Távol tartja-e a D-vitamin a náthát?

Az orvostudomány igen intenzív kutatási területét képezi a D-vitamin megfázás és egyéb légúti vírusfertőzések megelőzésében és kezelésében betöltött szerepe.

Az elmúlt néhány évben, évtizedben számos, sokszor egymásnak ellentmondó kutatási eredmény született, minél több adat áll azonban rendelkezésünkre, annál világosabb kép rajzolódik ki arra vonatkozóan, hogy miből is adódnak ezek a látszólagos ellenmondások és egész pontosan mikor van értelme a D-vitamin-pótlásnak a légúti vírusfertőzések megelőzése, illetve terápiája céljából.

Amit biztosan tudunk a D-vitaminról és az immunrendszer működésében betöltött szerepéről

A D-vitamin egyedülálló a vitaminok közt abban az értelemben, hogy szervezetünk – ellentétben a többivel – szintetizálni képes, a bőrünket ért napfény segítségével. Sokrétű szerepet tölt be szervezetünkben, többek között részt vesz a csontanyagcserében és hatással van az immunrendszer működésére. Működésmódja alapján tulajdonképpen inkább előhormonnak tekinthető. A vérben keringve aktivál vagy éppen deaktivál bizonyos sejtmechanizmusokat, az immunrendszer működésébe több síkon kapcsolódik be:

• Egészségünk megőrzése szempontjából nem csak a bélmikrobiomnak (bélflóra) van kiemelt jelentősége, ugyanilyen fontos a bélfal épségének fenntartása is. Ha ugyanis ennek épsége sérül, és fokozottan átjárhatóvá, vagyis hiperpermeábilissá válik, akkor patogén kórokozók, illetve azok komponensei a véráramba juthatnak, ami sértetlen bélnyálkahártya mellett nem történhetne meg. A D-vitamin azáltal járul hozzá a bélnyálkahártya épségének megőrzéséhez, hogy a bélsejtek közt kapcsolatot biztosító bizonyos fehérjékre van hatással.
• A D-vitamin a veleszületett immunválaszt is befolyásolja, stimulálja ugyanis a makrofágokat és a dendritikus sejteket, amelyek az immunrendszer „élharcosai”, így szervezetünk gyorsabban reagál a betolakodókra.
• A D-vitamin serkenti az adaptív immunválaszt is a Th2-limfociták számának emelésével, aminek gyulladáscsökkentő hatása van.
• A D-vitamin ösztönzi a kórokozók leküzdésére irányuló mechanizmusokat, és az immunsejteket antimikrobiális anyagok termelésére serkenti.

D-vitaminnal kétféle formában találkozhatunk, D2- és D3-vitaminként, mindkettő alkalmas D-vitamin-pótlásra, bár utóbbi némileg jobban hasznosul a szervezetben. D2 formában növényekben, D2 és D3 formában pedig növényi és állati szervezetekben is megtalálható.

D-vitamin-hiány kialakulásához vezethetnek a következő tényezők:

• Ha bőrünket nem éri elegendő napfény, ami beláthatóan könnyen előfordulhat a téli hónapokban (amikor egyébként a légúti fertőzések is könnyebben terjednek), de más időszakokban is erősen felhős időben, illetve ha a magas légszennyezettség miatt nem jut a földfelszínre elég UV-B-sugárzás. A zárt ruházat viselése is hátráltatja a D-vitamin-képződést. A kellő mennyiségű D-vitamin-szintézishez általánosságban heti 2-3 alkalommal 10-15 perc arc-kéz-kar napfényexpozíció elegendő lenne. Erre sincs azonban mindig mód. Különös tekintettel arra, hogy nyáron a bőrrák kialakulásának kockázatát csökkentendő muszáj óvnunk magunkat fényvédő készítményekkel. A csecsemőket pedig ugyanezen okból egyáltalán nem is szabad napoztatni!
• D-vitaminban szegény étrend.
• Idősebb korban és sötétebb bőrtípusúak esetében a D-vitamin-szintézis kisebb hatásfokkal működik.

Lássuk, mire derítettek fényt különböző kutatások!

Egy norvég tudósok által végzett, 2010-ben publikált vizsgálat egyértelműen igazolta, hogy az influenzában való megbetegedés kockázata és az abban való elhalálozás esélye annál nagyobb, minél alacsonyabb a szervezet D-vitamin-szintje, vagyis minél súlyosabb D-vitamin-hiány áll fenn.

Amerikai kutatók 19.000 ember adatait elemezve 2014-ben azt állapították meg, hogy akinek a vérében csak kis koncentrációban található D-vitamin, könnyebben megbetegszik megfázásban. A megfázás kockázata 40%-kal magasabb volt azoknál, akiknek a vérében nagyon alacsony volt a D-vitamin-koncentráció, szemben a magas D-vitamin-szinttel rendelkező emberekkel.

