Molekuláris diagnosztika a vastagbélrák kezelésében
lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus frissítve:
A molekuláris diagnosztika azt állapítja meg, hogy melyik betegnél melyik új terápia lehet hatásos, melyik kezelési móddal érdemes próbálkozni. Az orvostudomány ezen új forradalmi területe nagymértékben hozzájárul a vastagbélrákos páciensek gyógyulásához.
A vastagbélrák téma cikkei |
| 1. A vastagbélrák és tünetei 2. A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása 3. Táplálkozás és vastagbéldaganat 4. A vastagbéldaganat szövettani típusai 5. A vastagbélrák kezelése |
Számos olyan új onkológiai terápia létezik, amely speciálisan egy-egy daganattípus kezelésére lett kifejlesztve, azaz nem általában hat a daganatok ellen, hanem célzottan, bizonyos típusok ellen hatásosak. Ezek a - jelenleg rendkívül drága, esetenként több mint tízmillió forintos - készítmények ugyan nem alkalmasak valamennyi daganattípus gyógyítására, ám az adott elváltozást a korábbiaknál jóval eredményesebben gyógyítják.
Ilyen célzott terápiák a vastagbélrák, a tüdőrák, a leukémia és a mellrák esetében állnak rendelkezésre napjainkban. A vastagbél daganatának kezelésében a KRAS és NRAS gén mutációjával összefüggésben választható célzott terápia. A vastagbélrákos betegek kb. felénél nincs meg a fenti génmutáció, 40 százalékuknál a KRAS, 10 százalékuknál a NRAS gén mutációja mutatható ki.
Hogyan választják ki a megfelelő terápiát?
A hagyományos kemoterápiás szerek nem tesznek különbséget szervezet daganatos és egészséges sejtjei között: a sejtekre mérgezően ható (citotoxikus) és a sejtosztódást gátló (citosztatikus) terápiák minden gyorsan osztódó sejtre egyaránt hatnak. A kemoterápia hatékony ugyan a rákos sejtek pusztításában, ám egészséges (nyálkahártya, máj, bőr, csontvelő) sejteket is károsítanak. Ez okozza a kemoterápiák mellékhatásait.
A célzott biológiai terápiák ezzel szemben már nem hatnak valamennyi szövetre, sejtre, hanem célzottan a daganatok ellen fejtik ki hatásukat. Ezek egyik csoportja a daganatokat ellátó erek fejlődését gátolja (pl.: VEGF-gátló terápia), másik csoportjuk a rákos sejtek növekedési faktor receptorainak a működését akadályozza (EGFR-gátló terápia).
Az EGFR-gátló kezelések azonban hatástalanok akkor, ha igazolható a KRAS vagy NRAS mutáció. Amennyiben a rákos sejtekben kimutatható az elváltozás, alapvetően befolyásolja az alkalmazott készítményt, és másfajta gyógyszeres kezelést választ az onkológus, mint a génmutáció nélküli daganatok esetében.
Hogyan és kik végzik a molekuláris diagnosztikai vizsgálatot?
A KRAS-tesztet a szövettani minta alapján patológusok végzik el, és ennek az eredményeként indítható el a megfelelő terápia. A molekuláris diagnosztikai vizsgálatot napjainkban már rutinszerűen elvégzik, ha az eredménynek van szerepe a terápiaválasztás szempontjából, azaz a vizsgálat eredménye hozzásegíti az orvost a gyógyulást elősegítő készítmény kiválasztásához.
A leggyakrabban vizsgált KRAS mutáción túl a társadalombiztosítás finanszírozhat egy kiterjedtebb genetikai vizsgálatot is, ám erre csak egyedi méltányossági igénylés esetén kerülhet sor, szakmailag indokolt esetben. Az eredmények ugyanis nem minden esetben befolyásolják a választandó kezelést és a betegség várható kimenetelét.
Kapcsolódó A molekuláris diagnosztikáról bővebben
Tovább Fájdalomcsillapítás vastagbélrákos betegeknél
Forrás: WEBBeteg összeállítás
Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
Felhasznált irodalom: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról (szerk.: B. Papp László) és Gesund.co.at - A molekuláris patológia szerepe a daganatok felismerésében
