Téli depresszió, vagy téli lehangoltság? Miben hasonlítanak és miben különböznek?

A téli depresszió a depresszió szezonálisan, hideg évszakokban jelentkező formája. A disztímia (lehangoltság) esetén is a depresszió egyik típusáról van szó, melyet a major depressziótól jóval enyhébb tünetek jellemeznek, de annál hosszabb ideig áll fenn, minor depressziónak is nevezik. A depresszió és a disztímia elkülönítése nehéz, közös tőről fakadnak, tüneteik és kezelésük is hasonló.

A téli depresszióról

A téli depresszió egy szezonális depresszió, a sötét, téli hónapokban jelentkezik, körülbelül ősszel kezdődik és tavasszal véget ér. Sokaknál már novemberben romlik a kedélyállapot az esős, hideg idő és a fényhiány miatt. A szezonális depresszió lefutása többnyire tipikus: általában ősszel kezdődik, és tavasszal teljesen visszafejlődik, kezeletlenül hagyva azonban szezonálisan ismétlődően visszatérhet, súlyosbodhat, sőt akár állandósulhat is.

A szezonális depresszió, amilyen a téli depresszió is, ritkább, mint a depresszió más változatai. A legtöbb ember esetében, akik télen hangulati problémákkal küszködnek, nem valódi téli depresszióról van szó. A téli depresszió nőknél gyakoribb, mint férfiaknál. Gyerekeknél és fiataloknál is kialakulhat. A déli országokban ritkábban fordul elő. A Földközi-tenger régiójában alig ismerik ezt a betegséget. A skandináv országokban viszont sokkal gyakoribb.

Milyen tünetek utalnak téli depresszióra?

Az ebben szenvedők erőtlenek, kedvetlenek, levertek, szomorúak, kimerültek, az édességek iránti étvágyuk fokozódik, emiatt súlygyarapodás is megfigyelhető lehet náluk. További tünet a nagy alvásigény, a csökkenő munkakedv és általában a lelkesedés alábbhagyása, reménytelenség érzése. További tünetei:

• Kiegyensúlyozatlanság
• Ingerültség
• A szociális kapcsolatok elhanyagolása
• A páciens saját magát is elhanyagolja
• Fokozott alvásigény, reggeli fáradtságérzet

A téli depresszió érezhetően rányomja bélyegét a mindennapokra, a családi életre és a munkára. A valódi téli depresszióban szenvedők munkában nyújtott teljesítménye csökken. Extrém esetben a rendszeres munkarend sem tartható.

A depressziótól szenvedő ember magányosnak is érzi magát, ami tovább súlyosbítja lelkiállapotát. A korábban kedvelt elfoglaltságok a depresszív hangulat miatt már nem szereznek örömet. Jelentkezhetnek testi panaszok, amelyek hátterében nincs szervi eltérés, így sok beteg fejfájásra, gyomor-bélrendszeri problémákra panaszkodik.

A téli lehangoltságról

A téli depressziónak jelentősen enyhébb, ugyanakkor hosszabb ideig fennálló típusa is ismert, az úgynevezett téli disztímia (dysthymia), magyarul lehangoltság. Ennek a major depresszióhoz hasonlóan lehet nem szezonális és szezonális változata is. Téli lehangoltság esetén a rosszkedv csak a sötét napokon jellemző.

A téli lehangoltság is gyakoribb nőknél, mint férfiaknál, valamint ugyancsak jelentkezhet gyermek- és serdülőkorban is.

A panaszok súlyossága segít megkülönböztetni a valódi téli depressziót a téli dysthymiától. Ugyanakkor a disztímia tünetei általában hullámzó erősségűek, és lehetnek időnként major depressziós epizódjai. Ezért is nehéz a kettő között határvonalat húzni.

Milyen tünetek utalnak téli disztímiára?

• Szomorúság, reménytelenség érzése
• Fáradtság, energiátlanság
• Koncentrálóképesség nehézsége
• Ingerlékenység
• Alvászavarok
• A mindennapi tevékenységek iránti csökkent érdeklődés, fásultság.

