A testmozgás szerepe a depresszió kezelésében

szerző: Dr. Babai László, prevenciós szakértő - Oxygen Medical
frissítve:

A mozgás előnyösen hat a depresszióban szenvedő betegekre, akik a megfelelően kialakított életmóddal jelentősen enyhíthetik a tüneteiket. Az összefüggésekről dr. Babai László életmódorvos beszélt.

A mozgás antidepresszáns hatására már 1969-ben felhívta a figyelmet egy kutatás, amelyből kiderült, hogy a depressziós betegek közt az edzettebbek enyhébb tüneteket mutatnak. Később számos további vizsgálat igazolta, hogy a rendszeres testedzés alacsonyabb szorongásszintet eredményez, és javítja vagy megelőzi a depressziós tüneteket.

Sok beteg jobban érzi magát az antidepresszáns kezelésektől, de beszámolójuk szerint annyira nem érzik jól magukat, mint a betegség előtt – vélik a szakemberek. Ilyen esetben is megfelelő kiegészítő módszer lehet a testmozgás. A nehézséget az jelenti, hogy a depressziós betegek elveszítik motivációjukat, ezért mind önmaguknak, mind környezetüknek nehéz rávenni őket az aktív életmód elkezdésére.

A testmozgás és a depresszió kapcsolata

A mozgás során szerzett pozitív élmények javítják az önértékelést és így pszichés hatásuk kedvező, de a kedvező változások biológiailag, a hormonális változásokkal is megmagyarázhatók.

Pszichés hatások

Ha sportolunk – és sportolás alatt nem élsport, hanem rendszeres testmozgás értendő –, hatékonyabbnak érezhetjük magunkat és megerősödhet a hitünk abban, hogy elérhetjük a céljainkat, ahogy fizikailag, úgy lelki szinten is irányíthatjuk az életünket. A saját hatékonyságunkba és erőnkbe vetett hit már olyan egyszerű gyakorlatokkal is megszilárdulhat, ha elhisszük, hogy képesek vagyunk néhány emeletet lépcsőzni vagy körbefutni a háztömböt megállás nélkül – és meg is tesszük. Ezek a tulajdonságok pedig csökkentik a depresszió és a kimerültség rizikóját még a krónikus betegséggel küzdőknél is.

Agyi antidepresszánsok

Az fizikai aktivitás valójában stresszt jelent a szervezetnek. Viszont ha sikerül beállítani a megfelelő intenzitást és gyakoriságot, az agy alkalmazkodik ehhez a visszatérő stresszhez és több olyan anyagot kezd termelni, amelyek részt vesznek a stresszválaszban: noradrenalint és szerotonint. Ezek a hormonok pedig antidepresszáns hatásúak, vagyis a kitartóan végzett sport egyfajta természetes gyógyszernek tekinthető a hangulatzavarban. A változások eredményeként a rendszeresen sportoló egyén a mindennapos stresszhelyzetekre sokkal kedvezőbben reagál.

Kis mennyiségben a fájdalom- és fáradtságérzetet csökkentő opiátok termelődése is emelkedik, amelyek hiányát akkor is érezhetjük, ha rendszeres mozgás után kihagyjuk az edzéseket.

Elhízás és depresszió

Az elhízás megalapoz egyfajta állandósult stresszes állapotot, ami gyakran okoz jelentős pszichológiai diszfunkciókat, depresszív hangulatot és ehhez kapcsolódó tüneteket. A kutatások szerint a kevés mozgás és a túlzásba vitt evés – főleg a zsírban és cukorban gazdag gyorsételeké – elterjedt szokás a depressziós és ideges páciensek közt. Mivel az elhízás valóban egészségügyi kockázatok sokaságát is magával vonzza (szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, cukorbetegség), ezek jelentős részével maguk az érintettek is tisztában vannak, és tulajdonképpen betegként kezelik magukat. Sokan tudat alatt alacsonyabb életkort is várnak maguktól.

Amennyiben a rendszeres testmozgás és életmódváltás eredményeként sikerül csökkenteni a túlsúlyt, az kedvezően hat a depressziós tünetek alakulására is.

