Összecsendül két pohár – az ünnepi összejövetelek elé

A társaságban, alkalmakkor fogyasztott alkohol – ahogy ezt mondani szokás – kiválóan emeli az est fényét, oldja a stresszt, megkönnyíti a beszélgetést.

Ha jól választunk alkoholos frissítőt, még az elfogyasztott töménytelen mennyiségű étel emésztését is megkönnyíthetjük, túlzásba vinni azonban az ünnepekkor sem szabad a szeszelést! Mérték mindenképp legyen, de lehetőleg ne a vödör.

Az alkohol a legelterjedtebb tudatmódosító szer a világon, az ünnepi asztalok, társasági összejövetelek meghatározó összetevője. Az ital kétség kívül stressz-oldó és idegrendszeri feszültség oldó hatású, hozzájárulhat a hangulat emelkedéséhez, megfelelően az étrendbe iktatva pedig az emésztést is segítheti. Az alkohol ugyanis serkenti a gyomornyálkahártya vérellátását, a savtermelődést és az éhségérzetet. Lejjebb érve az epehólyag ürülésére is jótékony hatással van, valamint egyes fajtái növelik a vérben a „hasznos”, HDL-koleszterin (vérzsír) szintjét, ezzel csökkentik a koszorúér-betegség kifejlődésének kockázatát. Bizonyos alkoholfajták antioxidáns tartalmuk miatt védelmet nyújtanak a szívbetegségek ellen is.

Természetesen csak kis mennyiségekről van szó: a mérték ne a vödör legyen, hanem a gyűszű! A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint a még elfogadható napi alkoholbevitel felső határa egészséges felnőttek részére 40 gramm naponta. 40 gramm alkoholt tartalmaz például 1 dl whisky, 4 dl bor, vagy kb. 1,5 üveg sör. Egy dl ital annyi gramm alkoholt tartalmaz egyébként, ahány százalékos alkoholtartalommal bír.

Ez nem azt jelenti, hogy ennyit feltétlenül mindenkinek meg kellene innia egy nap, mindössze arról van szó, hogy ha ezeket a határokat be tudjuk tartani, jó eséllyel még nem okozunk maradandó károsodást szervezetünkben (a hozzászokás lehetősége azonban már ilyen kis mértékben is fennáll!). Ugyancsak a WHO számításai szerint egészséges, megfelelően táplálkozó férfiaknál a mérsékelt ivás mennyisége napi 30 gramm, nőknél pedig napi 20 gramm fogyasztást jelent.

Az alkohol jótékony hatásait az orvostudomány is kihasználja (korábban sörrel még Hippokratész és Paracelsus is gyógyított). Májrák kezelésre például kísérleteznek tömény etanol-oldat befecskendezésével a daganatba, idegkárosító hatása miatt pedig neuralgiák gyógyítására is használják.

De nézzük, melyek azok a hatások, amit mi magunk is elérhetünk, ha az ünnepi asztalra megfelelően választunk szeszesitalt! Összegyűjtöttük ezért az asztalra leggyakrabban kerülő alkoholos finomságokat, s azok élettani hatásait.

Folyékony sör-örömök

A sör jelentős tápanyagtartalommal bír, így jogosan hívják „folyékony kenyérnek”. Viszont energiatartalma is nagyon magas, így fogyókúrázóknak nem ajánlott. A rendszeres, de kismennyiségű sörfogyasztással jelentős antioxidánssal támogathatjuk meg szervezetünket (1 liter sörben ugyanannyi antioxidáns van, mint 4-5 adag gyümölcsben), csökkenthetjük az ártalmas LDL-koleszterin szintjét a vérben, B1, B2, B3, B6, B9, H-vitamint is bevihetünk (az árpa csírázása és malátává történő átalakulása során nagyon sok vitamin keletkezik), mint ahogy jelentős mennyiségű ásványi anyagot is magunkévá tehetünk (réz, vas, cink, foszfor, magnézium). Néhány sörfajtában mindezeken túl a B9-vitamin olyan nagy mennyiségben van jelen, mint 100 g brokkoliban, vagy fél kiló paradicsomban.