Különösen szembeötlő az összefüggés azoknál, akik olyan krónikus betegségben szenvednek, mint az asztma vagy a COPD nevű tüdőmegbetegedés. Az eredményekből tulajdonképpen még nem következik, hogy D-vitamin készítmények szedésével megelőzhető a megfázás – írja a Colorado Egyetemen dolgozó Adit Ginde és kutatócsoportja egy denveri szaklapban.

A tudósok tanulmányukban egy nagyszabású, 19000 felnőtt és fiatal bevonásával Amerikában végzett egészségügyi felmérés és vérvizsgálat adataira támaszkodtak. A D-vitamin átlagértéke 1 liter vérben 29 nanogramm az adatok kiértékelése alapján, a D-vitamin-szint kevesebb mint 1 és több mint 30 nanogramm között változott vérliterenként. A tudósok ezenkívül arra is figyeltek, hogy a felmérésben részt vevőknek nem volt-e a közelmúltban felső légúti betegségük. Ezekből az adatokból kiszámolták a demográfiai és klinikai tényezőket és egymással összefüggésbe hozták az adatokat.

Az eredmények jelentős összefüggést mutattak a vérben lévő D-vitamin és a megfázás kockázata közt. Azok az asztmások, akiknek alacsony volt a D-vitamin szintjük, ötször nagyobb eséllyel fáztak meg, mint azon sorstársaik, akik vérében magas volt a D-vitamin-szint. A kutatók hangsúlyozták, hogy a feltárt adatok semmi esetre sem bizonyítják, hogy D-vitamin-készítményekkel a megfázásos megbetegedések megakadályozhatóak.

Nemcsak a csontok és az izmok egészségét védi a D-vitamin pótlás, hanem óv az akut légzőszervi gyulladásoktól, köztük a náthától és az influenzától is – derítették ki 2017-ben a londoni Queen Mary Egyetem kutatói egy nagyszabású tanulmányban.

A British Medical Journal című orvostudományi folyóiratban közzétett tanulmány 14 országban 11 ezer résztvevővel végzett 25 klinikai próba eredményeinek új elemzésén alapul. Külön-külön ezek a kutatások ellentmondó eredményekre jutottak, egyesek kimutatták, hogy a D-vitamin véd a légzőszervi megbetegedésektől, mások semmiféle ilyen hatást nem tudtak igazolni. "Ez a nagyszabású kutatási együttműködés az első döntő bizonyítékot szolgáltatta arra, hogy a D-vitamin valóban véd a légzőszervi gyulladásoktól" - hangsúlyozta Adrian Martineau professzor, a tanulmány vezető szerzője. "A D-vitamin-pótlás védelmi hatásai a legerősebbek azoknál, akiknek szervezetében a legalacsonyabb a D-vitamin-szint, és a pótlást napi vagy heti szinten kapják, nem pedig ritkábban" - magyarázta a professzor. a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek folyamatos, alacsonyszintű D-vitamin bevitelt biztosítanak.

A D-vitamin a szakemberek szerint oly módon véd a légúti fertőzésektől, hogy erősíti az antimikrobiális peptidek szintjét a tüdőben, ezek az élővilág legősibb védekező mechanizmusai közé tartoznak, rövid, 15-40 aminosavból álló peptidláncok, amelyek a kórokozók sejtmembránjában fejtik ki baktériumölő hatásukat.

A tanulmány eredményei egybeesnek azzal a megfigyeléssel, hogy a nátha és az influenza általában télen és tavasszal lép fel, amikor a szervezet D-vitamin-szintje a legalacsonyabb. Ez adhat magyarázatot arra is, miért véd a D-vitamin az asztmarohamok ellen, amelyeket légzőszervi vírusok idéznek elő.

Bár számos reklám hirdeti, hogy a D-vitamin szedése az immunrendszer erősítése révén bizonyos vírusfertőzések megelőzésére alkalmas módszer és sok tudományos kutatás is van, ami ezt alátámasztani látszik, vannak olyanok is, amik nem tudták megerősíteni ezt az állítást. Több tudományos vizsgálat is folyt például a COVID-19 kapcsán, aminek eredményei nem szolgáltattak egyértelmű bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy segít-e bármit is a D-vitamin-pótlás a COVID-19-betegeken. Bár az is igaz, hogy nem mérték meg a betegek eredeti D-vitamin-szintjét, így nem tudják, hogy a megbetegedésükkor fennállt-e náluk D-vitamin-hiány vagy sem. Annyi azonban kiderült, hogy a D-vitamin-pótlás nem járt több mellékhatással, mint a placebokezelés, tehát biztonságosnak tekinthető és semmiképp sem ellenjavallt, az eredményessége viszont kérdéses.

2021-ben 37 tanulmány átfogó elemzésével arra a következtetésre jutottak, hogy a D-vitamin-készítmények szedése szinte alig csökkentette a légúti fertőzések kockázatát: 100 személy közül, aki D-vitamint szedett, egy éven belül 60 betegedett meg legalább egyszer légúti vírusfertőzésben, 100 placebót kapott közül pedig 62-en. Ebben az átfogó tanulmányban, melyet a The Lancet Diabetes & Endocrinology c. szaklapban publikáltak, összesen 46.000 gyermek és felnőtt adatait elemezték ki.

Az eredmények tehát ellentmondásosak, vagy legalábbis annak tűnhetnek, és a D-vitamint kevésbé hatásosnak tartó kutatások sok esetben nem is kapnak kellő visszhangot. Emiatt a köztudatban a D-vitamin szerepe jelentősebbnek tűnhet, mint amilyen valójában.

Mire következtethetünk mindebből? Miből fakad a látszólagos ellentmondás?

Azt leszögezhetjük, hogy a D-vitamin nem csodaszer a megfázás ellen, de azt is, hogy a szervezetünk számára létfontosságú, és számos, akár súlyos probléma forrása lehet az, ha nem megfelelő a szintje.

Van, amikor szükséges étrend-kiegészítő formájában pótolni, és van, amikor nem.

Ahhoz, hogy ne essünk egyik betegségből a másikba, rendkívül fontos az erős és ép immunrendszer, ami mellett kevésbé vagyunk fogékonyak a megfázásra és egyéb légúti vírusfertőzésekre, az immunrendszer normál működéséhez szükség van elegendő D-vitaminra is, így célszerű arról gondoskodnunk, hogy ne alakulhasson ki D-vitamin-hiány, és immunrendszerünk megtehesse, ami tőle telik, de persze vannak esetek és betegségek, amikkel szemben önmagában ez nem elegendő. Azzal viszont, ha túladagoljuk a D-vitamint, nem lesz erősebb az immunrendszerünk, a túladagolás tüneteivel viszont számolhatunk.

Sokan kezdenek D-vitamint szedni, amikor megfáznak, azonban a legújabb tudományos kutatások szerint ennek akkor már csak azoknál van haszna – a fentiekből is következően –, akiknek alacsony a D-vitamin-szintjük. Akiknek viszont ez a normál értéken van, mégis megfáztak, hiába is adagolják pluszban és fölöslegben a D-vitamint, nem valószínű, hogy javulást fognak elérni ezzel az állapotukban. Azoknak viszont, akik D-vitamin-hiányban szenvednek és megfáztak, érdemes mielőbb elkezdeniük pótolni a D-vitamint, és nemcsak a megfázás gyorsabb legyőzése végett, hanem a D-vitamin-hiány káros következményeinek elkerülése érdekében is.

A tanulmányok azt is igazolták, hogy jobb kisebb adagokban nagyobb gyakorisággal szedni a D-vitamin-készítményeket, mint egyszerre nagy dózisban, így hosszabb távon és jobb eredmény érhető el, vagyis tovább tartható a normál D-vitamin-szint.

Összegezve tehát a lényege annak, amit a tudomány jelen állása szerint tudunk ebben a kérdésben, az az, hogy célzottan a légúti vírusfertőzések megelőzésében és kezelésében a D-vitamin-pótlásának azoknál van szerepe, akiknek D-vitamin-hiányuk van (vagyis a normál értéknél alacsonyabb a D-vitamin-szintjük), és náluk is akkor a leghatásosabb, ha napi rendszerességgel kisebb dózisban szedik a D-vitamint, szemben azzal, ha ritkábban nagyobb adagolásban tennék.

Azt viszont, hogy van-e D-vitamin-hiányunk, legfeljebb csak sejthetjük az esetlegesen fennálló tünetekből, illetve gyanítható bizonyos fent felsorolt, vitaminhiányhoz vezető tényezők fennállta esetén, de biztosan megmondani, csak vérvételt követően a minta laboratóriumi vizsgálata alapján lehet. Mindenesetre a jelenleg elfogadott szakmai álláspont szerint általánosságban – tehát nem (kifejezetten csak) légúti vírusfertőzések megelőzése céljából – ősztől tavaszig mindenki számára ajánlott a D-vitamin pótlása étrend-kiegészítők formájában. Arról, hogy kinek milyen adagolásban, bővebben a Hogyan pótolható a D-vitamin? című cikkünkben, ide kattintva olvashat.

A D-vitamin természetes forrásai a halak, a gombák, a tojás, a tejtermékek és a zabpehely.

Tovább

• Immunerősítő étrendi tippek megfázás esetére
• Mire képes az erős immunrendszer a SARS-CoV-2 koronavírus ellen, és mire nem?

Szerző: WEBBeteg - Bak Marianna, biológus szakfordító

Felhasznált irodalom:

• Vitamin D hilft nur in bestimmten Fällen bei akuter Erkältung (kiweno)
• Guter Vitamin-D-Status kann vor akuten Atemwegsinfektionen schützen (dge)
• Vitamin D schützt vor Grippe (Zentrum der Gesundheit)
• Vitamin D fürs Immunsystem? (medizin-transparent)
• Vitamin D bei Corona eher wirkungslos (medizin-transparent)
• Der Einfluss von Vitamin D auf das Immunsystem (PiLeJe)

További forrás: MTI