A dioxin hatása az emberi szervezetre - A dioxinmérgezés tünetei, szövődményei

Napjaink élelmezés-egészségügyi szenzációja a dioxin tartalmú tojás megjelenése Németországban. Nem valósul meg teljes mértékben az EU elképzelése arról, hogy a gyártók saját felelősségük tudatában dolgozva, biztonságos termékeket állítanak elő - olvasható az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi szolgálat tájékoztató közleményében.

Mi a dioxin?

A dioxinok (a poliklórozott dibenzo-para-dioxinok és a dibenzofuránok közös neve) májkárosító vegyi anyagok, a múlt század hatvanas éveiben jelentek meg az ipari termékekben. A dioxinoknak számos módosulatuk van, melyeket összefoglalóan kongénereknek neveznek. Jellemzőik: stabil, zsírban oldódó, a táplálékláncon keresztül feldúsuló, az emberi zsírszövetben raktározódó, a placentán átjutó, a tejjel kiválasztódó vegyületek. Közülük néhány nagyon mérgező, rákkeltő hatású vegyület.

A dioxinok szennyező anyagkénti előfordulása széleskörű. A környezetben, az élelmiszerekben és az emberi szervezetben egyaránt megtalálhatók. Elsősorban mesterségesen állítják elő a dioxinokat, néhány közlemény azonban természetes keletkezésként jelöli meg a vulkánok működése, vagy erdőtüzek kapcsán való előfordulásukat. Jelenlétük a 2000 éves egyiptomi múmiákban és egy 100 éves eszkimó asszonyban nem volt kimutatható, ez a tény igazolja a mesterséges eredetet.

Dioxin hatás előfordulhat munkahelyi körülmények közt és balesetek során is. A lakosság azonban leginkább az élelmiszerek útján találkozik ezen veszélyes vegyületekkel. Az élelmiszerek közül legtöbbször az állati eredetű élelmiszerek szolgálnak forrásul. Az emberi szervezetbe jutó dioxinok több, mint 75 százaléka zsírt, vagy olajat tartalmazó élelmiszerekkel kerül testünkbe. A növényi táplálékok kisebb, az állati eredetű élelmi anyagok nagyobb mértékben tartalmaznak dioxint. A dioxin leginkább a hal és a tej fogyasztásával kerül a szervezetünkbe, bár e termékek feldolgozása nagy mértékben csökkenti bennük a dioxinok koncentrációját.

Meddig maradnak meg az emberi szervezetben? A dioxin-mérgezés tünetei

A dioxinok a környezetben sokáig fennmaradnak, igen ellenállók kémiai és biológiai hatásokkal szemben egyaránt. Az erősebben klórozott származékok többnyire lassan ürülnek ki a szervezetből. Az emberi zsírszövetben a dioxin-háttérszint átlagosan 20ng/kg-ig terjed. Halálos dózisuk igen eltérő lehet. Heveny mérgezés ritkán fordul elő, akut mérgező hatást élelmiszerrel történő elfogyasztás útján a szakemberek ismeretei szerint még nem okozott.

Az akut mérgezés jellemző tünete a klórakne, de jelentkezhetnek a következő szimptómák: a szem és a légutak irritációja, fejfájás, szédülés, hányinger, memóriazavarok, érzékelési zavarok, álmatlanság, végtag-, hasi fájdalom, étvágytalanság, súlyvesztés, fokozott fáradékonyság, libidó csökkenés. A dioxinok krónikus hatásuk eredményeként krónikus májkárosodást okozhatnak. Ilyenkor a folyamatos, vagy ismétlődő hepatotoxikus hatásra cirrhosis, fibrózis, hepatoportalis sclerosis, hepatikus porphyria, neoplasma jelenhet meg.

Milyen egészségügyi következményeket okozhatnak a dioxinok?

A megbetegedéseket a különböző utakon (élelmiszerek, környezet, munkahelyek, balesetek és háborúban vegyi fegyverként) bejutó és ott hosszabb távon felhalmozódó dioxinok okozhatják. A májkárosodáson kívül jellegzetes idegrendszeri-, immunrendszeri-, bőrelváltozást, a csecsemőmirigy-, a lép- és a nyirokcsomók elfajulását, csontvelő károsodást, hormonális hatást (például a méh növekedése) vesecisztát is okozhatnak a vegyületcsoport tagjai.

Egyes vegyületek hatással lehetnek a hormonok és az enzimek működésére. A dioxinok rákkeltő hatása feltételezhető, okozhatnak tüdőrákot, gége-, prosztatarákot; myeloma, Hodkin-limfóma, leukémia is előfordulhat dioxin expozíció miatt. Méhen belüli hatás esetén idegrendszeri fejlődési zavarok alakulhatnak ki.

Teratogén hatásra utal Sevesoban az ipari katasztrófa után és Vietnamban a háborút követően a vietnami lakosság továbbá az amerikai katonák utódai körében nyúlszáj, értelmi fogyatékosság, sérvek, sokujjúság előfordulása.

Élelmezés-egészségügyi vonatkozású határértékek:

• A növényi eredetű élelmiszerek a levegő dioxin tartalmától szennyeződnek, az állati eredetű termékekbe az állatok szennyezett takarmányai, vagy a késztermékek szennyezett csomagolóanyagai útján jut a káros vegyület.
• Az Európai Unió az elmúlt időszakban az élelmiszerek átlagos dioxin tartalmát pg ITEQ/g egységben tette közzé: húsban 0,5-0,7, tejben és tejtermékekben 0,6-1,0 tojásban ~1,0, halban 10 körüli pg ITEQ/g.
• A dioxinok háttér bevitelét a mérések napjainkban 2-6 pg TEQ/ttkg-nak találták, mely nagyságrendjét tekintve azonos a még tolerálható 1-4 pg TEQ értékkel. A mért adatok szerint tehát nagyon vigyázni kell a dioxinok bevitelével, különös tekintettel a veszélyeztetettek csoportjára, akik szennyezett környezetben élnek, dolgoznak, vagy akik magas zsírtartalmú élelmiszereket fogyasztanak.

Mindezek alapján hangsúlyozandó, hogy a megszokott élelmiszer fogyasztás mellett bejutó mennyiségek életen át tartó fogyasztása esetén, az élelmiszerekben levő határérték alatti dioxin mennyiségek ismereteink szerint nem okoznak megbetegedést. Az időszakosan és a konkrét esetben esetleg élelmiszerrel elfogyasztott dioxinnal szennyezett tojás (Németországban) sem okozhat várhatóan egészségkárosodást.

(Forrás: ÁNTSZ - Dr Molnár Kornélia, Dr Rodler Imre)