A benne található xanthohumol stimulálja az idegrendszert, és a vírusfertőzések elleni védekezésben is jelentős szerepe lehet a kulturált sörfogyasztásnak. – Fontos tudni azonban, hogy mindezen jótékony összetevők tényleg csak a jó minőségű sörökben találhatóak meg, 90 forintos dobozáron vásárolt sör esetén arra hivatkozni, hogy csak egészségmegőrzés miatt fogyasztjuk nyakra-főre az adott lőrét, aligha érdemes – mondta Barna Lajosné Éva, dieteikus.

A sör jótékony hatásai szinte kimeríthetetlenek: a vitaminok és ásványi anyagok kombinációja az alkohollal együtt hatva növelik a szervezet elektrolitszintjét, az enzim aktivitást, a hormonszintet, a vérkeringést, az izom és anyagcsere folyamatokat, valamint fokozzák a vértestek képződését.

Erős vízhajtó és vesekőképződést megelőző hatású (naponta fél liter sör a vesekő rizikót 40 százalékkal csökkenti), viszont éppen ezért vesebetegek csak nagyon óvatosan fogyasszák! Valamint a sörözőknek érdemes az enyhe hashajtó hatással is számolniuk.

A sör minden jótékony hatását fő összetevőjének, a komlónak köszönheti. A komló távoli rokona a cannabisnak, viszont évszázadok óta gyógynövényként tartják számon. A komlót szoptató anyák használják az anyatej mennyiségének növelésére (nem, nem az apukáknak kell meginni a „tejfakasztó”-bulin), és a tejen keresztül a babákat is megnyugtatja.

Borban az igazság

A bor mérsékelt fogyasztása esetén hasonló a hatásokat látunk, mint a sör esetében. A hangsúly megint csak a mértéken van! – mondta a dietetikus. Ha tehetjük, és szeretjük, válasszunk tölgyfahordóban érlelt fajtát, ezekben ugyanis magasabb a fenoltartalom, ami a szervezetbe jutva úgy viselkedik, mint az antioxidánsok és az érelmeszesedéstől is véd.

A bor a víz mellett legnagyobb mennyiségben etil-alkoholt tartalmaz. A cukrok közül a fruktóz és a glükóz van jelen benne: a cukortartalom alapján pedig megkülönböztetünk száraz (4 gramm/liternél kevesebb), félszáraz (4-12 g/l), félédes (15-50 g/l) és édes (50 g/l felett) borokat. A szőlőben található jótékony anyagok nagyrészt a belőle készült borba is bekerülnek, megmaradnak. A magnézium segíti az izom- és szívműködést, a mangán a pajzsmirigy és az idegrendszer működésében, valamint a csontok anyagcseréjében játszik fontos szerepet. A borban található még kálium (szívbetegek ezért csak óvatosan!) is, aminek hiánya a szervezetben szívritmuszavarokhoz vezethet. A cink az inzulintermelés szempontjából fontos, a vas pedig a vérképzésben játszik szerepet.

A bor többféleképpen is segíti az emésztést: a szőlő héjának ballasztanyag-tartalma, valamint a benne található savak (borkő-, a citrom-, a borostyánkősav) segítségével is – a keményítő és zsírtartalmú anyagokat bontják. Mivel PH értéke közel esik a gyomoréhoz és az emésztőnedvekéhez, a hasnyálmirigy működését is segíti. Csersavtartalma (főleg a vörösboroké) széklet-fogó hatású.

Ez az ókorban is ismert nedű étkezések során mértékletesen fogyasztva gátolja a vérrögök, az érelmeszesedés és egyéb kardiovaszkuláris megbetegedések kialakulását, szerotonin-tartalma miatt pedig antidepresszáns hatású is. – A fehérborokról általában azt tartják, hogy immunerősítő hatású, a vörösbor pedig kifejezetten ajánlott 50 év feletti nőknek, de nekik is csak 1,5 deciliter naponta. A férfiak 2 dl-t is elkortyolhatnak belőle naponta – folytatta Barna Lajosné Éva.