A sport és depresszió további összefüggései

A mozgás és a depresszió kapcsolatát vizsgáló elemzések többek között megállapították:
  • A rendszeres testmozgás kiegészítő kezelésként megfelelő terápia azon diagnosztizált depressziós betegek jelentős részének is, akik depresszióját már kezelik. Azoknak, akik valamilyen okból nem jutnak hozzá a hagyományos gyógyszeres- vagy viselkedésterápiához, a rendszeres mozgás alternatíva lehet.
  • Már heti egy-két óra testmozgás előnyös hatásait is kimutatták vizsgálatok. Természetesen a heti több alkalommal, rendszeresen végzett mozgás haszna jelentősebb.
  • Csak a szabadidőben végzett testmozgásnak van védő funkciója, a fizikai munkakörhöz tartozó mozgás (emelés, gyaloglás) nem bizonyult védőfaktornak a szorongással és a depresszióval szemben.
  • A természetben mozgók sok szempontból kedvezőbb változásokról számoltak be: erőteljesebbnek, energikusabbnak érezték magukat, ugyanakkor csökkent a feszültségük, a szorongásuk és az érintetteknél a depressziójuk szintje. Ráadásul ez a csoport elmondása szerint jobban élvezte a sportolást, és sokkal nagyobb hajlandóságot mutatott arra, hogy később is megismételje.
  • Egyes kutatások szerint a mozgás hatása nemenként kissé eltérő, a férfiak esetében kevesebb mozgás jár pozitív hatással, mint a nőknél.
  • A depresszió mellett a mozgáshiány egyéb mentális problémákkal is összefügg: alvászavarok, stressz, szorongás, kamaszkorban beilleszkedési és figyelemzavarok.
(WEBBeteg összeállítás)

A testmozgás intenzitása személyre szabott tervet igényel

A depresszió kialakulását, megelőzését vizsgáló kutatások szerint a mozgás intenzitása nincs közvetlen összefüggésben a depresszió megjelenésével. Akik csak könnyű sportot végeztek, ugyanolyan védettséget élveztek, mint az intenzívebben edzők.

Az ismert depressziós betegek terápiájában alkalmazva megfigyelték, hogy a közepes intenzitású edzés hatásosabb volt azoknál a nőknél, akiknek a családjában már volt mentális betegség, míg az ilyen előzményekkel nem rendelkező nőknek az intenzívebb mozgást hozott javulást. A férfiaknál minden esetben a keményebb testmozgás vezetett eredményre. Ezek is azt mutatják, mennyire fontos a személyre szabott mozgástípus megtalálása, nemtől, kortól, egészségi állapottól függően – ismerteti dr. Babai László, életmódorvos.

Tudni kell azt is, hogy nem minden súlyos depressziós beteg kezelésében vezet eredményre a testmozgás. A UT Southwestern Medical Center kutatói által publikált tanulmányban, egy három hónapos edzésprogram leteltével az évek óta mérsékelt eredménnyel kezelt depressziós betegek közel 30 százaléka számolt be a tünetek csökkenéséről, és további 20 százaléknál mutattak javulást a pszichiátriai tesztek.

Kapcsolódó cikkek

Oxygen Medical - Dr. Babai László, prevenciós szakértő
További felhasznált forrás: MTI hírek

Cikkajánló

A depresszióról részletesen

Dr. Zsuga Judit, pszichoterapeuta
Depresszió
A depresszió mára gyakori betegséggé vált, amely világszerte legalább 300 millió embert érint. Kezeletlen esetben a depresszió egy lefelé menő spirált eredményezhet, amely végén a rokkantság, az önellátási képtelenség, sőt akár az öngyilkosság is állhat.
Láz, fájdalom?
Láz, fájdalom?

Csillapítsa tüneteit együtt, egyszerűen! (x)

A megfázás szövődményei
A megfázás szövődményei

Mik lehetnek ezek?

WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta
WEBBeteg - Dr. Muszil Dóra, pszichiáter
WEBBeteg - Dr. Csuth Ágnes, családorvos
WEBBeteg - Kálmánczhey Emőke, fitneszedző

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pálvölgyi Rita

Dr. Pálvölgyi Rita

Pszichiáter, pszichoterapeuta

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Tolvay Katalin

Dr. Tolvay Katalin

Pszichiáter

Debrecen