Évszázados tanácsok

Első segély baleseteknél

   "Egy régi közmondás azt tartja, hogy „Mindnyájunkat érhet baleset". Ez valóban igy is van és sohasem tudhatjuk előre, hogy mikor ér bennünket a lakásunkon, az utcán, a vasúton, vagy foglalkozásunkkal kapcsolatosan az irodában, a műhelyben, a gyárban vagy akárhol egyéb helyen valamely véletlenül vagy váratlanul támadó egészségi károsodás. A mindennapi életben a baleset rendszerint oly hirtelen sujt le, hogy nincs is módunk és elég időnk rá, hogy ellene védekezhessünk, hogy megelőzhessük....

Dadogás és hebegés

   "Alig tudunk olyan valakit, aki még ne jutott volna abba a kellemetlen helyzetbe, hogy rokonai, barátai, ismerősei vagy üzletfelei körében dadogó vagy egyéb beszédfogyatékosságban szenvedő emberrel kelljen érintkezésbe jutnia. Ez az érintkezés rendszerint nemcsak azért kellemetlen reánk nézve, mert nem érünk rá és nincs kedvünk, hogy végignézzük kinos erőlködését és vergődését, hanem azért is, mivel azon bántónak látszó emberi gyarlósá­gunkról alig tudunk lemondani, hogy önkéntelenül is...

A hipnózis, szuggesztió, hisztéria és neuraszténia - 11. rész

   " ...A hisztériás egyén mindenkor függvénye a környezetének, a tekintély és a dogmák rabja, sorsa attól függ, hogy kinek a kezébe van letéve. Adva van számára a boldogság tetőpontjának és a bol­dogtalanság mélypontjának elérésére a lehetőség - a középút azon­ban sohasem. Amennyiben a hisztériásnak ismételten és határozottan azt állítjuk, hogy a „fehér fekete", ugy 5 esetben 10-ből esküjét vehetjük, hogy a „fehér fekete", s ő nemcsak hogy leteszi az esküt, de a fehéret feketének is látja....

A hipnózis, szuggesztió, hisztéria és neuraszténia - 10. rész

   " ...A hisztériás tipus határozottan közelebb áll az őstermészethez. Villám­gyors meglátásu, ösztönös minden cselekedetében. Lelki életében túltengők az érzelmi momentumok. Számára logika, ész, ok, igazság, ráció ismeretlen és nem létező fogalmak, amelyeket elébük, vagy velük szembe tenni egyenesen oktalanság: amiként az epileptikus és a holdkóros beteg dühöngeni kezd, mihelyt megakadályozzák őket, hogy a maguk beteges lelkivilágának lelki sugallatait (járkálás, vetkőzés stb.) kövessék...

A hipnózis, szuggesztió, hisztéria és neuraszténia - 9. rész

   "... A mai idegorvosnak sokkal kényelmesebb és kellemesebb a helyzete, mint a zseniális intuicionalista Weiningernek volt annak idején, kit ön­gyilkosságba kergetett valósággal a képtelenség: logikusan, kellőkép meg­magyarázni és bizonyítani azt, amit helyes ösztönszerüséggel intiutive meg­érzett. Weiningert sokan, - legtöbben félreértették: nőgyülölőnek nevezték legfőképen, bár valóban a látszat szerint lebecsülően, majdhogynem becsmérlőén nyilatkozik a szélsőséges női típusról, a „nőies...

A hipnózis, szuggesztió, hisztéria és neuraszténia - 8. rész

   "... Amig Bernheim és iskolája mindent a heteroszuggesztióból magyará­zott, ekkép Coué és iskolája a lélek terén mindent az autoszuggesztióból magyaráz. Couét és tanait félreértik és nem értik meg azok, kik tanaiban az „akarat" erősítését, az akarat nevelését vélik célozni. Coué gyakorlati legfőbb érdeme éppen annak a felismerése, hogy a lelkiekben az akarásnak különös kellemetlen érzések és beteges szuggesztiók ellenében semmi ja­vító hatása nem lehet. Érzelmeket akarással, logikával...

A hipnózis, szuggesztió, hisztéria és neuraszténia - 7. rész

   "... Bernheim szerint az ember is épugy „heteroszuggesztiók" hatása alatt szokott álomba merülni, mint a falusi udvar tyúkjai, melyek akkor is nyu­govóra térnek, ha történetesen nem az estéli harangszóra, hanem - nap­fogyatkozás folytán tűnik el a napfény világossága szemünk elől!

A hipnózis, szuggesztió, hisztéria és neuraszténia - 6. rész

   "... A „hipnózis" szó először egy manchesteri bányaorvosnak, James Braid-nak 1841-ben megjelent „Neurypnologie" cimü munkájában fordult elő a mai értelemében. Braid egy színpadi magnetizőr mutatványai nyomán figyelte meg, hogy a „delej"-nek, amit soha senki ténylegesen kimutatni a „Mesmerizmus állati gyógydelej"-ének megfelelő értelemben nem tudott, - ennek semmi szerepe nincs a mindazonáltal ennek betudott, bekövetkező különös jelenségekben.

