Az alvászavar sietteti az időskori szellemi leépülést
frissítve:
Az alváshiány és a szellemi leépülés (beleértve az enyhe memóriazavart, illetve a demencia leggyakoribb formáját, az Alzheimer-kórt) kutatások szerint szoros és kétirányú kapcsolatban áll egymással.
Az alvászavar egy sor betegség kialakulására vagy súlyosbodására van kihatással. Ilyen például a magas vérnyomás és a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések. Azoknál, akik az alváshoz kapcsolódó rendellenességben szenvednek, nagyobb a kockázata a gondolkodásbeli és memóriazavar kialakulásának is. Egy kutatás szerint azoknál, akiknél alvászavar vagy éjszakai légzészavar jelentkezik, kétszer nagyobb valószínűséggel jelennek meg öt éven belül az enyhe szellemi leépülés jelei.
Kétirányú kapcsolat
Az eddigi kutatások alapján a legvalószínűbb, hogy az alvászavar és a demencia oda-vissza hat egymásra. Egyrészt az alvási problémák hozzájárulnak a szellemi leépüléshez, másrészt az alvászavarok kialakulása a demencia egyik legsúlyosabb és leggyakoribb formája, Alzheimer-kór egyik legkorábbi tünete is lehet, ami már évekkel a diagnózis előtt jelentkezik.
Egy kísérlet mintegy 448, átlagosan 83 éves nő közreműködésével történt, akiknek az éjszaka során fellépő légzési problémáikat figyelték meg. Ezen kívül részt vettek egy, a memóriát, figyelmet és egyéb kognitív képességeket vizsgáló teszt kitöltésén. Általánosságban elmondható, hogy azoknál, akiknek valamilyen alváshoz kapcsolódó légzési zavarban szenvedtek, a kognitív képességek bizonyos fokú károsodása is megfigyelhető volt, míg a súlyos légzési rendellenességgel küszködők körében ez az arány háromszorosra tehető.
A kapcsolat a légzési rendellenesség és az értelmi hanyatlás között különösen erős volt azok körében, akik az Alzheimer-kórhoz köthető APOE e-4 gént hordozzák. A betegségre való genetikai hajlam tehát felgyorsította az alvási problémák jelentkezését és a szellemi hanyatlást.
| U-alakú kockázati minta: 5 és 9 óra közötti alvásidő az ideális |
| Egy tanulmány szerint a túl kevés és a túl sok alvás is mintegy két évet öregít az agy "biológiai életkorán". A tanulmányban 15 ezer nő adatait elemezve jutottak arra a kutatók, hogy azok, akik naponta átlagosan öt óránál kevesebbet vagy kilenc óránál többet alszanak, gyengébben teljesítettek a mentális teszteken azokhoz képest, akik átlagosan naponta hét órát töltöttek alvással. A túl kevés és a túl sok alvás két év öregedéssel egyenértékű romlást okozott a mért kognitív képességekben. |
Hogyan hatnak az agyműködésre az alvászavarok?
Az alvászavarok többféle mechanizmuson keresztül befolyásolhatják az agyműködést. Egyes kutatások azt támasztják alá, hogy a kiváltó októl függetlenül az alváshiány indít el káros folyamatokat az agyban, míg mások az alvási apnoe esetében az éjszakai légzéskimaradások hatására következtetnek az összefüggés értelmezésében.
A kutatások egy része szerint a kiváltó októl és az egyéb körülményektől függetlenül önmagában az alváshiány és a túl hosszú ébrenlét felelős a demenciát okozó agyi elváltozásokért. Francia kutatók közel 5 ezer olyan embert követtek nyomon nyolc éven keresztül, akiknek az életkora 65 év felett volt a vizsgálat kezdetekor. Az álmatlanság különböző formáit elemezve azt figyelték meg, hogy azoknál, akik napközben szinte folyamatos álmossággal küzdöttek, nagyobb volt a demencia megjelenésének kockázata a követés ideje alatt.
Állatkísérletek szerint az alváshiány, valamint az alvás és az ébrenlét ritmikus váltakozásának (cirkadián ritmus) megzavarása az állatok agyában az Alzheimer-kórra jellemző béta-amiloid fehérjék fokozott termeléséhez vezetett. Úgy tűnik, az agy alvás során a non-REM fázisban tisztul meg az agyban ébrenlét során felhalmozódó béta-amiloidtól, alváshiány esetén pedig ez a folyamat elégtelenül megy végbe.
Az amerikai kutatók megállapították, hogy az egerek agyfolyadékában jóval nagyobb volt a béta-amiloid koncentráció az ébrenlét alatt, mint alvás közben, az alvás akut és krónikus megvonása tovább növelte a fehérjék koncentrációját. A hibás béta-amiloid fehérjék lerakódások formájában már jóval a klinikai tünetek fellépte előtt megtalálhatók az Alzheimer-betegek agyában. Egy fiatal férfiakon végzett vizsgálat ugyancsak kimutatta, hogy a béta-amiloid koncentráció egereken megfigyelt napszakos ingadozása embereknél is fellép.
Az alvási apnoe az alvászavarok egyik, éjszakai légzéskimaradással járó formája. Ez észrevétlenül krónikus oxigénhiányos állapotot teremt, ami károsítja az agysejteket. A kutatók azt feltételezik, hogy az alvásnál fellépő légzési rendellenesség az öregedéssel járó értelmi hanyatlás rizikófaktora. Elképzelhető, hogy az ilyen jellegű légzészavarok gyógyításával a mentális hanyatlás (demencia) megakadályozható az idősebbek egy részénél. Függetlenül a további kutatások eredményétől elmondható, hogy az alvási apnoe kezelése segít az értelmi hanyatlás mértékének csökkentésében.
A témában napjainkban is folynak a kutatások. Az alvászavaroknak és a demenciának is számos eltérő eredetű típusa létezik, így az összefüggések pontos feltárása több kutatást igényel a jövőben is.
Tovább Az alvászavarok típusai
WEBBeteg összeállítás
Szerző: Cs. K. fordító, Lektorálta: Dr. Jóna Angelika
Források: Sleep problems and dementia (WebMD); MTI
