Elhízott magyarok: Nézzünk a számok mögé!
megjelent:
Hazánk az OECD országok között a negyedik, Európában pedig az első helyen áll az elhízottak aránya alapján felállított listán - derül ki a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság felméréséből. Az elhízás az európai régió egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása.
Az OECD 2014-es egészségügyi felmérése szerint a magyarok a legelhízottabbak Európában. A felnőttek több mint 28 százaléka számít túlsúlyosnak, míg 2 és 17 éves kor között minden ötödik gyerek elhízott vagy túlsúlyos.
Az OÉTI által koordinált Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat alapján elmondható: 2014-ben a fiatal nők több mint egyharmada, a középkorúak kétharmada, illetve az idős emberek több mint háromnegyede súlyfelesleggel rendelkezett. A vizsgálatban ezer felnőtt lakos adatait elemezték a szakértők.
Elgondolkodtató a testkép témájában végzett kutatás is: a túlsúlyos magyar lakosság 54 százaléka úgy gondolja, hogy normális testsúllyal rendelkezik, ezért nem is tesz ellene - ez is kiderült az 5500 felnőtt és 7500 gyermek részvételével végzett Egészségkommunikációs Felmérésből.
Nem csak a zsír a bűnös!
Korábban a zsírt tették meg főbűnösnek, most pár éve a szénhidrát számít a fogyókúrázók körében az „első számú közellenségnek” - vázolja a helyzetet Moharos Melinda dietetikus, aki kihangsúlyozza: nem lehet egyetlen tápanyagot okolni az elhízás miatt.
Mit tehetünk? A szénhidrátok közül a magas rosttartalmú gabonáknak, a zöldségeknek, gyümölcsöknek alapvető szerepük van az elhízás megelőzésében. Ezekből korántsem eszünk eleget.
Érdemes azonban megnézni egy héten keresztül, hogy azok az élelmiszerek és italok, amelyeket rendszeresen eszünk és iszunk, mennyi hozzáadott cukrot tartalmaznak (a nassolni valók, az édesített tejtermékek, üdítőitalok, müzlik, stb.). Olyan élelmiszerben is van plusz plusz (hozzáadott) cukor, amelyről nem is gondolnánk.
Energiaegyensúly
Ideális esetben annyi energiát fogyasztunk el, amennyit felhasználunk, így nem hízunk. Ez az energiaegyensúly. Ha többet eszünk, és a felhasználást nem növeljük mozgással, fizikai munkával, akkor bizony elraktározzuk a felesleget, zsír formájában - mondja a dietetikus.
Az általunk megkérdezett sportorvos hozzáfűzte: átlagosan naponta 3000 kalóriát felveszünk, ülő foglalkozásnál 500 plusz kalóriánk azonban megmarad naponta, ezt a mennyiséget nem használjuk el, ezzel kellene valamit kezdeni, leginkább leadni, mozgással.
Szempontok az étkezésnél
⦁ Zsírszegénység (alapanyag és ételkészítési mód tekintetében)
⦁ Hozzáadott cukor, finomított szénhidrátok minimalizálása
⦁ Több élelmirost fogyasztása (teljes kiőrlésű gabona, zöldség, gyümölcs)
⦁ Lehetőleg minden étkezés tartalmazzon valamilyen formában zöldséget (nem burgonyát)
⦁ Napi kb. 2 liter folyadék (ennek legnagyobb része víz és ásványvíz legyen)
⦁ Kényelmi termékek limitálása (legideálisabb esetben elhagyása)
Moharos Melinda hangsúlyozza: ne feledjük, mindegyik tápanyagnak (fehérje, zsír, szénhidrát) meg van a maga helye és szerepe, ajánlott mennyisége az életünkben és az ételünkben, ezeket célszerű betartani, szükség esetén szakember, például dietetikus segítségét is igénybe venni.
Nyugalmi anyagcsere
A nyugalmi anyagcsere az az energiamennyiség, amit a szervezet az életfenntartó folyamataihoz (keringés, légzés, emésztés, kiválasztás stb.) nyugalmi állapotban felhasznál. Ezt az energia-szükségletet jelentősen növelik még egyéb faktorok, pl. a mozgás, stressz, láz, kóros állapotok. A nyugalmi anyagcsere a kor előrehaladtával sajnos csökken, különösen nőknél, a változókor jár együtt drasztikus energiaigény-csökkenéssel. Ilyenkor szoktak gyorsan felszaladni a plusz kilók.
Testmozgás
Dr. Pavlik Gábor, a Testnevelési Egyetem Egészségtudományi és Sportorvosi Tanszék professor emeritusa elmondta, hogy a lakosság mindössze 18-20 százaléka végez rendszeres testmozgást. A feleslegesen bevitt energiamennyiséget napi egy órányi intenzív, dinamikus edzésmunkával kiválthatjuk, és ezzel nemcsak fölös kilóinktól szabadulhatunk meg, hanem szív- és érrendszerünk védelméről is gondoskodhatunk.
Lehet sétálni, kocogni, biciklizni, úszni, teniszezni, focizni - kinek, mi a kedvence, nem szükséges ezt a néhány órát edzőteremben tölteni. Fő a változatosság – véli a sportorvos.
Úgy esznek, mint a felnőttek... |
| Az elhízás miatt több olyan betegség is megjelenik gyermekkorban, mint a szív- és érrendszeri problémák, magas vérnyomás, cukorbetegség - ezek a betegségek erre a korosztályra nem volt korábban jellemző. Mi állhat a háttérben? Dr. Biró Lajos az 1–3 éves gyermekek komplex táplálkozási vizsgálata című tanulmányából kiderül: ma már minden édesanya tisztában van a szoptatás fontosságával, az anyatej-alapú táplálás jelentőségével 12 hónapos korig. Az első 1 év elteltével azonban hajlamosak lazábbra engedni a táplálkozási gyeplőt, mivel a gyerek most már „mindent ehet”. A 2010-ben vizsgált 1–3 éves korcsoportú gyermekek táplálkozásában a felnőtt lakosságra is jellemző hibák nyomai felfedezhetőek fel. A gyermekek gyakran majdnem úgy esznek, mint a felnőttek. Az elhízás és az abból származó civilizációs betegségek megelőzéséért gyermekkorban tehetünk a legtöbbet, különösen az első 1000 nap során. Ezt ismerték fel orvosszakmai szervezetek, és ezért alakult meg az Összefogás a gyermekek egészségéért program. Ennek legnagyobb eredménye a PTE KK Gyermekklinikán Magyarország első, regionális gyermek-prevenciós központ átadása 2015 novemberében. Hosszú távon az a cél, hogy a pécsi program eredményei alapján a prevenciós tevékenység tovább javuljon, és később a mintaprojektet kiterjesszék országszerte. |
(WEBBeteg.hu - Tóth András, újságíró)