A hipnózis, szuggesztió, hisztéria és neuraszténia - 5. rész

   "... Mesmer és tanítványainak működése Parisban is érthető izgalmat és érdeklődést keltett. Mesmer dr. az udvar kegyét is elnyerte és a francia akadémia a francia király egyenes parancsára küldött ki egymásután két neves férfiakból összeállított bizottságot a Mesmer-féle „állati delejesség" hivatalos felülvizsgálatára.

A hipnózis, szuggesztió, hisztéria és neuraszténia - 4. rész

„ …Amennyire milliónyi változat adódik a normális emberek mindennapi alvásállapotaiból, épugy csődöt mond minden olyan kisérlet, amely a hip­notikus, - mondjuk mesterséges álom-állapotokban sablon szerinti fokozat-tipusokat vél mint abszolút különböző stádiumokat megkülönböztetni, mint azt Charcot tette, ki egyébként is a hipnózist „mesterséges hisztériának" de­klarálta. Mindazonáltal tény, hogy azoknál az embereknél, kik különben is u. n. „jó alvók" kik esténkint is könnyen merülnek mély...

A hipnózis, szuggesztió, hisztéria és neuraszténia - 3. rész

   "... A hipnózis szó görögül alvást jelent. Bizonyos alvás vagy helyesebben mondva: „részleges alvásállapotot" nevez hipnózisnak a szakirodalom is. Ez a részleges alvásállapot annyiban különbözik a normális álom-állapotoktól, hogy 1. mesterségesen idézhető elő, 2. emez állapotban a hipnotizált egyén a hipnotizőr személyével u. n. „rapportban" van, azaz annak szavaira, utasitására reagál, mig a környezet egyéb behatásaival szemben érzéketlen, 3. emez állapotban az illető egyén fokozottan...

A hipnózis, szuggesztió, hisztéria és neuraszténia - 2. rész

   "... A napokban jelenik meg német nyelven egy munkám: „Hipnózis és szuggesztió a bibliától napjainkig, különös tekintettel gyógyhatásúkra a szervi megbetegedéseknél" cim alatt, melyhez Ch. Baudouin genfi egyetemi tanár irt előszót. Ebben az előszóban emliti, hogy a mai általános orvosi nézet abban merül ki, hogy „a szuggesztió az ideges megbetegedések gyógyítására alkalmas eljárás". Ez a meghatározás Baudouin szerint részben sokat, részben keveset mond. Sokat, mivel gyakran még a „csupán...

A hipnózis, szuggesztió, hisztéria és neuraszténia

   "Alig pereg le nap a kultúrember életében, melyben ne hallaná a fenti örökké aktuális négy név valamelyikét, s alig hihető, hogy eme négy név valójában üres frázis napjainkban, üres szó, mivel mindenki - beleértve a szakembereket is - mást ért alattuk. Amennyire megsértődnék bármelyik társaságbeli hölgy, ha őt nyilvánosan hisztérikának neveznők, époly rosszul esik némely hypochonder betegnek, midőn háziorvosa avval véli panaszait elintézni, hogy: „Ah, magának semmi organikus baja nincs...

Néhány gyakoribb idegbetegségről - 2. rész

   "Az epilepszia, amit „szívbajnak" is szokás nevezni, noha a szívhez semmi köze sincsen, a legfőképpen rohamokból áll, amelyek néha az ismert öntudatlan görcsös rángatódzás formájában jelennek meg, de sokszor csak alig észrevehető rövid öntudatlanságok formájában, néha pedig minden­féle súlyos, hetekig-hónapokig is eltartó öntudatbeli zavarokban. Ezek a hosszú állapotok az elmekórházakra tartoznak, valamint azok a tartós epi­lepsziás elmezavarok is, amelyek még igazi rohamok nélkül is...

Néhány gyakoribb idegbetegségről

   "Talán egy kicsit meglepő, ha az avatatlan érdeklődő azt hallja, hogy az idegbetegségek és az úgynevezett „ideges" állapotok között igen nagy és gyökeres különbségek vannak. A jól ismert izgatott vagy máskülönben bete­ges lelki állapotokat a kutatásuk első idejében elnevezték „ideges" álla­potoknak s ez a név azóta is rajtuk maradt, amióta már nem is tudjuk olyan világosan, hogy éppen az idegrendszernek a betegségei-e?

„Romlik az emlékezőtehetségem" - 2. rész

   "A legtöbb ideges ember, aki a memóriájának a csökkenéséről panasz­kodik, egyáltalában semmiféle csökkenésben sem szenved, éppen csak hogy idegességében észreveszi ezeket a természetes hiányosságokat, amikkel azelőtt nem törődött. Van azonban elég, aki határozottan azt veszi észre, hogy amit régen tudott a memóriája, azt most már nem tudja, aki egészen pontos példáit tudja adni ennek a csökkenésnek. Kétségtelen is, hogy elő­fordulnak valóságos memóriacsökkenések, csakugyan vannak esetek...

