Asztmásoknak is érdemes D-vitamint szedni

D-vitamin-hiányos gyerekek és felnőttek esetében rosszabb tüdő légzésfunkciós értékeket és gyakoribb asztmás rohamokat figyeltek meg. A napfényvitamint azért is érdemes pótolni, mert szedésével az asztma gyógyszerek hatékonysága is növelhető.

Több mint vitamin

A D-vitamin az utóbbi években került a figyelem középpontjába. Több, korábban nem ismert pozitív hatására derült fény. Számos kutatás bizonyította, hogy a D-vitamin több szervünkre, ill. szervrendszerünkre hat, ezért a D-vitamin hiánya esetén a pótlása meghatározó fontosságú.

Hatása a krónikus betegségek kialakulására

A D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunműködésében, csökkenti a gyulladásos folyamatokat. Vizsgálatok bizonyítják azt is, hogy a gyakori nehézlégzéssel járó csecsemőkori bronchitisek, tüdőgyulladások gyakoribbak voltak azoknál a gyermekeknél, akiknek a D-vitamin-ellátottsága nem volt megfelelő – mondja dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyász.

A bőrgyógyászati eltérések - az atópiás dermatitis, az ekcéma, a pikkelysömör - bőrtünetei napfény hatására sokszor javulnak, a napfényben szegény hónapokban gyakran kiújulnak, ami a D-vitamin-szinttel is összefüggésbe hozható.

Az egyre növekvő számú csecsemőkori és gyermekkori asztma megelőzésében lehet szerepe a D-vitamin-pótlásnak is. Az anya terhesség és szoptatás alatti megfelelő D-vitamin-ellátottsága pedig segítheti a csecsemő- és gyermekkori allergiás asztma kialakulásának megelőzését.

D-vitamin krónikus betegént

A vizsgálatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a D-vitaminnak nemcsak a megelőzésben, de a már kialakult betegség kezelésében is fontos szerepe lehet. A The Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent kutatásban azt vizsgálták, hogy a nagy dózisban szedett D-vitamin befolyásolja-e az asztmás betegek állapotát, fokozza-e az inhalációs kortikoszteroid hatékonyságát. A résztvevőknél a tüneteik mellett vérvizsgálat is igazolta az alacsony D-vitamin-szintet.

A vizsgálat végén a vitamin szedésének egyértelműen pozitív hatásait észlelték, 20 százalékkal csökkent például az asztmás rohamok előfordulása a résztvevők körében. Az eredményeket egy másik, az Allergy szaklapban közölt vizsgálat is alátámasztja, ahol a vizsgált 300,000 résztvevőből 21,000 asztmás betegnél az alacsony D-vitamin-szint 25 százalékkal gyakoribb és súlyosabb asztmás rohamokat okozott.

Hiányállapotra utalhatnak a gyakori felső- és alsó légúti betegségek, bronchitisek, tüdőgyulladások. Ekcéma, pikkelysömör esetén a tünetek rosszabbodása is figyelmeztető jel lehet. Gyermekeknél az alacsony D-vitamin-szint tünete lehet a sápadt bőr, puha koponyacsontok, elgörbült alsó végtagok (ó-láb kialakulása), mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”), fokozott hajlam a csonttörésre, a fogzás és mozgásfejlődés késése.

Mennyi pótlásra van szükség?

A napi ajánlott mennyiség megelőzésre gyerekeknek napi 1000NE, felnőtteknek 2000NE. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin-koncentráció elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.

Kortól függetlenül és panaszmentes állapotban is javasolt a D-vitamin-szint évenkénti ellenőriztetése, a hiányállapot, illetve a szövődmények megelőzése érdekében. A D-vitamin-hiány meghatározása vérből történő laboratóriumi vizsgálattal történhet. Ezek a vizsgálatok gyerekeknél is elvégezhetők. Az összes körülmény figyelembevétele és a leletek eredményei alapján lehet egyéni D-vitamin kezelést javasolni, amellyel a hiányállapot és a kóros tünetek megszüntethetőek.

(Budai Allergiközpont - Dr. Somogyi Éva, gyermektüdőgyógyász)