Évszázados tanácsok
A BLOG LEÍRÁSA
Hol tartott az orvostudomány az 1800-as években? Mennyit tudtak az emberi testről, az egészséges életmódról, a gyermek fejlődéséről? Mi volt a gyakorlat a betegségek megelőzésében, gyógyításában? Mik voltak a leggyakoribb betegségek és az elsősegélynyújtás irányelvei? Ezekre és még sok egyéb kérdésre kaphatunk választ sorozatunkban.
Látogatás: 972295 alkalommal
A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.
Az iskoláról, az iskolásgyerekekről és az iskolábajárásról - 6. rész
Tehetséges és gyöngetehetségü gyermek
Az iskoláról, az iskolásgyerekekről és az iskolábajárásról - 5. rész
Jó és rossz tanulók
Az iskoláról, az iskolásgyerekekről és az iskolábajárásról - 3. rész
Az iskolakötelezettség
Az iskoláról, az iskolásgyerekekről és az iskolábajárásról
"Iskolába, még pedig közönséges, nyilvános iskolába nem azért kell minden gyereknek okvetlenül járni, mintha ott lehetne azt a kis tudományt a leggyorsabban, vagy a legtökéletesebben megtanulni, vagy mintha talán erkölcsi vagy más ilyen kívánatos szempontokból ott kapná a legtökéletesebb nevelést. Sőt nem is lehet abban semmi kétség, hogy sok mindenfélét gyorsabban, alaposabban, még könnyebben is tanulhat a gyerek, ha telik neki külön mesterre (és ha jó mesterre akad), - hogy testben-lélekben...
Vallásos és érzelmi nevelés
"Mint az anyanyelvet, ugy a szülőföld érzését sem kell, de nem is lehet tervszerűen tanitani, semmiféle prédikálás nem segit hozzá, de még inkább ártani tud az érzés őszinteségének, tehát igaz és egészséges voltának. Csak hagyni kell, hogy magától kifejlődjön, csak nem kell a gyerekel bántani érte, amikor az érzései megnyilatkoznak és vigyázni, hogy ezek az érzések is közelebb hozzák a szüleihez, ne pedig eltávolitsák tőlük. Azt a legjobb indulattal is csak elég kevesen tudják megadni a...
Anyanyelv, szülőföld, haza
"Mi hát, tisztán a lelki fejlődés, a lelki nyugalom, tehát a lelki egészség szempontjából az a nagy dolog, amiben az anyanyelv minden más nyelvtől okvetlenül és a legszorgalmasabb tanulással is megmásithatatlanul különbözik? S mi az, aminélfogva szülőföldünknek nem a különös kiválóságai által, hanem pusztán azáltal, hogy a miénk, egészen külön rangja és érzelmi fontossága van minden más földek fölött?
Idegen nyelvek
"Azt is eleget halljuk, nem nehéz magunknak sem tapasztalnunk, hogy aki gyerekkorában tanul egy idegen nyelvet, könnyebben tanulja meg és könnyebben is bánik vele világéletében, mint aki felnőttkorában kezd izzadni vele. Miért ne vegyen tehát a gyerekéhez német vagy francia kisasszonyt, aki nagy erőlködve csak teheti és miért ne hallgassa boldogan a születése napján az idegennyelvü versikét, amit talán nem is ért, amikor ugy érzi, hogy nemcsak a hiúságát legelteti rajta, hanem hasznos tőkét is...
Az anyanyelv
"Akik azzal hamisítják meg a gyerek anyafogalmait, hogy a gondozását másvalakire bizzák, igen sokszor iparkodnak két legyet ütni egy csapásra és megragadják az alkalmat, hogy egy költséggel mindjárt egy másik igen fontos dolgát is meghamisítsák a gyereknek azzal, hogy az anyanyelvét összekeverik egy másikkal. Semmi kétség sem lehet abban, hogy a világ akármelyik nyelvén lehet tökéletes lelki egészségben nevelkedni s hogy ebben a nyelv gazdagsága, művelt volta, hangzásbeli vagy akármilyen...
A „mindentudó" szülő
"A szülők természetesen nem tudnak mindent a világon. De a szülővoltuk arra kényszeríti őket, hogy a kis gyerekük érdeklődésének köréből esetleg egy kis gondolkodás vagy akár egy kis fáradság árán is megtanulják, amit még nem tudnának, ha pedig valamit nem tudnak, legalább tőlük telhető okossággal válaszoljanak, amikor a gyerek kérdez. Mert a gyerek minden okos dologért hálás és nem igaz, hogy a valóságot nehezebben értené meg, mint az erőltetett mese-magyarázatokat. Amikor azt kérdezi, mitől...
