Hogyan motiváljuk gyermekünket a sportolásra?
frissítve:
A rendszeres testmozgás gyermekkorban kiemelten fontos: már egészen óvodáskortól fejleszthetjük gyermekünk mozgásképességeit a különböző sportok által. Hagyjuk, hadd válassza ki gyermekünk a számára legmegfelelőbb sportágat, amit szívesen űz. Ennek dacára valamennyi szülőnek ismerős lehet a helyzet, amikor noszogatni kell a gyermeket, hogy menjen el a korábban szeretett edzésre.
Mit tudunk tenni, ha a gyermekünk nem akarja folytatni a sporttevékenységét?
George Scarlett, aki a Tufts Egyetem Eliot-Pearson Neveléstudományi Tanszékének alelnöke és egyúttal az A Handbook for Coaching Children and Teens (Kézikönyv gyermekek és tizenévesek edzéséhez) című könyv szerzője, új módszerrel állt a helyzethez: megkérdezte a gyerekeket, miért szerettek azelőtt sportolni.
Az alábbi válaszokat kapta:
- jól érezték magukat közben
- szerették volna fejleszteni képességeiket
- szerették érezni a verseny izgalmát.
A válaszokból kitűnik, hogy a gyerekek nem győzni, csupán játszani szeretnének sportolás közben. Sőt, ami számukra kiemelten fontos, hogy mindezt a barátaikkal tehessék. Az edzők azonban túl gyakran arra összpontosítanak, hogy versenyképes csapatokat állítsanak össze a legjobb játékosokból, a kevésbé tehetséges gyerekeket kispadra kényszerítve ezzel.
Ahhoz, hogy egy gyermek beleszerethessen egy sportba, nem csupán edzőre, hanem támogató közegre is szüksége van, magyarázza Scarlett. Hogyan tudjuk támogatni a mozgás iránti szeretetüket?
- beszélgessünk velük a sporttörténetről
- bátorítsuk őket, hogy olvassanak sporthősökről
- kutassuk fel együtt a helyi sportlehetőségeket
- akár az udvaron is teremthetünk sportoláshoz szükséges feltételeket.
Tehát, ha a gyermekünk legközelebb megint abba szeretné hagyni a foci, kosár-, kézi-, röp- vagy vízilabda edzését, tegyük fel neki a kérdést, hogy pontosan mi az oka ennek. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy gyermekünk túl sok foglalkozásra jár el és nem marad szabadideje, az mindenképpen elfogadható ok a befejezésre. Amikor azonban azt halljuk, hogy gyermekünk az edzőre („túl szigorú”) vagy a társaira panaszkodik („nem szeretnek engem”), érdemes elmenni együtt egy edzésre. Figyeljük meg, hogy érzik magukat a gyerekek, mennyire nagy a nyomás rajtuk, mennyire erélyesen beszél velük az edző. Ha bennünk is negatív benyomást kelt ez a sporttevékenység vagy a körülmények, valóban érdemes abbahagyni, és keresni valami mást. Az ideális csapatról és edzőről ugyanis elmondható, hogy:
- kritika és kiabálás helyett pozitív motivációt alkalmaznak
- szánnak elég időt arra, hogy elmagyarázzák a szabályokat, hogy megtanítsák a gyerekeknek a megfelelő technikát
- mindenki lehetőséget kap a játékra
- jó hangulatban telik az edzés, hagyják, hogy a gyerekek a barátaikkal játsszanak
- kellőképpen figyelnek a balesetek, sérülések elkerülésére.
Mi van akkor, ha a gyermekünk továbbra is abba akarja hagyni az edzést?
Ebben az esetben hagynunk kell. Nincs is annál rosszabb, amikor egy gyerekre ráerőltetnek egy tevékenységet, ami nem teszi őt boldoggá. A csapat iránti elkötelezettség pedig középiskolában jut majd nagyobb szerephez, fejezi be Scarlett.
A cél tehát mindenképpen az, hogy kialakuljon gyermekünkben a mozgás iránti szeretet és fizikailag aktív maradjon, nem pedig az, hogy elvegyük a kedvét tőle.
Ezek is érdekelhetik
Szerző: WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
Forrás: When Is It OK to Quit a Sport? (WebMD)