Ugyancsak kedvelt karácsonyi ital a forralt bor. Mivel a bőr erei alkohol hatására kitágulnak, fogyasztásakor melegérzés és izzadás léphet föl, ezért is esik olyan jól hidegben ez a melengető fűszeres finomság. Az érzés azonban csalóka, ugyanis a hőveszteség is nagyobb lesz, ezért fokozott a kihűlés veszélye. Vigyázzunk vele!

Kontyalávaló, vagy kerítésszaggató?

A pálinka magas alkoholtartalmának köszönhetően külsőleg és belsőleg is kiválóan alkalmas a fertőtlenítésre. Peszticid, vagyis baktérium-, gomba-, és vírusülő hatású, pórusösszehúzó hatásával pedig védelmet ad a szervezetnek. – Az égetett szeszekkel kapcsolatban azonban más jótékony hatás aligha fedezhető fel, ezért fogyasztása valóban csak kismértékben javasolt, vagyis napi 1-2 centnél ne fogyasszunk többet. A pálinkáról, s egyéb égetett szeszekről már egyáltalán nem mondható el, hogy kismértékben gyógyszerként viselkednének – figyelmeztetett a szakértő.

Bár a pálinka nyomokban még a gyümölcs összetevőiből is tartalmaz egy keveset, téves feltételezés, hogy azt a szeszt éhgyomorra, aperitifként a legjobb fogyasztani. A magas alkoholtartalmú italok az üres gyomorban, alacsony vércukorszint mellett lehet, hogy „étvágycsinálóként” hatnak, de a gyomrot is „kicsinálják”, és sokkal hamarabb is jutnak be a véráramba. A pálinkának (és bármilyen más rövidnek is) az étkezés végén van a helye, amikor is felszívódása lassul, hatóértéke csökken, az emésztést viszont segíti.

Fontos tudni, a pálinka nem akkor jó, ha „kerítésszaggató”. Karácsonyra válasszunk jó minőségű italt!

Az a fránya macska-jaj

Az alkohol a szervezetben kétszer oxidálódik, a folyamat végeredményeként pedig ecetsav keletkezik belőle, amit a szervezet még tovább alakít. Az ecetsavnak köszönhetjük a másnaposság összes tünetét: a hajszálerek ugyanis elpattannak tőle, a szervezet pedig elsavasodik. A sör éppen ezért lehet jó orvosság a másnaposságra: az ugyanis lúgos kémhatású.

Az alkohol méreg, és függőséget okoz!

Bármilyen italt is választunk végül a halászlé és a bejgli mellé, azt soha ne feledjük, alkoholt csak kismértékben fogyasszunk, ellenkező esetben káros élettani hatásai vannak szervezetünkre.

Az alkohol alapvetően mérgező vegyület, károsan hat a májra (a máj szövetei elhalnak, helyüket zsírszövet illetve laza kötőszövet veszi át, a máj ebben a fázisban már nem érzékeny és magát az alkoholt sem képes úgy lebontani, mint korábban), a vesére és az idegrendszerre, a rendszeres ivóknál sűrűbben fordul elő agyvérzés, és fokozza bizonyos rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát is.

Mértéktelen fogyasztása alkoholmérgezést, halált okozhat, hosszú távon az agysejtek elhalásához, májzsugorodáshoz vezet. Gyakori fogyasztása pedig függőséget okoz! Mindennemű alkohol pozitív élettani hatásai csak kulturált és mérsékelt fogyasztás esetén érvényesülnek.

Becslések szerint Magyarországon félmillió idült és kb. egymillió látens alkoholista él. A leszokás nagyon nehéz, és elvonási tünetekkel is jár, mint az alkohol utáni vágy, hiányérzet, nyugtalanság, remegés, hideg verejtékezés, szédülés, hallucinációk, görcsök, álmatlanság, idegkimerültség.

Karácsonykor inkább igyunk kevesebbet, de válasszunk jó minőségű szeszt!

(WEBBeteg – Kósa-Boda Veronika, újságíró)