Büntetés néhány korty víz miatt? Utánajártunk a tömegközlekedési szabály hátterének
megjelent:
Az utóbbi időben több felháborodást keltő hír is napvilágot látott arról, hogy bizonyos tömegközlekedési vállalatok olyan utazási feltételeket szabtak, mely szerint tilos a járműveken folyadékot fogyasztani, ellenkező esetben jelentős helyszíni pénzbírságra számíthat az egyébként szabályosan utazó utas. Vajon minden esetben betartható ez a feltétel? Dietetikust és jogi szakértőt is megkérdeztünk az ügyről.
Legutóbb éppen két nappal ezelőtt jelent meg az a beszámoló, amit Cserháti Zoltán, a Nemzeti Sport Online munkatársa tett közzé a Debrecenben történtekről, amikor 3000 forintra büntették meg a villamoson, amiért beleivott a nála lévő ásványvízbe. Azonban volt már példa miskolci esetre is, ahol egy 74 éves idős nőt bírságoltak meg, és szállítottak le a buszról a nála lévő ásványvíz miatt.
Utánajártunk, a szabály valóban létezik, a miskolci, a debreceni és a budapesti közlekedési társaságok utazási feltételei is tartalmazzák ezt a kitételt:
„Az MVK Zrt. a személyszállítást megtagadja, az utast az utazásból kizárja, valamint számára bírságot szab ki, azokban az esetekben, ha az utas: […] csomagolatlan, vagy nem visszazárható csomagolású élelmiszerrel vagy itallal felszáll, utazik.”
Debrecenben a DKV Zrt. utazási jogosultságai szerint „tilos […] a járművön dohányozni, italt fogyasztani, görkorcsolyázni, rádiót hallgatni, étkezni, fagylalttal felszállni!”
A BKK hatályos üzletszabályzata pedig a következőképp tér ki a folyadékfogyasztásra: „Tilos a járműveken, valamint a metróhálózat, a hév és a fogaskerekű utasforgalmi területein: […] fagylaltozni, ételt és italt fogyasztani, és csomagolatlan, vagy nem visszazárhatóan nyitható csomagolású élelmiszerrel, itallal utazni, tartózkodni.”
Jogosan merül fel a kérdés: vajon mi történik, ha valaki rosszullét, betegség vagy korából adódó szükségletei miatt iszik utazás közben? Lehet kockázata annak, ha megvárjuk azt az esetenként 20-30 percet, mire eljutunk úti célunkig?
Mit mond a dietetikus?
Györki Niké, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének képviseletében kérdésünkre elmondta, hogy a szomjúságérzet kialakulása már közepes szintű dehidratációra utal. Ilyen esetben tanácsos minél hamarabb folyadékot magunkhoz venni. Ellenkező esetben ugyanis fejfájás, gyengeség, fáradékonyság, szájszárazság, szédülés, letargia jelentkezhet, nagyobb mértékű dehidratáció esetén fizikai és szellemi teljesítményünk is jelentősen csökken. Minden korosztály számára fontos a megfelelő hidratáció, a leginkább veszélyeztetettek azonban a kisgyerekek és az idős korosztály. A tartós dehidratációnak a veseműködésre nézve is káros következményei vannak, a testtömeg 10 %-át kitevő folyadékhiány pedig már halálos kimenetelű lehet.
Mennyit és mikor igyunk?
Tudta? |
| Szervezetünk működéséhez elengedhetetlen a víz, amely alapvető építőelemünk is: testünk 60-70 százaléka víz. Agyunknak 85, tüdőnknek és veséinknek 80, a vér 79, szívünk 77, a máj és az izmok 73, a bőrnek 71, és talán meglepő, de csontjaink 22 és a fogaknak is 10 százaléka áll vízből. |
Nők esetében napi 2 liter folyadék, férfiak esetében 2,5 liter bevitelére van szükség. Nagyon fontos azt is megemlíteni, hogy a folyadékbevitel mértéke nő túlsúly, vagy elhízás esetén, illetve hőségben, terhesség, szoptatás idején, intenzív fizikai igénybevétel esetén. 2-3 éves kor között napi 1,3 liter, 4-8 éves korig 1,6 liter folyadék bevitelére van szükség, 9-13 éves kor között lányoknak 1,9 liter, fiúknak 2,1 liter folyadék fogyasztása javasolt naponta – hívta fel a figyelmet Györki Niké.
Arra a kérdésre, hogy van-e ajánlás arra vonatkozóan, hogy a napon belül milyen ütemben, milyen rendszerességgel pótoljuk a vízszükségletünket, a dietetikus elmondta: - Szervezetünk 1%-os folyadékvesztés tolerálására képes, melynek hatásai 2-3 óra múlva jelentkeznek. Így, ha rendszeresen táplálkozunk és minden étkezésünk alkalmával folyadékot is veszünk magunkhoz, akkor ez a hatás kiküszöbölhető.