Mese és valóság
"A természetünk, ezek a világrahozott, ellenállhatatlan családi érzéseink azt is megkövetelik, hogy ne csak a táplálékot és a testi gondozást, hanem a „magasabb tudományoknak", a környezetünk és a világ megismerésének az első elemeit is a szülőinktől kapjuk. A természetünk megköveteli azt az érzést, hogy az a csodálatos mindentudás, ami édesanyánkban és főképpen az édesapánkban lakik, - az egyszerű polgári józanság pedig azt mondhatná minden szülőnek, hogy kár azt a kis fejet azzal a sok...
Az anyai érzés
"A szülést nem lehetvén másra bizni: ezt a kapcsolatot senki sem játszhatja el, - még azzal is csak részben, ha a szülési fájdalmaktól annyira fél, hogy mesterséges öntudatlansággal, kloroform-narkózissal próbálja elkerülni őket. A legelső kapocs ugyanis, ami az anya viszonyát a gyerekéhez minden másnál bensőbbé, forróbbá teszi, éppen az a fájdalom, amibe a szülés által a gyerek kerül. Megint: nem tudományos könyvekből kell elolvasni, csak figyelmesen kell az egészen közönséges, mindennapi...
A gyermek viszonya a szülőkhöz
„A szülőkhöz való természetes viszony egyik része olyan megváltoztathatatlan, hogy azt meghamisitani sem lehet: az, ami ebből a viszonyból a megszületésig tart. Amelyik pillanatban az újszülött megpillantja a napvilágot, akkor azonban már kezd mindig bonyolultabb, mindig többoldalú lenni az a viszony és akkor már sok benne az olyan részlet, amit igenis meg lehet hamisitani és elég kiterjedt körökben szokás is. A csecsemő lelki életébe behatolni nem könnyű és kivált nem lehet tőle sem akkor...
Az életre-nevelés
"Az életre való egészséges nevelésnek van még egy meglehetősen elterjedt hibája a nemi kérdés körül, amivel keveset szokás törődni, mert a rossz hatásai nem a gyerekkorban, hanem későbben szoktak jelentkezni s nem szokott olyan világosan meglátszani az összefüggés a hiba és a következménye között. Ez a hiba az, amikor a kisgyereket egy vagy más dologban következetesen a neme ellen nevelik, amikor például a fiukkal bodros hosszú hajat viseltetnek, néha még szalagot is fonnak a hajába, lányos...
A gyermeknek igazat kell mondani
"Aki mégis megpróbálja az igazság szerint elmondani az elfogulatlan kis kérdezőnek, hogy minden kis gyerek az édesanyja hasában nő meg akkorára, hogy végre megszülethessen, az mindig észre fogja venni, hogy mennyire éppen az ellenkezője történik annak, amitől ebben a kérdésben mindig félni szokás: a gyerek meghatódik és még sokkal jobban szereti és tiszteli az édesanyját, akiről megtudja, hogy nem az ablakon át kapta őt, hanem fáradt és szenvedett érte s akivel szemben most már tudatosabbá...
A nemi felvilágosítás
"A gyerek ismeretszomjusága és erkölcsi kívánsága azon a téren találkozik, amely a legnehezebb feladatokat adhatja a szülők tudása, szeretete, elnéző türelme, megértő okossága és lélekjelenléte számára: amikor a gyerek arra kezd kíváncsi lenni, hogy hogyan jött a világra. Aki figyel, mindig észreveheti, hogy ez iránt az értelmes gyerekek már igen korán, a kérdezősködési korszak legelején érdeklődni kezdenek. Ha nem fojtják bele a kérdező nyíltságot, nagyon érdekesen látni, amint eleinte...
Erkölcsi nevelés, büntetés
"De azontúl se és sohase felejtsük el, hogy ami erkölcsi szabály megtartását a gyerektől meg akarjuk követelni, az ellen magunk sohase vétsünk, legalább az ő tudtával ne. Azok a „szép szavak", amik a gyereken semmit se fognak, rendesen abban a hibában szenvednek, hogy a gyerek teljes joggal üres beszédnek érzi őket, mert mindennap tapasztalja, hogy maga a prédikáló is minduntalan vét ellenük. Mi történik, amikor méregzsák apa szórakozottan vagy alig palástolt türelmetlenséggel szavalja a...
