Cukorbetegek egészséges segítője: a csicsóka

A csicsóka fontos szerepet játszhat a cukorbetegek étrendjében, mert kalóriaszegény, és édeskés íze ellenére sem okoz szélsőséges vércukor-ingadozást, tartós fogyasztás esetén sem növeli a vércukorszintet.

Az elhízást kísérő anyagcsere-betegségek közül legjelentősebb a 2-es típusú cukorbetegség. Az időben felfedezett cukorbetegség, a megfelelően kialakított életmódbeli és gyógyszeres terápia - az orvos utasításainak és a dietetikus tanácsainak betartása - azonban csökkentheti a szövődmények kialakulásának esélyét, illetve súlyosbodását.

Csicsóka - a mellőzött természetes segítőtárs

A csicsóka őshazája Észak-Amerika, közelebbi területe Kanada. Az őslakosság gumóját burgonya gyanánt fogyasztotta, hiszen az íze hasonlít a burgonyáéhoz, bár annál jóval édesebb. A XVII. század végén már szinte egész Európában ismerték. Régebben a „szegények krumplijának” nevezték.

A csicsóka – bár méltatlanul mellőzve lett az élelmiszerként való felhasználása – fontos táplálkozási alapanyag lehet a cukorbetegek étrendjében, mert kalóriaszegény, rendkívül magas növényirostanyag-tartalma miatt (inulin) emésztetlenül halad át az emésztőrendszeren – gátolva az egyéb szénhidrátok és hízlaló tápanyagok felszívódását.

A csicsóka gumója 70–75% szénhidrátot (inulint és az ezt alkotó egyszerű cukrot, fruktózt), 2% fehérjét, 0,2% zsírt, 2,5% növényi rostot, ásványi anyagokat (kálium, kalcium, magnézium, foszfor, cink), nyomelemeket, C- és B-vitaminokat, β-karotint, esszenciális aminosavakat (lizin, arginin, hisztidin, cisztin, triptofán, aszparagin) tartalmaz.

Miért érdemes csicsókát fogyasztani?

A csicsóka fő tápanyaga, az inulin számos kedvező élettani hatással bír. Az inulin úgynevezett biopolimer, fruktózegységekből áll, és csak végződésein tartalmaz glükózt. Olyan vízben oldódó nagyméretű rostanyag, amely a bélben sértetlen marad, és prebiotikus hatása miatt tápanyaga a hasznos bélbaktériumoknak, míg a káros bélflóra számára közömbös. Olyan természetes cukorpótló, amely tartós fogyasztás esetén sem növeli a vércukorszintet, nem okoz szélsőséges vércukor-ingadozást – metabolizációjához nincs szükség inzulinra, csökkenti az inzulinfüggőséget, és megkönnyíti a vércukorszint beállítását.

Segíti a zsírok lebontását, javítja az emésztőrendszer működését, előnyösen befolyásolja a bél pH-értékét, amelynek eredményeképpen nő több létfontosságú ásványi só oldhatósága és javul a szervezet kalcium- és magnéziumellátottsága. Ballasztanyagként (élelmi rost) – jó vízmegkötő képessége miatt – teltségérzetet okoz, ezáltal csökkentve az éhségérzetet. A bélműködés javításával megszünteti a székrekedést – segítve ezzel a toxikus anyagok kiürülését a szervezetből. Szabályozza a koleszterinszintet, csökkenti a szérum trigliceridszintjét és a vérnyomást. Csökkenti az édesség utáni vágyat és a fáradtságérzetet.

Ez a cikk is érdekelheti A rostok szerepe az étrendben

Kiknek ajánlott a csicsóka fogyasztása?

Táplálkozás-élettani jelentőségét betegségmegelőző és egészségmegtartó hatása adja. Kalóriaszegénysége miatt alapélelmiszerként alkalmazható az elhízás, a szív- és az érrendszeri bántalmak, a cukorbaj, a rák megelőzésében, illetve a kezelést kiegészítő diétában. Eredményesen felhasználható a fogyókúrázók és a cukorbetegek diétájában, élelmiszer-allergiák esetén, gyomor- és bélproblémák esetén, antibiotikumos kezelések után a normál bélflóra helyreállítása érdekében.

A csicsóka felhasználása

A csicsóka gumók formája változatos: körte, tojásdad, orsó és szabálytalan alakú. A héj színe fehér, pirosas, bronzszínű, illetve ezek közti átmenet lehet. Tisztítás után fogyasztható nyersen, főzeléknek, levesnek, salátának vagy sütve. Vékonyra karikázva, forró olajba dobva chipset is készíthetünk belőle. Levét kipréselve rostos inulinitalként fogyaszthatjuk. A nagy keményítőtartalmú burgonya helyettesítője lehet bármilyen ételben. Emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer, ezenkívül gyógyszergyártási alapanyag, használja az édesipar (édesítőszerek, folyékony fruktóz előállítására), és a szeszipar (etil-alkohol gyártására), a konzervipar – emellett kiváló állati takarmány alapanyag is.

Sok-sok előny mellett egy kis hátrány

Számos pozitív hatása mellett a csicsóka alkalmazása némi óvatosságot igényel. Mivel lebontás nélkül halad át az emésztőrendszeren és csak a vastagbél baktériumflórája kezdi el bontani, a folyamat – jelentős mennyiségű szén-dioxid-, hidrogén- és metántermelődéssel jár, – emiatt bélgázképződést, puffadást okozhat. Fokozatosan beépítve az étrendbe a kellemetlen tünetek mérsékelhetőek.

Forrás: WEBBeteg
Faar Ida, újságíró
Lektorálta: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Felhasznált irodalom:

• Táplálkozási Akadémia hírlevél 12. Évfolyam, 05. Szám – 2019. Május (Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)
• Őshonos- és tájfajták – ökotermékek – egészséges táplálkozás – vidékfejlesztés a XXI. század mezőgazdasági stratégiái (Nyíregyházi Főiskola)
• Dr. Balázs Andrea: Gyógynövények szerepe az elhízás megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap, 2010. 19. szám. (Akadémiai Kiadó)
• Szabó László Gy.: Drog és gyógynövények. 2004. 81. o. Helianthus tuberosus L.
• Dr. Angeli I.- Molnár L., A gyógyító csicsóka, PANNON Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kar, Kaposvár, 1991.