A napi folyadékszükségletünk egy részét a táplálékainkkal fedezzük, a tej, tejtermékek (pl. joghurt, kefir), zöldségek, gyümölcsök, főtt ételek (pl. főtt rizs, főtt tészta, főzelékek), levesek folyadéktartalma is jelentős, így kb. 800 ml folyadékhoz jut a szervezetünk, ha táplálkozásunk kiegyensúlyozott. Ezen felül átlagosan napi 8 pohár víz elfogyasztása szükséges. Fontos azonban, hogy az elfogyasztott vizet több részletben igyuk meg az egyenletes hidratáció biztosítása céljából.
Kapcsolódó Hidratáció - a család minden tagjának
Milyen esetekben lehet szó fokozott folyadékszükségletről?
- cukorbetegeknél - fontos figyelmeztető tünet lehet a fokozott szomjúságérzés, amely az alacsony vércukorszint előjele is lehet;
- egyes vesét érintő kórképek esetén;
- terhesség és szoptatás idején;
- időskorban - életkorunk előrehaladtával a szomjúságérzet kialakulása csökken, az idősek ezért fokozottan veszélyeztetettek kiszáradás szempontjából;
- csecsemők és kisgyermekek esetén;
- lázas állapot, valamint fertőző betegség fennállásakor;
- hőségben - a magas környezeti hőmérséklet által kiváltott egészségártalmak kivédésének leghatékonyabb módja a bőséges folyadékfogyasztás.
Nem ok nélkül háborodnak fel az emberek hasonló hírek hallatán, hiszen még abban az esetben is méltánytalannak tűnhet a pénzbírság kiszabása, amikor esetleg semmilyen egyéb körülmény nem indokolja a folyadékfogyasztást, mint a természetes szükségletünk. Vannak azonban olyan szituációk, amikor egyszerűen nem lehet a szabálynak eleget tenni. Gondoljunk csak a közeledő nyári hőségre, amikor a fokozott folyadék- és ásványianyag-veszteség okán a szokásosnál is többször kell majd vízért nyúlnunk. Emellett a kiszáradásra hajlamosabb csecsemők, kisgyermekek és idős emberek részére sem biztos, hogy betartható ez a feltétel.
Jogunk van a vízfogyasztáshoz?
Bár az ivóvíz fogyasztásának hasonló korlátozásáról nem található precedens értékű jogi eset, érdemes idézni a legfontosabb, érintett jogokat és elveket az Alapvető jogok biztosának vízszolgáltatást érintő határozataiból.
- az egészséghez való jog (Alaptörvény XX. cikk: „(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország [...] az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával [...] segíti elő.”)
- alapvető jogok korlátozására csak a szükségesség és az arányosság követelményének figyelembevételével kerülhet sor (Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés: „Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.”
Jogi vélemény – közlekedési eszközön történő élelmiszer- és folyadékfogyasztás |
| Kérdésünkre dr. Mélypataki Gábor, jogász, egyetemi tanársegéd (Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar) elmondta, hogy a közösségi közlekedési eszközön történő élelmiszer- és folyadékfogyasztás nem egy egyszerű jogi kérdés. - Úgy gondolom, hogy olyan esetekben, amikor az utas egészségi vagy pillanatnyi fizikai állapota, fennálló betegsége, vagy éppen más testi-lelki állapota olyan, amelyben az élelmiszer vagy a folyadék fogyasztása ténylegesen felmerülő szükséglet, a bírságolás és az utazásból való kizárás nem lehet jogszerű. Ezekben az esetekben a folyadék vagy élelmiszer fogyasztása az egészséghez való jog részeként is értelmezhető, melynek mint alapjognak a korlátozása szenved súlyos csorbát. Az elérendő céllal, jelen esetben a jármű tisztaságának megőrzésével nem áll arányban annak a kockázata, hogy egy utas rosszul legyen. Úgy gondolom, az ellenőröknek biztosítani kell a megfelelő mérlegelési jogkört (esetlegesen képzéseket ezen képességek elsajátítására) a fenti szempontoknak a figyelembe vételére, hiszen a vizsgált szabályok is csak lehetőségként a „ki lehet zárni az utazásból” kitételt alkalmazzák. A fentiek azonban nem zárják ki azt, hogy más esetekben jogszerű legyen a bírságolás és/vagy az utazásból való kizárás. Két dolog mindenféleképpen szükséges az ehhez hasonló kérdések áthidalására, az egyik az utasok megfelelő tájékoztatása, a másik a fogalmak pontos használata. A budapesti szabályok már kivételt tesznek a visszazárható csomagolású élelmiszerekkel és folyadékokkal, miskolci szabályok csak a folyadékokkal. Összességében elmondható, hogy egyrészről jogos a közlekedési cégek szabályozási igénye, de fontos mindig, hogy az ellenőrök képesek legyenek minden egyes esetet egyedileg eldönteni az eset összes körülményeire tekintettel, figyelemmel arra, hogy vannak olyanok, akinek egészségügyi szükséglet az élelmiszer és folyadékfogyasztás, amely nem kedvtelés, hanem akár egészségügyi szükséglet is lehet. Ebből kifolyólag pedig vannak olyan helyzetek, mikor ezen személyek valamilyen szankcionálása az egészséghez való jog egy fajta aránytalan korlátozását jelenti. |
Szerző: WEBBeteg - Molnár Judit újságíró-szerkesztő
Szakértőink: Györki Niké, dietetikus, Dr. Mélypataki Gábor, jogász
