A COPD és tünetei
lektorálta: Dr. Gyulai Nóra, pulmonológus frissítve:
A COPD a tüdőben lévő légutak tartós beszűkülésével (légúti szűkület) járó betegség, amely az egyik fő halálozási tényező világszerte. A betegség visszafordíthatatlan károsodásokat okoz, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség.
COPD - A téma cikkei |
| 5/1 A COPD és tünetei - A COPD előfordulása - A COPD tünetei - COPD vagy asztma? 5/2 A légúti szűkület okai 5/3 COPD - Mikor forduljunk orvoshoz? 5/4 A COPD kezelési lehetőségei 5/5 Élet krónikus obstruktív légúti betegséggel |
Krónikus obstruktív légúti betegségnek (COPD) az alsó légutak (vagyis a tüdőn belüli légutak) tartós beszűkülésével járó betegségeket nevezzük.
A COPD kónikus (idült), a kislégutak beszűkülésével járó betegség, melynek két fő csoportja a krónikus bronchitis (idült hörgőgyulladás) és a tüdőtágulás (emphysema). Előbbi esetén a gyulladt nyálkahártya és a csillószőrök mozgásának megbénulása okán alakulnak ki a tünetek, utóbbinál a gyulladásnak köszönhetően a gázcserében részt vevő léghólyagocskák fokozatos pusztulása, összeolvadása történik meg, melynek következtében a légzőfelület lecsökken, így alakulnak ki a jellegzetes panaszok.
A COPD előfordulása
A COPD gyakori betegségcsoport, az egyik leggyakoribb halálok világszerte, különösen az elöregedő társadalmakban. Szoros kapcsolatban áll a tartós dohányzással, ezért a COPD megelőzése szempontjából szinte teljes garanciát jelent, ha az ember soha nem dohányzik, illetve a kezelés első és legfontosabb lépése a dohányzás elhagyása COPD esetén.
A COPD irreverzibilis (vagyis visszafordíthatatlan) károsodások hátrahagyásával halad előre, a tüdő szerkezetének helyreállítására nincs lehetőség. A COPD kezelése elsősorban a tünetek mérséklésére és a további károsodások megelőzésére irányul.
A COPD tünetei
A COPD legveszélyesebb következménye éppen a tüdőtágulásnak nevezett irreverzibilis tüdőkárosodás, ami sokáig nem okoz panaszt, első megnyilvánulása a fizikai megerőltetésre jelentkező légszomj, ami a munka abbahagyásakor gyorsan rendeződik. A tüdőkárosodás előrehaladtával azonban a légszomj egyre kisebb megterhelésre jelentkezik és egyre lassabban szűnik meg, végül már nyugalomban is fennáll.
Főbb tünetek:
- Érdes, időnként "húzós" (spasztikus) légzés.
- Gyakori köhögés, kezdetben főleg ébredés után, később egész nap.
- Fokozott nyáktermelés, bő köpetürítés (fehéres színű nyák, nem gennyes, sárgás-zöldes - ez utóbbi inkább fertőzésre utal).
- Légszomj, zihálás, különösen fizikai aktivitás, sportolás közben.
- Gyakori légúti fertőzések.
- Mellkasi szorító érzés (kevésbé erős és ijesztő, mint a szív rossz vérellátása során jelentkező mellkasi fájdalom).
COPD vagy asztma okozza a nehézlégzést?
A legnyilvánvalóbb tüneti különbség az, hogy míg a COPD-nél egy állandó, maradandó tüdőkapacitás csökkenés, tüdőállomány pusztulás áll fenn, ezért a betegek terhelésre azonnal jelentkező nehézlégzést éreznek. Ezzel szemben az asztmás betegeknek a panaszai jellemzően rohamszerűen jelentkeznek, a rohamok megfelelő belégző gyógyszerekkel megelőzhetőek és amikor épp roham- és tünetmentes az asztmás beteg, akkor légzésfunkciós vizsgálattal akár normál eredményeket is produkálhat, míg ez COPD-nél nem fordulhat elő.
Ez is érdekelheti Az asztma tünetei
A koreloszlásra a két betegségben jellemző, hogy az asztma csecsemő-gyermekkorban kezdődik leggyakrabban, COPD 40 éves kor előtt kifejezetten ritka. Az asztma hátterében egy hörgő nyálkahártya túlérzékenység áll, mely bizonyos külső-belső ingerekre a hörgők összehúzódásával reagál. Ezek kiváltó okok a teljesség igénye nélkül lehetnek étel vagy levegőben lévő allergének (poratka, szőr, pollen stb.), lehet fizikai terhelés, mely nem azonnal okoz rohamot, hanem például a testnevelés óra második felében kezdi csak érezni a gyermek, hogy nem bírja úgy a játékot, mint társai, hamarabb elfárad. Ilyenkor gyakran sípoló légzés vagy köhécselés párosul a nehézlégzéshez. Asztmát provokálhat arra hajlamos egyéneknél lelki stressz, a családi perpatvar, iskolai szorongás is.
Míg az asztma sok esetben a korral enyhül, akár el is múlik, a COPD a fent leírt degeneratív tüdőszövet pusztulás miatt ez éppen ellenkezőleg van.
A népnyelvben használatos még a „szívasztma” szó is, mely szívelégtelenségből fakadó nehézlégzést jelent, de semmi egyéb köze az asztmához nincs, mint az, hogy fő tünete a terhelésre jelentkező nehézlégzés.
Összefoglalva a COPD és az asztma két egymástól eredetét és lefolyását tekintve is teljesen eltérő betegség, közös vonásuk a hasonló tünetekben (nehézlégzés, köhögés, gyakori légúti fertőzések) merülnek ki.
Mindkét betegség gyanújával tüdőgyógyászati szakrendelés felkeresése feltétlenül indokolt. A COPD nem gyógyítható, a betegnek együtt kell élnie a károsodással, ám a kezeléssel a folyamat előrehaladása nagymértékben lassítható, az életminőség javítható. A COPD kezeléséről itt olvashat bővebben.
Hogyan működik a tüdő? |
| Belélegzés során a levegő a légcsövön, majd két főhörgőn keresztül a tüdőbe áramlik. A tüdőben ezek tovább osztódnak egy fa ágaihoz hasonlóan, hörgőket (bronchusok) és hörgőcskéket (bronchiolusok) hozva létre. A hörgőcskék végén találhatók a tüdőléghólyagok (alveolusok). A léghólyagoknak nagyon vékony a fala, melyben számos pici ér (kapilláris) található. A belégzett levegőben található oxigén átjut ezekbe az erekbe, a véráram révén pedig az egész szervezetbe. Ezzel egyidejűleg a széndioxid, az anyagcsere egyik végterméke a légutakon keresztül távozik és kilégzésre kerül. Belégzés során a rekeszizom és a bordaközi izmok összehúzódnak, ami megnöveli a mellkas térfogatát és lehetővé teszi, hogy a levegő beáramoljon a tüdőkbe. Kilégzéskor a tüdők a saját természetes rugalmasságuknál fogva összehúzódnak és kipréselik magukból a levegőt. |
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Zsuga Judit, neurológus, klinikai farmakológus
Lektorálta: Dr. Gyulai Nóra, pulmonológus
| Előző oldal | |5/1 | | 5/2 A légúti szűkület okai |
