A csontritkulás megelőzése, rizikófaktorai és kezelése
frissítve:
Az oszteoporózis tulajdonképpen a csont anyagcseréjének betegsége, aminek következtében csökken a csont tömege, de ezzel párhuzamosan a csont szerkezetében is átalakulás megy végbe, a csontgerendák elvékonyodnak, ami miatt a csont törékennyé válik.
A csontritkulást sokáig a menopauzán átesett nők betegségének gondolták, de mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy férfiakat is érinti ez a betegség.
Ma Magyarországon kb. 600 ezer női és 300 ezer férfi beteg szenved csontritkulásban, a betegséggel összefüggésben kialakuló csonttörések száma pedig évi 80 ezerre tehető.
Változások a csontszerkezetben
Azt gondolhatnánk, hogy a csont egy élettelen szerv, jóllehet ennek épp az ellenkezője igaz, a csont folyamatos átalakuláson megy keresztül, épül és bomlik – évente kicserélődik állományának közel 10 százaléka.
Tudta? |
| A csontok tömegéből átlagosan 1 kg (0,75-1,2 kg) tiszta kalcium, ezzel az emberi szervezetben legnagyobb mennyiségben megtalálható ásványi anyagnak számít. |
Normális esetben a felépülés és a lebomlás egyensúlyban van, ha azonban ez az egyensúly a csontvesztés irányába mozdul el, kialakul a csontritkulás, vagy latinul oszteoporósis.
Az oszteoporósis tulajdonképpen a csont anyagcseréjének betegsége, aminek következtében csökken a csont tömege, de ezzel párhuzamosan a csont szerkezetében (minőségében) is átalakulás megy végbe, a csontgerendák elvékonyodnak, ami miatt a csont törékennyé válik.
Tévhit, hogy a csontból kivonódna bármi is, hiszen annak tartalma, a benne lévő szerves és szervetlen anyagok aránya nem változik, csupán maga a tömeg csökken. – tájékoztat dr. Ferincz Vera, reumatológus főorvos.
Hogyan lehet kivizsgálni a csontritkulást?
A kivizsgálásnak a fizikális vizsgálaton túl három pillére van: a csontsűrűség-mérés, a csont szerkezetének meghatározása röntgen vizsgálattal, és a laborvizsgálat. Ezen vizsgálatok eredménye alapján állhat fel a diagnózis.
Ez a fajta szűrés azért is döntő jelentőségű, mert a csontritkulásra – tünetek híján – leginkább már csak töréskor derül fény.
Az oszteoporósis következtében kialakuló csigolyatörés pedig közel nyolcszorosára, a csípőtáji törés hatszorosára növeli a halálozási kockázatot!
Fontos tisztán látni, hogy az érintettek nem konkrétan a csonttörésben halnak meg, hanem annak következményei miatt – ilyenek lehetnek a műtéti szövődmények, vagy a hospitalizáció miatt fellépő kórházi fertőzések.
A cél tehát a megelőzés! Ennek érdekében 50 év felett érdemes mindenkinek részt vennie rendszeresen csontritkulás-vizsgálaton.
Miért alakul ki csontritkulás? - Ismert és ismeretlen okok
A betegségben megkülönböztetünk primer (elsődleges) és szekunder (másodlagos) oszteoporósist. A primer oszteoporósisnak nem tudjuk az okát, és ezen belül beszélhetünk fiatalkori, posztmenopauzás, szenilis (vagyis 80 év fölötti) és férfi csontritkulásról.
A csontritkulásról |
A szekunder (másodlagos) csontritkulásnak számos oka lehet. Kialakulhat egy-egy betegség következtében is, mint például vese-, bél- vagy májbetegség, gyulladásos reumatológiai kórképek vagy haematológiai betegségek esetén.
Számos olyan gyógyszer is van, amelyek szintén előidézhetnek csontritkulást, sőt ez lehet egy kemoterápiás kezelés mellékhatása is.
A kivizsgálás során nagyon fontos annak eldöntése, hogy elsődleges vagy másodlagos oszteoporósisról van-e szó. Azonban függetlenül attól, hogy melyik típusú oszteoporósisról beszélünk, elengedhetetlen a rizikótényezők felismerése és a törési kockázat becslése is.
A rizikótényezők között vannak olyanok, amelyeket nem tudunk befolyásolni: ilyen a nem, a kor, vagy a genetika.
De a rizikótényezők között számos olyan is akad, amely egészségtudatos magatartással elkerülhető. Bizonyítható, hogy a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód jelentősen megnöveli a csontritkulás kockázatát!
