A stressz is vezethet cukorbetegséghez

szerző: Dr. Marton Anna, belgyógyász, kardiológus, diabetológus - Oxygen Medical
frissítve:

Bizonyított tény, hogy stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez nem azt jelenti, hogy minden stresszel élő ember diabéteszes lesz, azt hiszont igen, hogy ha megvan a genetikai hajlam és más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a betegség kialakulását.

A legfontosabb rizikótényezők

A cukorbetegség alattomos kór, amely sokszor csak akkor okoz tüneteket, amikor már a szövődmények is kialakultak. A betegséggel járó panaszok sokáig nem jelentkeznek, sőt egészséges életmóddal sokszor ténylegesen sikerül kitolni a szénhidrát-háztartási zavarok kialakulásának időpontját. Ebbe a folyamatba szól bele több, a cukorbetegség kialakulásában szerepet játszó rizikótényező, köztük a tartós stressz. Különösen azoknak érdemes figyelni a cukorbetegség első, kezdeti tüneteire, akik a veszélyeztetettek közé tartoznak ebből a szempontból.

  • A 2-es típusú cukorbetegség elsődleges rizikótényezője az elhízás (különösen a hasra történő, úgynevezett alma típusú elhízás), illetve az ezzel összefüggő mozgásszegény életmód és az emelkedett vérzsírszint (koleszterin- és trigliceridszint).

  • A terhesség során azoknál a kismamáknál szükséges a fokozott odafigyelés, akik 30 fölött járnak és túlsúlyosak. Ha a baba 4 kg vagy afeletti, okot adhat a következő terhesség erőteljesebb nyomon követésére.

  • Bizonyos gyógyszerek hosszú ideig tartó szedése is eredményezheti ezt a betegséget, így például a szteroidoké, a fogamzásgátlóké vagy a vizelethajtóké.

  • Egyes betegségek fokozottan hajlamosítanak cukorbajra, ilyen például a hasnyálmirigyhez vagy a hormonháztartáshoz kapcsolódó problémák (például Cushing-szindróma, pajzsmirigy-rendellenesség), valamint genetikai rendellenességek, mint a Down-szindróma.

A stressz önálló rizikófaktor

Mára több kutatás bizonyította, hogy a stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Ez annyit tesz, hogy ha megvan a genetikai hajlam és más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. Ez olyannyira igaz, hogy egy vizsgálat szerint már az élet első két évében megjelenő stresszfaktorok növelik az esélyét egy későbbi cukorbetegségnek.

A tartós és fokozott stresszes állapot inzulinrezisztencia megjelenését és csökkent glükóz toleranciát eredményezhet, amelyek pedig a diabétesz előszobái. Az inzulinrezisztencia azt jelenti, hogy ugyanakkora inzulinhatáshoz nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség, és ha ez fokozódik, az inzulintermelődés végképp elégtelenné válik a szükségletekhez képest. Fontos tudni, hogy megfelelő kezeléssel ez a helyzet az esetek egy részében még visszafordítható.

A csökkent glükóztoleranciára terheléses vércukorvizsgálattal derülhet fény. A glükóz (vércukor) szint normál esetben nem emelkedik 7,8 mmol/l felé, az e feletti, kisebb emelkedés (7,8-11 mmol/l) takarja az említett állapotot.

A stressz a már kialakult cukorbetegség állapotát is rontja, egyrészt mivel a stresszhormonok közvetlenül is képesek hatni a vércukorszintre, másrészt pedig a feszültség miatt a cukorbeteg hajlamos elhanyagolni a táplálkozását, a rendszeres vércukor kontrollt. Stresszoldásként gyakoribb a dohányzás és az alkoholfogyasztás is, mely nemcsak a cukorbetegségben, de az amúgy is fokozott kockázatú szövődmények kialakulásában is jelentős szerepet játszanak.

Mi történik stressz hatására?

