Örök harcban: margarin és a vaj
megjelent:
Mióta margarin létezik, vita tárgyát képezi, hogy melyik az egészségesebb (vagyis inkább egészségtelenebb): a margarin, vagy a vaj?
Az internet pedig kiváló táptalajt biztosít mindkét oldal szkeptikusainak, akik közül a leghangosabbak talán azok, akik azzal riogatnak minket, hogy a margarint mindössze egyetlen molekula választja el attól, hogy műanyag legyen. Ezért megnéztük, hogy mindössze ízlés és a pénztárca kérdése a választás, vagy valóban van alapja az ilyen körleveleknek?
Szinte alig akad olyan internetező, aki ne találkozott volna már azzal a fotóval, ami három sárga kis kupacot ábrázol, elpusztult vagy éppen, hogy nagyon is aktív hangyákkal, akik a leírás szerint margarint vagy éppen vajat lakmároznak. A fotóhoz pedig kísérőszöveg is olvasható:
„A margarint mindössze EGYETLEN MOLEKULA választja el attól, hogy MŰANYAG legyen:-((((( Hát nézzétek… a vajra ment minden hangya, a felső margarinra is ment 2-3, ami el is pusztult… és a vajat, ami természetes, azt kedvelik a hangyák és eszik. Vagyis, nekem bizonyosságot adott ez a próba arról, hogy mit etetnek velünk.”
A szöveg és kép nem új keletű, egy brit, urbánus legendákkal foglalkozó portál 1999-re teszi a szöveg angol eredetijének megjelenését, azóta pedig számosan próbálták megcáfolni a benne foglaltakat.
Miből lesz a cserebogár?
Mielőtt a vitát megpróbálnánk eldönteni, először is tisztázzuk, hogy mi, micsoda? Vajnak nevezzük azt a nagyon puha, csontfehér zsiradékot, amit emlős állatok (leggyakrabban tehén, de bivaly-, juh- illetve kecske is) tejéből készítenek. Tejszínből vagy tejfölből készül, a vajkészítés eljárása során pedig köpüléssel választják el a tejzsírt az úgynevezett írótól. A vaj az egyik legrégebb óta ismert tejtermék: a Biblia elbeszélése szerint Ábrahám a három férfi megvendégelésekor például vajat is felszolgált.
Miért káros a koleszterin? |
| A magas koleszterinszint és mellette egyéb tényezők hatására jön létre az érelmeszesedés, mely úgy alakul ki, hogy a vérből felvett koleszterin lerakódik az erek falában, ezzel az ér keresztmetszete szűkül, mely az ér által ellátott szerv oxigén- és tápanyaghiányához vezet. Különösen veszélyes lehet ez az elzáródás, ha a szívről vagy az agyról van szó, de akár a végtagok vagy a vese és még más szervek erei is elzáródhatnak és az adott célszerv károsodását okozzák. |
A margarin ezzel szemben növényi olajok feldolgozása során előállított zsiradék. Létezését Hippolyte Mège Mouriès francia vegyésznek köszönhetjük, aki III. Napóleon megbízatására a 19. században fejlesztette ki a vaj alternatívájaként, elsősorban a francia tengerészet élelmezésére. Eleinte faggyúból készült, ma inkább pálmazsírból, amihez növényi olajokat (pálmaolaj, lenolaj, repceolaj, napraforgóolaj, vagy olívaolaj) adnak. A margarin tehát zsírok és olajok, valamint ivóvíz stabil keveréke, emulziója.
Mit mond a kémia?
Kovács Lajos, a Száz kémiai mítosz című könyv szerkesztő-szerzője szerint az, hogy a margarin majdnem műanyag volna, mindössze megmosolyogtató zagyvaság. A szerző az urbanlegends.com-nak korábban elmondta: bármilyen anyaghoz egyetlen atomot hozzáadva vagy elvéve gyökeresen más tulajdonságú anyagot kaphatunk. Tökéletes példa erre a víz (H2O), illetve a fehérítésre, hajszőkítésre használt hidrogén-peroxid (H2O2): ezek gyökeresen eltérő tulajdonságú anyagok, pedig csak egyetlen atom választja el őket. Kovács szerint nincs összefüggés egy anyag természetes vagy mesterséges volta, valamint hasznos vagy káros tulajdonságai között sem.
A dietetikus szerint
Nem csak a természettudós, hanem a dietetikus szerint sem lehet kijelenteni, hogy egyik vagy másik szendvicsalapanyag jobb (egészségesebb), vagy rosszabb (egészségtelenebb) lenne a másiknál. – A kérdésre, hogy melyik jobb, nem létezik egyértelmű válasz. Bár a vaj tömény koleszterin, a sejtek falának felépítéséhez szükség van rá. A sejtek áteresztő hártyája ugyanis koleszterinből áll.
Korábban a margarinokat hidrogénezték – ezzel keményítették – amely valóban káros lehetett, ma már viszont erről sincs szó. Ezek a „zsírkeményítéssel” készített margarinok az egészségre káros ún. transzzsírsavakat is tartalmazhatnak, de ma már léteznek olyan margarinok, melyeket egyáltalán nem hidrogéneznek – főleg a drágább árfekvésben.
A margarinok viszont többszörösen telítetlen zsírsavakban is gazdagok, melyek hatására csökken a vérben a koleszterinszint – mondta Barna Lajosné Éva, dietetikus, hozzátéve: az egyetlen megoldás a kérdésre a mértékletesség! Mindkét termék esetében az a legfontosabb, hogy ne vigyük túlzásba a fogyasztását, akkor jó eséllyel semmilyen egészségkárosító hatásuk nem lesz.
Vaj és margarin otthon |
| A vaj otthoni előállításával továbbra is meg lehet próbálkozni. Például úgy, hogy a kereskedelemben kapható habtejszínt befőttesüvegbe öntjük, az üveget lezárjuk, és addig rázzuk, amíg a szilárd vaj ki nem válik (utána a kapott vajat lehűtjük). Ha otthoni margarinkészítésre adjuk a fejünket, már technikásabbnak kell lennünk! Szükségünk lesz 20 gramm szobahőmérsékleten is szilárd, növényi zsírra. A legismertebb növényi zsírok (kókuszzsír és a pálmazsír) már sok bioboltban megvásárolhatóak. Ehhez adjunk 3 evőkanálnyi, azaz 30 gramm növényi olajat (bármilyen elérhető repce vagy napraforgóolaj, olíva használható). A keveréket jeges vízbe állított tálban egyre gyorsuló mozdulatokkal keverjük egybe, míg eléri a lágy, margarinhoz hasonló állagot. Ez után vegyük ki az edényt a hideg vízből, és adjunk hozzá 2 teáskanál tejet, valamint 2 teáskanál nyers vagy pasztőrözött tojássárgáját. Keverjük, amíg margarint nem kapunk! Sóval, citromlével és egyéb zöldfűszerekkel ízlés szerint fűszerezhetjük a margarint. |
(WEBBeteg – Kósa-Boda Veronika, újságíró)
