Az ultrafeldolgozott élelmiszerek ártanak a gyerekek szívének?
megjelent:
A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek nem tesznek jót az egészségünknek, egy friss kutatás azonban most azt is kimutatta, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása bizonyos rizikófaktorok fennállása mellett már kisgyermekkorban is összefügg szív-érrendszeri és anyagcsere-betegségekkel.
| Mik azok a feldolgozott és ultrafeldolgozott élelmiszerek? |
| Sok feldolgozott élelmiszer nem egészséges. Nem vehetjük azonban mindet egy kalap alá, hiszen akkor nevezünk így valamit, ha valamilyen élelmiszeripari eljárásnak vetik alá, melynek során megváltozik természetes állapota. Ebből a szempontból egy zacskó fagyasztott zöldségkeverék is feldolgozott élelmiszernek minősül, ami természetesen nagyon is egészséges (bár némileg kevésbé, mint a friss), szemben a szintén feldolgozott instant levesekkel, húskészítményekkel vagy chipszekkel. Nem mindegy tehát a feldolgozottság mértéke és az sem, hogy adnak-e hozzá adalékanyagokat, és ha igen, milyeneket és mennyit. Mindezeket figyelembe véve a leginkább egészségtelennek a legnagyobb mértékben feldolgozott és legtöbb adalékanyagot tartalmazó úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszerek/ételek számítanak, ilyenek pl. a gyorsételek, a mikrózható készételek, fagyasztott kész pizzák, üdítőitalok, stb. Ezeknek gyakran magas a kalóriatartalmuk, sok cukrot, zsírt, sót és adalékanyagot, pl. tartósítószereket, aromákat, színezékeket tartalmaznak. |
Tudományos vizsgálatokkal már korábban igazolták, hogy felnőtteknél a magasan feldolgozott, más szóval ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF – Ultraprocessed Foods) fogyasztása növeli a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Most azt is vizsgálták, hogy ez az összefüggés vajon már a gyerekek esetében is fennáll-e.
1426 három és hat év közötti spanyol gyermek vett részt ebben a keresztmetszeti vizsgálatban. Kérdőívek alapján mérték fel, hogy mennyi ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztottak naponta a gyerekek.
Több UPF - Magasabb BMI és nagyobb haskörfogat
A kutatók megállapították, hogy azoknak, akik nagyobb mennyiségben fogyasztanak ultrafeldolgozott élelmiszereket, egészségtelenebbek a mutatóik és a vérzsírértékeik is, mint azoknak, akiknek kevesebb ilyen élelmiszer szerepel az érendjükben.
Azoknál a gyerekeknél, akik a legtöbb ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztották, a következő paraméterek voltak emelkedettek: BMI, haskörfogat, testzsírszázalék, éhgyomri vércukorszint.
Ezeknek a gyerekeknek ráadásul a HDL-koleszterin-szintjük alacsonyabb volt. A HDL-koleszterint szokás „jó koleszterinnek” is nevezni, mivel hozzájárul a szívbetegségek kockázatának csökkentéséhez.
Ha az említett úgynevezett kardiometabolikus rizikófaktorok emelkedettek, nagyobb a valószínűsége a későbbiekben szív-érrendszeri betegségek és anyagcserebetegségek, úgymint pl. 2-es típusú diabétesz kialakulásának.
Kicsi, de statisztikailag szignifikáns hatás
Azt, hogy mennyire kifejezett a különbség a legtöbb és legkevesebb ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztó gyermekek között, a kutatók béta-együtthatókkal számolták ki. 0,17 és 0,22 közötti értékeket kaptak, ami ugyan kicsi, de felismerhető és statisztikailag kimutatható hatásra utal.
„Eredményeink újabb bizonyítékot jelentenek arra vonatkozóan, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása befolyásolja az egészségi állapotot, és ráirányítják a figyelmet arra, hogy mennyire fontos felismerni, hogy a korai táplálkozási szokások kihatással vannak a gyermekek későbbi egészségére a szív-érrendszer állapotát és az anyagcserét tekintve” – emelik ki a tanulmány szerzői.
A túlsúlyos anyák gyermekei több ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztanak
A kutatók kíváncsiak voltak arra is, hogyan táplálkoztak az anyukák a terheségük előtt és alatt, illetve minden olyan információt is begyűjtöttek, ami a magzat fejlődését és egészségét befolyásolhatta.
A legtöbb UPF-et fogyasztó gyerekek anyukái fiatalabbak voltak, magasabb BMI-vel rendelkeztek, többen közülük túlsúlyosak vagy elhízottak voltak és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek, illetve a foglalkoztatottak aránya is kisebb volt az ő körükben.
„Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az iskolázottsági és szocioökonómiai tényezők befolyásolják azt, hogy ki mennyire választ olcsóbb, de egészségtelenebb élelmiszereket, amilyen az UPF is, ami az egészségügyi problémák nagyobb kockázatával jár együtt” – vonták le a következtetést a kutatók.
A tanulmány nem bizonyít ok-okozati összefüggést
Az aktuális tanulmány – sok más táplálkozással foglalkozó vizsgálathoz hasonlóan – összefüggések megfigyelésén alapul.
Tehát kimutatta ugyan, hogy kapcsolat van az UPF-fogyasztás és bizonyos kardiometabolikus rizikófaktorok közt, azt azonban nem jelentheti ki, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása miatt állnak fenn ezek a rizikófaktorok.
A tanulmányban részt vevő UPF-et fogyasztó gyerekek étrendjében ezek közül a leginkább sütemények, édes italok, kekszek és különböző nassolnivalók szerepeltek.
Mit tehetnek a szülők?
A szülőknek minél nagyobb arányban kellene gyermekeik étrendjébe friss élelmiszereket, zöldségeket, gyümölcsöket iktatni, előnyös lenne, ha a gyermekeik ételeit maguk készítenék el gondosan válogatott egészséges összetevőkből, egészséges nassolnivalókkal kínálnák őket, és üdítőitalok, valamint édességek csak ritkán kerülnének terítékre. Érdemes figyelni az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket is, bár vannak természetes adalékanyagok is, de ha túl hosszú az összetevők listája, akkor nagy valószínűséggel magasan feldolgozott élelmiszerrel van dolgunk.
Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító
Forrás: Fertiggerichte schlecht für Kinderherzen? (NetDoktor)