Stressznek nevezünk minden megterheléssel járó fizikai (baleset, műtét, vérveszteség) vagy mentális (munkahelyi, párhapcsolati, családi konfliktusok) hatást, aminek elhárítására a szervezet válaszreakcióval felel. Ennek során számos úgynevezett stresszhormon szintje emelkedik, ezek segítik a sejteket a megfelelő energiaellátásban, például a vércukorszint emelésével. A normál esetben természetes folyamat diabéteszes betegek esetében nehezebben kontrollálhatóvá teszi a vércukorszintet. A stressz és a cukorbetegség

Jellemző diabéteszes tünetek

Minél több rizikófaktor van jelen az életünkben, annál gyakrabban érdemes szűrésen részt venni. Mindenféleképpen gyanakodni kell és el kell végeztetni egy vércukorszintmérést, ha állandó szomjúságot, megnövekedett vizeletmennyiséget, fáradékonyságot, állandó éhségérzetet érzünk, amely mellett viszont súlyvesztés tapasztalható. A viszkető bőr, a látásromlás, az éjszakai lábikragörcs, a kéz- és lábzsibbadás és a hajlatokban megjelenő bőrkimaródás is figyelmeztető jel lehet.

Ugyanakkor gyanúra adhat okot, ha acetonszagú a lehelet (melyet gyakran összetévesztenek az alkoholfogyasztással), ha ínybetegségek és bőrfertőzések alakulnak ki, ha lassú a sebgyógyulás és a nőknél elhúzódó hüvelyi gombásodás nehezíti a helyzetet.

Bővebben A cukorbetegség tünetei, figyelmeztető jelei

Megelőzésként a legfontosabb az egészséges testsúly elérése és fenntartása, a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás, továbbá hozzájárulhat a diabétesz elkerüléséhez az is, ha tudatosan kezeljük életünk stresszforrásait.

Bővebben Stresszkezelés, de hogyan? Stresszkezelési módszerek

Különbségek az 1-es és 2-es típusú cukorbetegség között

Az 1-es típusú diabétesz a cukorbetegek 7-10 százalékát érinti, és a hiedelemmel ellentétben nem csak gyerekkorban alakulhat ki. A hasnyálmirigysejtek pusztulása miatt a szervezet nem képes inzulint termelni, amely szabályozza a sejtek cukorfelvételét, azaz a glükóz az inzulin hiánya miatt nem jut el vérből a sejtekbe. Kezelésének alapja a megfelelő inzulinterápia.

A 2-es típusú diabéteszben érintettek száma a jó életkörülmények terjedésével párhuzamosan növekszik járványszerűen. Ebben az esetben az inzulinra való érzékenység csökkenése miatt kialakuló relatív inzulinhiányról van szó, vagyis arról, hogy a szervezetnek annyi inzulinra lenne szüksége a glükózanyagcseréhez, amennyit már nem képes előállítani. Terápiájának sarokpontjai a megfelelő diéta és a testmozgás, amelyek célja a testsúly és az inzulinérzékenység normalizálása, gyógyszeres kezelés, illetve súlyosabb esetben az inzulinkezelés.

E két típuson kívül létezik még gesztaciós (terhességi), és pancreatogen (hasnyálmirigy-problémához köthető) diabétesz is.

Szakértő: Dr. Marton Anna belgyógyász, diabetológus, kardiológus - Oxygen Medical

Cikkajánló

Hogyan rombol a mindennapi stressz?

Dr. Borsi-Lieber Katalin
Stressz
A stressz különböző ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció. A stresszbetegséget napjaink népbetegségének tartják, azonban már évezredekkel ezelőtt is ismert volt. Ilyen válaszreakciók alakultak ki őseink mindennapjaiban az élelem megszerzése kapcsán előforduló veszélyhelyzetek esetén.
Feledékenység
Feledékenység

Mi okozhatja még demencián kívül?

Gyógyszertárak ünnepi nyitvatartása
Gyógyszertárak ünnepi nyitvatartása

Ügyeleti rend.

WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
WEBBeteg - Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Szanyi Andrea

Dr. Szanyi Andrea

Belgyógyász, háziorvos, geriáter

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Borus Hajnal

Dr. Borus Hajnal

Belgyógyász, Diabetológus

Budapest