„Romlik az emlékezőtehetségem" - 1. rész

   "Minden idegorvos ezt hallja a legtöbbször. Ez a panasz nem a súlyos, kétségbeesett idegbetegeknek a panasza, a szorongóké, a kényszerű gondo­latok rabjaié, hanem éppen a mindennapi „ideges embereké", akik minden sok szenvedésük közben is csak nagynehezen tudják összeszedni az orvos számára a panaszaikat s akiket kár is arra kényszeríteni, hogy nagyon pontosan próbálják elmesélni, mitől szenvednek.

Az ideges kimerültségről - 3. rész

   "Egyszerű, könnyű esetekben hamarosan ki lehet deríteni, mitől kimerítő a munka, néha azonban csak alaposabb lelki kutatás tudja kiderí­teni ezt az okot. Az egyszerű, nyilvánvaló okok között talán az a leggyako­ribb, amikor valaki az életpályáját hibázta el, amikor az egész munkájához nincs elegendő tehetsége, ennélfogva nem várhat tőle valami kiváló ered­ményt s ezért kedve sincs hozzá.    A pályaválasztásnak igen fontos szem­pontja ez: csak azt a munkát birja jól az ember, amihez igazi...

Az ideges kimerültségről - 2. rész

   "Ha azonban hosszabb időre, vagy kivált véglegesen nem is, de egy kicsit rövidebb időre, azért mégis csak szoktak segiteni néha az ilyen kúrák is. Látnivaló, hogy a pihenéssel nem segítenek, mert hiszen az alig van bennük. De van bennük valami más is, ami segíthet s ennek az ilyen állapo­tokban csakugyan van igazi jelentősége.

Az ideges kimerültségről - 1. rész

   "Az ideges állapotokat néhány évtizeddel ezelőtt, amikor a kutatásuk megkezdődött, főképpen sokat dolgozó, úgynevezett „hajszában" élő üzletembereken vették észre. A legelső tünetek egyike, amikről ezek a betegek panaszkodtak, a nagy fáradtság, bágyadtság, kimerültség érzése volt.

Az álmatlanságról és a többi apró ideges keservekről - 5. rész

   " ..Hála a szeszes italok nagy népszerűségének, minduntalan halljuk azt a tanácsot is, hogy a. vacsorára ivott sör jó altatószer. Erről ezt kell tudni: jó alvót, aki nem szokott inni, a legtöbbször csakugyan elálmosit a szeszes ital, a sör talán még jobban, mint a többi, de ha kezdi megszokni, akkor már néhány nap múlva ez a hatás se következik be. Rossz alvónak, aki nem alkoholista, egyszer sem igen szerez jó alvást a sör. Akinek szerez, annak hajlandósága van arra, hogy alkoholista legyen...

Az álmatlanságról és a többi apró ideges keservekről - 4. rész

   " ...A legjobb altatószer azonban mindezeken tul az a fajtája az elfáradás­nak, amit az izgalmaktól mentes nagy testi munkák szoktak adni. Akinek a munkája ezt magától meg nem adja, az jól teszi, ha mindenáron megszerzi melléje, még akkor is, ha, jól tud aludni. Mert ez az elfáradás nemcsak a jó alvásnak, hanem egyáltalában az egész élet egészséges, friss, jóleső folyásá­nak igen fontos kelléke, ami nélkül előbb-utóbb be szoktak következni a túlságosan városi életmódnak a különféle rossz...

Az álmatlanságról és a többi apró ideges keservekről - 3. rész

   "... Itt megint van egy igen fontos tudnivaló, amit kevesen ismernek: az álmosságról nem este, hanem reggel lehet a legjobban gondoskodni. Az esti módszerek között kettő van, amely meglehetősen használható.

Az álmatlanságról és a többi apró ideges keservekről - 2. rész

   "Sok álmatlanság kezdődött már ugy, hogy valaki valami okból egyszer vagy egy­néhányszor nem aludt, ettől a csekélységtől szörnyen megijedt és futott a patikába gyors segítségért. Ha az altatószer használ, akkor csakugyan nagy megkönnyebbülést tud szerezni s természetes, hogy ezt a megkönnyebbülést azontúl is szívesen megszerzi magának az ember, amint egyszer-egyszer nem alszik, - nem gondolván meg, hogy egy-egy álmatlan éjszaka még nem be­tegség és kínlódásnak se valami szörnyű.

Az álmatlanságról és a többi apró ideges keservekről - 1. rész

   "Keserűségnek tulajdonképen nem is olyan apró az álmatlanság, sőt nyilván a nagyobbfajta kinlódások közé tartozik, ha nagyon makacs. Csak ebben, mint valamennyi másfajta betegségben és beteges állapotban is, az enyhe esetek vannak többségben, ugy hogy a legnagyobb része annak, ami álmatlan hánykolódásaik közben szenvednek az embertársaink, tulajdon­képen elég csekély dolgokon fordul meg és elég könnyen megszűnik, ha iga­zán a nyelénél fogják meg.