Évszázados tanácsok
A BLOG LEÍRÁSA
Hol tartott az orvostudomány az 1800-as években? Mennyit tudtak az emberi testről, az egészséges életmódról, a gyermek fejlődéséről? Mi volt a gyakorlat a betegségek megelőzésében, gyógyításában? Mik voltak a leggyakoribb betegségek és az elsősegélynyújtás irányelvei? Ezekre és még sok egyéb kérdésre kaphatunk választ sorozatunkban.
Látogatás: 936832 alkalommal
A blogban írottak nem képezik a WEBBeteg orvosi tartalmának részét, azok igazság-, és valóságtartalmáért portálunk felelősséget nem vállal.
Első segély baleseteknél - Mérgezések - 10. rész
"... Ciánmérgezés. A kéksavas mérgek a vér- és idegmérgek csoportjába tartoznak. A tiszta kéksav a legerősebb hatású mérgek egyike. Kéksav fejlődik rágás közben az őszi- és sárgabarack-, meggy-, cseresznye- és szilva magvából, különösen pedig a keserű mandulából. Gyermekeknél, akik mohón nekifeküsznek a barackmagevésnek és felnőtteknél is, ha keserű mandulát ettek, már többször fodult elő mérgezés, amelynek gyorsan lehet halálos vége. A kéksavval való mérgezések rendszerint öngyilkos szándékból történnek. Főkép azért használják, mert gyors a hatása. Nagy adag tudniillik néhány perc alatt megöli az embert. Aki beveszi, annak az arca kipirul, lélegzetvétele elakad és eszméletlenül összeesik. Kisebb adagnál szívdobogás, szédülés, lélegzési szünet, eszméletlenség és hüdés jelentkezik. A halál 1/2-1 óra múlva szokott bekövetkezni, de ha ennél hosszabb ideig húzódik a betegség lefolyása, a kórjóslat már nem olyan kedvezőtlen.
Első segély baleseteknél - Mérgezések - 9. rész
"... A fehér zsáspával (Veratrum album) való mérgezés aránylag ritka. A fehér zsáspa évelő növény, amely főkép hegyi erdőkben, réteken és legelőkön fordul elő. Mérgező természeténél fogva óvatosan kell vele bánni. Tünetei hányásban, hasmenésben, szédülésben, görcsökben, izommerevségben és a központi idegrendszer hüdésében mutatkoznak. Mérgezés esetén első teendő a méreg eltávolítása hánytatás és hashajtás által. Adjunk a mérgezett egyénnek erős feketekávét és teát. Míg az orvos megérkezik, takarjuk he a beteget jó melegen, hogy izzadjon.
Első segély baleseteknél - Mérgezések - 8. rész
"... Rézmérgezés. A háztartás körül éppenséggel nem ritka és ugy keletkezik, hogy savanyu ételt, savanyu gyümölcsöt, zsirt vagy nagyon sós ételt rézedényben főznek, vagy hagynak állani. A nagyközönség is jól ismeri a grünspannak nevezett ecetsavas rézoxidot, amely oly módon okoz mérgezést, hogy a hiányosan vagy egyáltalán nem cinnezett rézedények faláról réz jut az ecetes, zsiros vagy nagyon sós ételekbe. Néha ugy keletkezik a rézmérgezés, hogy a gondos háziasszony a szép zöld szin kedvéért az ecetesugorka és paprika télire való elrakásánál rézpénzt is tesz az üvegbe. Bab-és borsókonzervek készítésénél is gyakran használnak higitott kénsavas rézoldatot, hogy szép legyen a színük. Ezek a konzervek is alkalmasak mérgezés előidézésére.
Első segély baleseteknél - Mérgezések - 7. rész
"... A mérgeket felosztjuk maró és nem maró mérgekre. Ha a beteg a szájában égető fájdalmat érez, ha össze van marva a szája, a nyelve, a torka, ha fájdalmas hányás vesz rajta erőt, ha véres cafatokat köpköd, a mérgezést valami maró sav vagy maró lug okozta.