A téli depresszió és a téli disztímia okai közösek

Bár a pontos kiváltó okok nem teljesen ismertek, de tudjuk, hogy nagyon sokrétűek lehetnek, illetve genetikai tényezők és környezeti hatások egyaránt szerepet játszanak a hangulatzavarok kialakulásában, így például a krónikus stressz, krízisek, súlyos veszteségek, kilátástalannak tűnő élethelyzetek, gyermekkorban vagy felnőttkorban elszenvedett traumák, nyomasztó emlékek. A depresszió kockázatát növelik továbbá a személyiségzavarok, valamint a kezeletlen mentális betegségek is. Mindkét betegség kétszer olyan gyakran fordul elő nőknél, mint férfiaknál.

Fényhiány

Mind a téli depresszió, mind a téli lehangoltság esetében a közvetlen kiváltó ok a természetes fény hiánya a nappalok rövidülése, az éjszaka hosszúra nyúlása és a hamarabbi sötétedés miatt. A fényhiány a hormonokat és az agyi ingerületátvivő anyagokat kibillenti egyensúlyukból.

Szerotoninhiány

Nagyon valószínű, hogy a szerotonin nevű neurotranszmitter alacsony szintje is szerepet játszik a depresszió különféle típusainak kialakulásában. A szerotonin egy kémiai hírvivő anyag, ami agyi jeleket továbbít. Az is azt bizonyítja, hogy a szerotoninszint csökkenésének szerepe van a téli depresszió kialakulásában, hogy a depresszió kezelését szolgáló gyógyszerek közül, amelyek emelik a szerotoninszintet, gyógyítják a téli depressziót. Ha az agynak hiányzik a szerotonin, annak tipikus jele az édességek utáni mértéktelen sóvárgás. Ennek hátterében az áll, hogy a cukor és a csokoládéban lévő bizonyos anyagok több szerotoninhoz juttatják az agysejteket.

Magas melatoninszint

A rövid és sötét téli napok hatással vannak a szem ideghártyájára, ezen keresztül közvetítik az idegsejtek a tobozmirigy (corpus pineale) számára a jeleket, télen a fényhiányra a tobozmirigy fokozott melatoninelválasztással reagál. Ez a hormon többek között az alvás-ébrenlét ritmus szabályozásáért felelős. A magas agyi meltoninszint hatására a belső óra kizökken a ritmusából. Az emberek ettől fáradtak, levertek és rossz hangulatúak lesznek.

Mindkét betegséget kezelni kell!

A depressziók kezelése egyrészt azért fontos, hogy a beteg szenvedése mielőbb enyhüljön. Ezért érdemes mihamarabb segítséget kérni panasz esetén pszichológustól, pszichoterapeutától, pszichiátertől. Másrészt a kezeletlen major depressziót sok esetben kísérik akár súlyos társbetegségek, a reménytelenség érzése öngyilkossági késztetésekhez vagy annak akár elkövetéséhez is vezethet, tehát közvetlenül veszélyezteti a beteg életét is! Emellett a társas kapcsolatokra és családi életre is negatív hatással van. A depresszióból való kiútkeresés olyan további súlyos problémákhoz vezethet, mint a függőségek vagy szerhasználat, amik ahelyett, hogy megoldanák, tovább súlyosbítják a problémát, és még inkább elszigetelik a beteget.

A disztímiát ugyancsak a panaszok okozta szenvedés enyhítése végett kezelni kell, és azért is, mert bár a tünetei enyhébbek, kezeletlenül súlyosbodnak és major depresszió alakulhat ki.

Mindkét betegség eredményesen gyógyítható, a kezelésük pszichoterápiával vagy antidepresszáns gyógyszerekkel történik, de leggyakrabban a kettő kombinációja vezet eredményre.

Mindemellett az is fontos, hogy sok időt töltsön a szabadban, hogy elegendő természetes fényhez jusson a szervezete, a rendszeres mozgás is hasznos. Ezeknek a megelőzésben is szerepük van a stresszoldó technikákhoz, az elegendő mennyiségű pihentető alváshoz és a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozáshoz hasonlóan.

Tovább

• Öngyilkosság - Hogyan ismerjük fel az előjeleket?
• Mit tehetünk, ha ismerősünk öngyilkossági szándékot fontolgat?
• A depresszió kezelése - Pszichoterápia és/vagy gyógyszeres kezelés

Forrás: WEBBeteg
Bak Marianna, biológus szakfordító; NetDoktor.de
Lektorálta: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos