Asztma és sport - A testmozgás javít az életminőségen

szerző: Dr. Smajda Zsuzsanna, tüdőgyógyász, allergológus - Budai Allergiaközpont
frissítve:

Az asztmás betegek, a rohamoktól való félelmükben gyakran inkább kerülik a testedzést. A rendszeres és szakértő vezetés mellett végzett mozgással azonban nemcsak az erőnlét fejleszthető, de a tünetek erőssége és gyakorisága is csökkenthető, az életminőség javítható.

Mozgás és életmódváltás

Az asztmás betegségnek eltérő típusai és súlyossági fokai léteznek. Közös vonásuk a légutak krónikus gyulladásával járó állapot, s emiatt több beteg tapasztal fizikai terhelésre jelentkező légzési nehezítettséget, mely gyakran a betegség első tünete is egyben – magyarázza dr. Smajda Zsuzsanna, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus főorvosa.

Az asztma krónikus, vagyis nem gyógyítható, de jól kezelhető betegség. Ehhez azonban a gyógyszeres terápia mellett nagyon fontos az életmódbeli tényezők szerepe is: például a dohányzás elhagyása és a testmozgás. A betegek többsége azonban az asztma diagnózisa és a szükséges gyógyszeres kezelés megkezdését követően sem végez rendszeres testedzést annak ellenére, hogy a mozgásszegény életmód és az ebből fakadó elhízás negatív hatását a gyakorlat és több vizsgálat is igazolja.

Jobb kontroll, kevesebb roham

Hazánkban közel 270 000 ember szenved asztmában, és minden évben ez a szám közel 18 ezerrel nő. A mai terápiás lehetőségek mellett az asztmás betegek is sportolhatnak, és kell is, hogy mozogjanak az életminőségük és munkaképességük megőrzéséért. Az elmaradt testmozgás és az elhízás ugyanis tovább rontja a betegek állapotát.

Az edzés csak akkor okozhat rohamot, ha a betegség nem megfelelően kontrollált. Jól beállított gyógykezelés mellett a mozgás csakis jótékony hatású lehet, segítségével az általános fizikai edzettség mellett a tüdők állapota is javítható.
A Chest folyóiratban megjelent kutatásból kiderül, hogy a mozgás milyen előnyökkel jár az asztmás betegek számára:
  • kevesebb asztmás tünet jelentkezik,
  • aktívabb életet élhetnek,
  • a testmozgás hatására a betegek hangulata javul, kevésbé feszültek,
  • az életminőségük javul.

A túlsúlyos asztmások kezelése

Az elhízás egészségre gyakorolt káros hatásairól nagyon sokat lehet hallani mostanában, ám kevéssé hangsúlyozzák a krónikus betegségek egyensúlyban tartására gyakorolt hatását. Sok esetben a gyógyszeres terápia nem megfelelő hatása, az alkalmazott terápiás szerek megváltozott felszívódása, szervezeten belüli megoszlása, illetve a test raktáraiból való felszabadulása az, ami megnehezíti a túlsúlyos betegek gyógykezelését. A túlsúlyos asztmások betegsége nehezebben tartható egyensúlyban

Az Allergy folyóiratban korábban közölt kutatásban 4 500 férfi és nő részvételével vizsgálták az asztma és az elhízás kapcsolatát. A felnőttek egyharmadánál túlsúlyt, kétharmaduk esetében pedig elhízást állapítottak meg. Az elhízott résztvevők 12 százalékánál diagnosztizáltak asztmát, szemben a normál testsúlyú csoportban előforduló 6 százalékkal.

Azt is megfigyelték, hogy az asztma valószínűsége a testtömeg-index (BMI) emelkedésével egyenes arányban nőtt, a betegség kialakulásának esélye ez esetben háromszorosára emelkedett. A már diagnosztizált asztmás betegek állapotát is rontja a jelentős súlyfelesleg, az Egyesült Államokban elkészült National Asthma Survey felméréséből az is kiderül, hogy a túlsúlyos betegek jóval többször igényeltek asztmás roham miatt sürgősségi ellátást.

Mit és mennyit sportoljon a beteg?

Az asztmás beteg esetében egyaránt figyelembe kell vennünk a fizikai aktivitás hatására jelentkező rohamok lehetőségét és a por, parlagfű, egyéb allergének hatására fellépő nehézlégzés kockázatát. Megfelelő kontroll, egyénre szabott gyógykezelés és a belégző készülékek helyes használata mellett azonban nyugodtan sportolhat a beteg.

A kezelőorvossal egyeztetve minden beteg összeállíthatja a saját „asztma akciótervét”. Egy részletes leírást arról, mely tartalmazza az állandó gyógyszereket, azokat a tüneteket, amikre az adott gyógyszert szedni kell, valamint az asztmás roham során követendő teendőket. Beszéljük át a sportolásra vonatkozó javaslatokat.

Orvosunk segítségünkre lehet a megfelelő sportág megválasztásában is. Az asztmás betegeknek a tüdőgyógyászati gondozás mellett javasolt egészségi és fittségi felmérésen részt venni. Az eredmények alapján ugyanis olyan komplex program állítható össze, amely magában foglalja az edzéstervet és az étkezési tanácsokat is. A megfelelő életmódprogram pedig egy olyan biztonsági hálót jelenthet a tünetek felerősödésétől, a fizikai terheléstől tartó beteg életében, melynek segítségével szakértő felügyelet mellett, bátran végezhet edzéseket.

(Budai Allergiaközpont - Dr. Smajda Zsuzsanna, tüdőgyógyász, allergológus)

Cikkajánló

Az asztma és tünetei

Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Asztma
Az asztma a légutak - elsősorban a hörgők - krónikus gyulladásos megbetegedése. A hörgők simaizomgörcse, nyálkahártya-duzzanata okozza a légutak szűkületét és a nagymennyiségű váladékképződés tovább akadályozza a levegő áramlását.
A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg - Sándor Judit, erőnléti és korrektív tréner
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Budai Allergiaközpont

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Hangonyi Csilla

Dr. Hangonyi Csilla

Tüdőgyógyász, allergológus

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Somogyi Éva

Dr. Somogyi Éva

Allergológus, Immunológus, Gyermekgyógyász, Gyermekpulmonológus

Budapest