A szülői tekintély
"Szép szó, okos szó minden gyerekkel szemben igen nagy hatalom és a legjobb nevelőeszköz, annyira, hogy amikor azt halljuk, hogy már ez sem használ, úgyszólván mindig biztosra vehetjük, hogy nem a gyerekben volt a hiba, hanem az a bizonyos szó nem volt igazán szép, igazán okos. Amikor az apa csöndes hangján már fenyegetően remeg keresztül az alig tartóztatott düh: attól a beszédtől nem igen lehet józan ésszel a gyermek szivére való mélységes hatásokat várni. Ami pedig az okos beszédet illeti...
A nevelés művészete
Aki ismerni akarja a gyerekek lelkiállapotát, jóságát-rosszaságát, annak mindenekelőtt azt a néhány dolgot kell tudni róla, amit minden elfogulatlan szemlélő okvetetlenül észrevesz, a szülők azonban, közismert és megbocsátható elfogultságuknál fogva, nem szoktak észrevenni..
Az ideges gyermek
Amit most minduntalan hallani, hogy a gyerekek „idegessége" ugyanaz, mint amit régebben „rosszaságnak" neveztünk: az igaz. De amit sokan következtetnek ebből, hogy tudniillik segiteni is ugy kell az idegességen, mint ahogyan régente a rosszaságon próbáltak: tudniillik szigorúsággal, fenyítéssel, még veréssel is - az már nem igaz. Azért nem, mert ez a módszer akkor sem segitett a bajokon, amikor még rosszaság volt a nevük, de még sokkal kevesebb eredményt lehet tőle várni ma, amikor már...
A gyermekek hátgerincelferdülése 2. rész
"Ha a skoliózis gyógyításával foglalkozunk, először is az a kérdés merül fel, hogy tulajdonképpen mi is okozza a gerinc oldalra való elhajlását. Sok esetben a skoliózis eredete egészen világos, ha bizonyos betegségekkel kapcsolatban, mint azoknak folyománya lép fel, pl. tuberkulotikus, angolkóros, izületi gyulladásos alapon. Azonban sok esetben csak általános kötőszöveti gyöngeséget találunk. A kutatások kiterjedtek az állatvilágra is és arra a különös eredményre vezettek, hogy a négy lábon...
A gyermekek hátgerincelferdülése 1. rész
"Ha fejlődésben levő gyermekek testét vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a gyermeki test egyik leggyakoribb hibája a gerincoszlop elferdülése*. Ennek azonban csak az utóbbi években kezdenek nagyobb jelentőséget tulajdonitani, mióta megfigyelték, hogy az a régi álláspont, amely szerint a gyermek ferde tartását „majd kinövi", helytelen. Ellenkezőleg, a ferde tartás állandóan roszszabbodik, ugy, hogy ha elhanyagolják, felnőtt korukra esetleg gyógyíthatatlan nyomorékokká lesznek. Talán az is...
Heveny fertőzéses betegségekre utaló jelenségek - 3. rész
"A gyermek, aki már járni tud, bizony sokszor esik, gyakran szenved bőrhorzsolást, zuzódást, sőt mélyebb sebeket is. Ha ilyesmi a szabad természetben, kertben, vagy akár kocsiúton, vagy bármely helyen történik, mely trágyával szennyeződhetett, gondolnunk kell arra, hogy a sebbe olyan bacillusok juthattak, melyek a merevgörcsnek (tetanus) nevezett betegségei létesíthetik. Amellett, hogy a sebet azonnal jó kimossuk, esetleg jódtinkturával is fertőtlenítjük, gondoljuk meg jól, nem...
Heveny fertőzéses betegségekre utaló jelenségek - 2. rész
"Kanyaró mindenkor napokon keresztül fejlődő betegség, az első napokban egyszerű hurutos megbetegedés képében. Nátha, szemkötőhártyahurut és köhögés nélkül kanyaró nincs. Kiütés, mely ilyen jelenségek nélkül keletkezik, nem lehet kanyaró. Tudván azt, hogy hurutos jelenségek emelkedő lázzal kanyaró előjelei lehetnek, ne legyünk könnyelműek sem saját, sem mások gyermekeivel szemben és tartsuk a beteget megfigyelés alatt oly módon, hogy másokkal való érintkezését megakadályozzuk. Kanyaróval...