapja a már emlitett mennyiségen túl 1,5 éves ko­rában bővül azzal, hogy délben a levesen és főzeléken kivül tojással készült tésztafélét is kap; mire ezt megszokta, az esti tejesétel helyébe ha főzeléket kap, ugy ebbe kevés tojást keverhetünk. Ha a tojásmennyiséget fokozato­san és óvatosan emeljük és lassan jutunk fel egy egész tojásmennyiségig, akkor a tojás rendszerint kellemetlenséget okozni nem fog. Igen sok gyer­mek ugyanis ellenszenvvel viseltetek a tojás iránt...

A baba értelmi fejlődése

"A csecsemő értelmiségének ébredése után sem kivánja, hogy őt szóra­koztassuk; ha ébren van, őt a körülötte látott dolgok foglalkoztatják. Inge ujját záró kis szalag, kézujjai, minden, amit szemével elérhet, szórakoztat­ják. Egy-egy játékszert csak akkor adjunk a kezébe, amikor feléje nyúlni is tud és játékszereiben ne legyen nagy változatossága. Különben állhatatossá­gát csökkentjük, türelmetlenné tesszük. Egyébként korán játékot adni a baba kezébe azért nem célszerű, mert ezzel a...

A baba levegőztetése, a csecsemővel való foglalatoskodás

"A baba fürösztését legcélszerűbb délelőtt a második szoptatás előtt elin­tézni szobájának reggeli takarítása előtt. Fürdőjének és toilettjének befeje­zése után szopik, azután ágyába vagy bölcsőjébe tesszük és lehetőleg egy másik jól szellőztetett szobában helyezzük, félóra eltelte után kellőképpen be- és letakarva, a rendszerint alvó babára rányithatjuk az ablakot, kéthetes korán tul ez az év bármely szakában megtehető, nyár melegében élete első napjától. Megfelelő időjárásban, ebben nem is...

A csecsemő izmainak fejlesztése

„Amikor a baba ülni kezd, ne ültessük sokat és ne ültessük ugy, hogy ülő helyzetéből könnyűszerrel ne tudjon lefeküdni; sőt legjobb, ha ezen idő­ben már nem fektetjük kocsiba vagy kosárba, hanem elég tág, sima, lapos-fekhelyü ágyban, mely hálós ráccsal jól van elzárva. A babának tere legyen a szabad mozgáshoz, a hálót elérve, abba kapaszkodhassak és próbát tehes­sen önálló felüléshez, később, 8 hónapos korától fogva ahhoz, hogy felállhasson; némelyik jól fejlett egészséges izomzatú gyermek...

A csecsemő fejlődése

"Az újszülött kicsiny arca, különösen koponyájához képest mindin­kább nő és növekedésében a koponya nagyságához jobban hozzásimul. Ugyanezen viszony van a testhossz és a fej magassága között, az előbbi aránytalanul jobban növekszik, mint utóbbi, úgyhogy, míg születésekor az arány az, hogy a testhossz a fej magasságának négyszerese, addig felnőttnél az ennek nyolcszorosa. Az alszáraknak veleszületett hajlottsága a fejlődés folyamán vagyis a hossznövekedéssel mindinkább eltűnik; csak akkor...

A kisbaba szoptatása

„Az első életnapokon tul, amikor az anyánál a tejelválasztás rendes me­derbe jutott, a csecsemőt annyi ideig hagyjuk az emlőn, amig tényleg szo­pik, illetve, amig jól nem lakott. A normális fejlettségű, egészséges csecsemő, amikor mellre tesszük, mohón szopik és ezt igen rövid megszakításokkal addig teszi, míg eleget nem szopott. Ez időben kifejezve 6—10 perc, csak ki­vételesen szük és gyér tejcsatornácskák esetében vagy akkor, amikor a baba gyönge, tart 15 percig is. Rendesen tehát 10 percnél...

Az újszülött

"Még mielőtt a gyermek megszületett volna, gondoskodjunk arról, hogy melegített ruhába takarhassuk. Különösen fontos ez további egészsége és sulyfogyásának elkerülése szempontjából, ha a szülőszoba hőmérséke alacsonyabb. A köldök lekötése után azonnal 37° C. hőmérsékü fürdőben letisztítjuk, ismét előremelegitett kendőben leszáritjuk, hajlásaiban zsirozzuk és melegített fehérneműbe öltöztetjük - pólyázzuk. Ruhája: ing, kötött ujjas; pakkolása háromszögletre hajtott pelenka, e fölé négyszögletes...

A hosszú élet tizenkét parancsolata

„A rövidesen előadottakból kitűnik, hogy a hosszú életnek legfőbb titka a mértékletesség, friss levegő, napfény, tisztaság és a közismert egészségi ártalmak kerülése!

Dohányzás

„Azon ártalmak között, amelyek alkalmasak az egészség megrontására és az élet megrövidítésére, fontos helyet foglal el a dohány is. Nemcsak a burgonyát és a tengerit kaptuk az «Uj világtól », hanem a dohányt is, amely­nek rendkívül nagy gazdasági jelentősége mindenki előtt eléggé ismeretes. Mikor Columbus az amerikai parton kikötött, egyik kísérője azt látta, hogy a benszülöttek a moszkitók ellen való védekezés céljából dohányleveleket szívnak. Megnézte a leveleket és vitt belőlük haza...

Szeszes italok

"Az emberi életnek egyik leghatalmasabb ellensége a szeszes ital, amely­nek élvezete némely államban a háború óta egyre nagyobbodó arányokat ölt. Igaz, hogy a szeszes ital védelmezői szorgalmasan sorolják fel azok­nak nevét, akik iszákosságuk ellenére is hosszuéletüek voltak. Ezeknek az embereknek valósággal vasból volt a szervezetük, hogy ez még a szeszes ital okozta kemény támadást is elbírta. Szeszes ital nélkül bizo­nyára még tovább éltek volna. Ha hosszuéletüek voltak is, kétségtelen, hogy...

Hólyagos himlő

„A fertőző bántalmak sorába tartozik a hólyagos himlő is, melyet az ókorban még nem ismertek, illetve róla sem a szentírásban, sem pedig a görög és római irók müveiben sehol említés nincs. Kínában és Indiában azonban már ősidők óta el volt terjedve és ellene a bráminok védőoltást alkalmaztak. A középkorban egész Európában dühöngött és különösen nagy arányokat öltött a járvány a XVIII-ik században 1710-től kezdve.