Inzulinrezisztencia és gluténmentes étrend egyszerre
megjelent:
Inzulinrezisztencia (IR) esetén az étkezések többségében lassú felszívódású szénhidrátokat kell, hogy tartalmazzanak. Így nehéz helyzetbe kerülhet az, akinek emellett gluténmentes (GM) étrendet is kell tartania. Milyen alapanyagokkal főzzünk, hogyan egyeztethető össze a két étrend?
Az inzulinrezisztencia diéta – ebben lehetnek egyéni eltérések – általában napi 160g szénhidrát fogyasztását írja elő, 5-6 étkezésre elosztva. A diétánál lényeges szempont, hogy a nagy inzulinválaszt kiváltó ételeket kerülni javasolt, elsősorban lassú felszívódású szénhidrátokat kell fogyasztani. A probléma az, hogy a GM (gluténmentes) diétában gyakran használt lisztkeverékek, rizsliszt, kukoricaliszt és minden keményítő gyors felszívódású, ezért IR esetén ezek csak kis mennyiségben fogyaszthatók.
IR és GM étrend: összeegyeztethető?
Kezdetben gyakran okoz gondot az IR étrend összeállítása a gluténérzékenységgel is küzdő betegeim számára, hiszen korábban főleg a rizs- és kukoricaliszttel, darával helyettesítették a glutén tartalmú gabonaféléket – magyarázza Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa. Mivel azonban ezek gyors felszívódásúak, és a glutén tartalma miatt az IR diétában gyakran használt teljes kiőrlésű búzaliszt, vagy durumbúzából készült tészta nem jöhet szóba, ezért más alternatívát kell keresni: lassan felszívódó, gluténmentes gabonaféléket kell használni.
Lassú felszívódású GM gabonák
| Hogyan állapítható meg az ételallergia, ételintolerancia? |
| Százezrek küszködnek Magyarországon puffadással, hasmenéssel vagy székrekedéssel, gyomorgörcsökkel, emésztési gondokkal, különféle bélproblémákkal, így egyre inkább előtérbe kerülnek az ételintolerancia és ételallergia kimutatására szolgáló vizsgálatok. Hogyan állapítható meg az ételallergia, ételintolerancia? |
Az egyes ételek felszívódását többek között annak a rosttartalma befolyásolja, ezért elsősorban rostban gazdag alapanyagokat érdemes választani a gluténmentes termékpalettáról. E célra a barna rizs, köles, hajdina, amaránt, cirok és a gluténmentes zabpehely megfelelő választás, ahogy a belőlük készülő lisztek is. Érdemes új ízeket is kipróbálni, a mandulaliszt, kókuszliszt, csicseriborsóliszt, vagy a kevésbé ismert konjac liszt használatával különleges süteményeket, kenyereket készíthetünk. Ezek mindegyike szintén lassú felszívódású és gluténmentes is egyben.
Variációk köretre
A gyors felszívódású párolt fehér rizs helyett köretként a barna rizs, köles, amaránt és hajdina mellett érdemes kipróbálni a basmati rizst és quinoa-t is, ezek szintén gluténmentesek és lassan emelik meg a vércukor-, illetve inzulinszintet. Köretként fogyasszunk bátran zöldségeket, és ne feledjük, hogy a 100 grammban több mint 5 gramm szénhidrátot tartalmazó zöldségekre szénhidrátot is lehet számolni. Fontos még tudni, hogy az ételek elkészítési módja megváltoztatja a felszívódást: minél feldolgozottabb állapotban fogyasztjuk, annál gyorsabban szívódik fel. Ezért ne főzzük túl és csak ritkán pürésítsük az ételeinket.
Amikor a rizs- és a kukoricaliszt is fogyasztható
A korábban használt GM alapanyagokat sem kell teljesen száműzni a konyhából, csak be kell illesztenünk a használatukat az étrendbe. IR esetén bizonyos étkezéseknél gyors felszívódású szénhidrátokat is fogyasztunk– mondja Varga Dóra. Különösen egy intenzív, 1 órát meghaladó edzés után, amikor a napi mennyiségen túl, 10g gyors felszívódású szénhidrát javasolt. Ezt fedezhetjük akár rizs-, vagy kukoricalisztből készített ételek fogyasztásával is.
Az inzulinrezisztenciáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
(Budai Allergiaközpont - Varga Dóra, dietetikus)