Első segély baleseteknél - Mérgezések - 6. rész
"... A mérgezésnek sokféle oka lehet és ezen okoknak megfelelőleg megkülönböztetünk ipari, gyilkossági, öngyilkossági, háztartási stb. mérgezést. A mérgek száma rendkívül nagy és származhatnak az állat-, növény- és ásványországból. Igen sok olyan mérget is ismerünk, amelyet művi uton állítanak elő nem mérgezőhatásu anyagokból.
Első segély baleseteknél - Fulladás, idegen testek - 5. rész
".. Vizbefulás esetén feltétlenül meg kell kísérelnünk a szerencsétlenül járt embernek az élesztését, hacsak kétségtelenül biztos jeleit nem találjuk annak, hogy az áldozat már meghalt. Emellett azonban nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy néha még olyanoknál sem aludt ki végleg az élet, akik már órákig feküdtek a vizben és akiket erélyesen végzett élesztéssel életre lehetett ébreszteni.
Első segély baleseteknél - Eszméletlenség, ájulás - 4. rész
"Bélférgek is okozhatnak eszméletlenséggel járó görcsöket. így például, ha a vékonybélben sok az orsógiliszta (ascaris lumbricoides), ezek nemcsak kólikaszerü hascsikarást okozhatnak, hanem görcsös megmerevedést is a testnek hátrahajlott helyzetével (opisthotonus).
Első segély baleseteknél - Eszméletlenség, ájulás - 3. rész
"Minden eszméletlenséggel járó fejsérülésnél az a legelső teendő, hogy a beteget nyugalomba helyezzük. Ha akad valaki a beteg környezetében, aki ért hozzá, az orvos megérkezéséig beöntést kell neki adni. Természetesen, ha agynyomás érte a beteget, a behorpadt csonthoz senki hozzá ne nyúljon, mert annak kiemelése az orvos dolga. Ha zúzódás érte az agyat, nyugalom kell a betegnek és hideg borogatás a fejére.
Első segély baleseteknél - Eszméletlenség, ájulás - 2. rész
"…Ha az eszmélet még ezek után sem tér vissza, fogjunk a mesterséges lélegzéshez. A tetszhalott egyént derékig mezitelenre kell vetkőztetni, aztán a földön egészen hanyatt kell fektetni, a válla alá párnát, vagy valami pokrócot, vagy takarót, vagy akármiféle ruhadarabot kell rakni. Már most az, aki a mesterséges lélegzés végrehajtására válalkozott, a tetszhalott fejéhez térdel, keményen megragadja két karját a könyök fölött és aztán lassan és egyenletesen felemeli őket a fej fölé és igy tartja mintegy két másodpercig. Leghelyesebb ezt ütemre végezni és mellette hangosan számlálni: egy! kettő! Ez megtörténvén, a karokat ugyanazon az uton visszaviszik és kíméletesen ugyan, de azért mégis elég erélyesen odaszorítják két másodpercig a mellkas oldalához. Ezt is ütemre kell végezni és mellette ugyancsak hangosan kell számlálni: három! négy!
Első segély baleseteknél - Eszméletlenség, ájulás
"Ha valaki hirtelen, vagy pedig lassanként és fokozatosan elveszti az öntudatát és összeroskad, azt mondjuk róla, hogy eszméletlen állapotban van. Eszméletlen ember sem magáról nem tud semmit, sem pedig arról, ami körülötte történik. Ha az öntudat elvesztése csak rövid ideig tart, akkor az eszméletlenséget ájulásnak, ha pedig hosszabb ideig tart, tetszhalálnak nevezzük. Eszméletlen betegnél az a feladatunk, hogy a teljesen tehetetlenül fekvő embert minél előbb eszméletre térítsük. És bár az eszméletlenségnek többféle oka lehet, mégis legelső sorban a következőkre kell gondolnunk:
1. ájulásra;