A csontritkulás növeli a halálozási kockázatot

A csontritkulás férfiaknál és fiataloknál is kialakulhat. Dr. Pál Mónika, reumatológus a megelőzési és kezelési lehetőségekre hívta fel a figyelmet.

Mi változik a csontszerkezetben?

Magyarországon megközelítőleg 600 ezer női és 300 ezer férfi beteget regisztráltak, a csontritkulás következtében pedig évi 80 ezer törés történik.

Az osteoporosis tulajdonképpen a csont anyagcseréjének betegsége, aminek következtében csökken a csont tömege. A csont szerkezetében is átalakulás megy végbe, a csontgerendák elvékonyodnak, ami miatt törékennyé válnak. A csontból nem vonódik ki semmi, csupán maga a tömeg csökken – tájékoztat dr. Pál Mónika, reumatológus szakorvos.

A kivizsgálásnak három pillére van: a csontsűrűségmérés, a csont alaki állapotának meghatározása röntgennel, fizikális vizsgálattal és a laborvizsgálat. A szűrés azért is döntő jelentőségű, mert a csontritkulásra – tünetek híján – leginkább már csak töréskor derül fény. A csigolyatörés pedig nyolcszorosára, a csípőtáji törés hatszorosára növeli meg a halálozási kockázatot! Vagyis az érintettek nem konkrétan a csonttörésben halnak meg, hanem annak következményei miatt – ilyenek lehetnek a hospitalizáció, a szövődmények, a kórházi fertőzések. A megelőzés tehát arra kellene, hogy épüljön, hogy 50 év felett mindenkinek évente részt kellene venni egy csontritkulás vizsgálaton.

A terápia lehet gyógyszeres és nem gyógyszeres. Az első esetről kizárólag reumatológus dönthet, és mivel rendkívül széles a készítmények skálája, ma már sok lehetőség van az orvoslás kezében. Léteznek hetente vagy akár havonta egyszer szedhető gyógyszerek, sőt, elérhető háromhavonta vagy évente egyszer beadható injekció is. A nem gyógyszeres kezelés azonban legalább ilyen fontos, döntő jelentőségű a felvilágosítás szerepe – hangsúlyozza a szakember.

A megelőzés kulcsa

Kalcium

A kalciumban szegény táplálkozás a csontritkulás „melegágya”. A magyarok nem tartoznak a tejtermékszerető népek közé, egy nemrégiben készült tanulmány szerint egy átlag magyar napi 503 milligramm kalciumot fogyaszt, holott a reumatológusok állásfoglalása szerint 800-1000 milligramm lenne a kívánatos. Igaz az is, hogy az 1500 milligramm/ nap kalciumbevitel már kockázatokkal is járhat, például a prosztata-megnagyobbodás tekintetében.

A kívánt kalciumtartalmat azonban nem csupán tejtermékekkel lehet bevinni, hiszen ebben az ásványi anyagban különösen gazdagok a halak, az olajos magvak, a káposzta, a szárazbab, a szójatej is. A kalciumfelszívódást gátolja viszont a nagy foszfortartalom, így kerülendőek például a kóla-féleségek.

D-vitamin

Ez a vitamin részben a bőrben képződik, a napfény hatására. Jórészt éppen a napfény kerülése miatt szenved a 60 év fölötti magyar lakosság egyharmada D-vitamin-hiányban. Mivel ez a vitamin feltétlenül szükséges a csontanyagcseréhez, ha hiány mutatkozik belőle, az csontritkuláshoz vezet. A kérdés másik tényezője a napvédő készítmények használata. Hiszen ha egész nap be vagyunk kenve, hiába tartózkodunk a napon, gyakorlatilag nem éri a bőrünket sugárzás. A bőrráktól való jogos félelmet figyelembe véve, a napi 15 perces napon tartózkodás javasolt, amikor legalább a végtagjaink fedetlenek. Erre nyilván ősszel és télen kevesebb a lehetőség, éppen ezért figyelhető meg tavasszal sokaknál a D-vitamin hiány. Mivel ennek semmiféle tünete nincsen, ez csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki.

Fizikai aktivitás

A fizikai aktivitás hiánya is óriási rizikófaktora az osteoporosisnak, rendszeres testmozgással ugyanis megakadályozható a betegség kifejlődése. A fekvő betegeknél megfigyelhető, hogy már néhány nap alatt kialakul a kalcium-szint csökkenés, ezért ajánlott ilyenkor az étrendbe több zöldséget, olajos magvat és tejterméket iktatni.

(Oxygen Fájdalomcentrum - Dr. Pál Mónika, reumatológus)