A csontritkulás okai és rizikófaktorai |
| Harmincöt éves korát követően szinte mindenki szervezete több csontot bont le, mint amennyit képez. A csontritkulás kockázata főleg attól függ, hogy mekkora csonttömegre tett addig szert az egyén és milyen gyorsan kezdi el a csonttömeget veszíteni. A csont ereje a csont alakjától, méretétől és sűrűségétől függ. A csontritkulás kockázata nagymértékben függ attól, hogy 35 éves korig mekkora csonttömegre tett szert az egyén és milyen gyorsan kezdi el a csonttömeget veszíteni a későbbiekben. Minél nagyobb volt a maximális csonttömeg, annál kevésbé valószínű, hogy az időskori csontvesztés eljut az oszteoporózis stádiumába. Az egészséges csontképzéshez elegendő D-vitaminra és kalciumra van szükség a táplálékban. A D-vitamin elengedhetetlen a kalcium bélből való felszívásához, maga a kalcium pedig azon túl, hogy a csont alkotórésze, serkenti a csontképzést. A D-vitamin és a kalcium elégtelen bevitele növeli az oszteoporózis kockázatát. Bővebben a csontritkulásról |
A megelőzés zálogai
Kalcium
A kalciumban szegény táplálkozás a csontritkulás „melegágya”. A magyarok nem tartoznak a tejtermékszerető népek közé, egy nemrégiben készült tanulmány szerint egy átlag magyar napi 503 milligramm kalciumot fogyaszt, holott a reumatológusok állásfoglalása szerint 800-1000 milligramm lenne a kívánatos.
A megfelelő kalciummennyiséget azonban nem csupán tejtermékekkel lehet bevinni, az ásványi anyagban különösen gazdag halak, olajos magvak, a káposzta, a szárazbab, a szójatej rendszeres fogyasztásával is.
D-vitamin
Ahhoz, hogy a táplálékkal bevitt kalcium fel is szívódjon, D-vitaminra van szükség, amely részben a bőrben képződik, a napfény hatására. Jórészt éppen a napfény kerülése a felelős az időskorban kialakuló D-vitamin-hiányért. A 60 év fölötti magyar lakosság kb. harmada szenved D-vitamin-hiányban.
Mivel ez a vitamin feltétlenül szükséges a csontanyagcseréhez, ha hiány mutatkozik belőle, az csontritkuláshoz vezet.
Érdekes kérdés a napvédő készítmények használata, hiszen ha egész nap be vagyunk kenve, hiába tartózkodunk a napon, gyakorlatilag nem éri a bőrünket sugárzás.
A bőrráktól való jogos félelmet figyelembe véve, a napi 15 perces kora délelőtti vagy késő délutáni napon tartózkodás javasolt, amikor legalább a végtagjaink fedetlenek.
Erre nyilván ősszel és télen kevesebb a lehetőség, éppen ezért figyelhető meg tavasszal sokaknál a D-vitamin-hiány. Mivel ennek semmiféle tünete nincsen, ez csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki.
Fizikai aktivitás
A fizikai aktivitás hiánya is óriási rizikófaktora az oszteoporósisnak, rendszeres testmozgással ugyanis megelőzhető a betegség. A fekvő betegeknél megfigyelhető, hogy már néhány nap alatt megnő a vizeletben az ürített kalcium mennyisége, ami azt jelzi, hogy a csontbontó folyamatok túlsúlyba kerülnek.
Egy hét alatt persze nem fejlődik ki a csontritkulás, de mindenképpen ajánlott ilyenkor az étrendbe több zöldséget, olajos magvat és tejterméket iktatni.
A csontritkulás kezelési lehetőségei
A terápia lehet gyógyszeres és nem gyógyszeres. Az első esetről kizárólag reumatológus dönthet, és mivel rendkívül széles a készítmények skálája, ma már sok lehetőség van az orvos kezében. Léteznek hetente vagy akár havonta egyszer szedhető gyógyszerek, sőt, elérhető háromhavonta vagy évente egyszer beadható injekció is.
A nem gyógyszeres kezelés azonban legalább ilyen fontos, döntő jelentőségű a felvilágosítás szerepe. Számokkal bizonyítható, hogy azok betegek, akik tudják, mire kell ügyelniük, kevésbé vannak kitéve a csontritkulásnak és következményeinek.
Az idősek esetében ilyen például az esések kockázatának csökkentése: akadálymentesítsük a környezetünket, ne legyenek a környezetünkben kiálló szegélyű szőnyegek, küszöbök, a jó fényviszonyok, megfelelő világítás is nagyon fontos. Sok esetben az időskori szembetegségek miatt kialakuló csökkentlátás áll az esések hátterében, ezért rendszeres látásvizsgálat, szükség esetén a látás korrekciója is elengedhetetlen.
Tovább Az osteoporosis fájdalom kezelésének módszerei
(Oxygen Medical - Dr. Ferincz Vera, reumatológus)
