Aszpartam: A legújabb kockázatértékelés eredményei
megjelent:
Az Európai Bizottság az EU-ban 2011 májusában kérte fel az EFSA-t az aszpartam (E951) teljes körű kockázatértékelésére. A rendelkezésre álló információk részletes és módszeres elemzésével az EFSA szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy az átlag populációra nézve az aszpartam és bomlástermékeinek jelenlegi expozíciós szintje mellett a toxicitással kapcsolatos aggodalmak alaptalanok.
Az European Food Safety Authority (EFSA) nyilvános, online konzultációt indított az aszpartam mesterséges édesítőszer biztonságosságával kapcsolatban. A teljes kockázatértékeléshez az EFSA valamennyi érdekelt féllel egyeztetett az aszpartammal és bomlástermékeivel kapcsolatban, továbbá a jelenleg elérhető szakirodalom, illetve új humán tanulmányok teljes körű, átfogó áttekintésére vállalkozott.
A jelenleg megengedhető napi bevitel (ADI) értékének megállapításához az ANS bizottság figyelembe vette az aszpartam és bomlástermékeinek mérgező-, illetve rákkeltő hatását, lehetséges adverz hatásait illetve a fenilalanin nevű bomlástermékének a fejlődő magzatra gyakorolt hatásait vizsgáló hosszú távú tanulmányok eredményeit.
A bizottság megerősítette, hogy miközben az ADI az átlag populációra vonatkozik, nem alkalmazható a fenilketonuriás betegekre, mivel számukra szigorú fenilalanin-mentes diéta betartása szükséges.
Mi az aszpartam?
Az aszpartam egy alacsony kalóriatartalmú, intenzív, a szacharóznál mintegy 200-szor édesebb édesítőszer, mely Európa sok országában több mint 20 éve engedélyezett élelmiszer-adalékanyag. Egyik bomlásterméke, a fenilalanin, mely a fenilketonuria nevű betegségben szenvedő várandós nők fejlődő magzataira jelent nagy veszélyt.
Milyen élelmiszerekben található meg az aszpartam?
Az aszpartámot felhasználják italok, desszertek, édességek, rágógumi, joghurt, csökkentett energiatartalmú és diétás termékek édesítésére, valamint asztali édesítőszerként.
Miért veszélyes a fenilalanin a fenilketonuriás betegre nézve?
A fenilalanin (Phe) a fehérjék felépítésében résztvevő aminosavak egyike. A szervezetben tirozinná alakul át. A tirozin szintén aminosav, amely fehérjék alkotórésze, illetve hormonok és neurotranszmitterek előanyaga.. A fenilalanin úgynevezett esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy a szervezet képtelen az előállítására, ezért a bevitelt az étkezéssel kell biztosítani.
A fenilalanin számos élelmiszerben megtalálható. Ha nagy mennyiségben kerül a szervezetbe, mérgező lehet, különösen a fenilketonuriában (PKU) szenvedő várandós nők esetében, mivel a fenilalanin vérszérumban lévő mérgező koncentrációja a magzat agyfejlődését visszafordíthatatlanul károsítja.
A fenilketonuria (PKU) öröklött rendellenesség, ami magas fenilalanin és alacsony tirozin koncentrációval jár. A betegség során, kezeletlen esetben, a vérszérum magas fenilalanin koncentrációja visszafordíthatatlanul károsítja az agy fejlődését, így a szellemi képességek fejlődésének elmaradásához, megrekedéséhez, hangulati zavarokhoz és viselkedési problémákhoz vezet.
A fenilketonuriás betegek terápiájának célja az elfogadható fenilalanin szérumkoncentráció fenntartása, aminek alapja a restrikciós diéta, ami a fehérjében gazdag élelmiszerek (hús, hal, tojás, tejtermékek, diófélék és magvak), magas keményítőtartalmú élelmiszerek, valamint az aszpartamot tartalmazó ételek és italok fogyasztásának korlátozását jelenti. Az Európai Unióban épp ezért a fogyasztók védelmében a címkéken minden aszpartámot tartalmazó terméket fenilalanin forrásként kell feltüntetni.
Előzmények és további információk a kockázatértékelésről |
| A szabályozó szervezetek szerte a világon az 1980-as évek óta értékelik az aszpartam biztonságosságát. Az aszpartam első Európában végzett biztonsági értékelését 1984-ben tették közzé. Később, 1988-ban, 1997-ben és 2002-ben további kiegészítő felméréseket is végeztek. Az EFSA 2002-es létrehozása óta már 2006-ban, 2009 és 2011-ben is megfogalmazta az aszpartam biztonságosságára vonatkozó ajánlásait, ám teljes körű kockázatértékelésre a mai napig nem került sor. Az ANS Bizottság átfogó felülvizsgálatát az adatok összegyűjtése érdekében tett nyilvános felhívás tette lehetővé, melynek segítségével nagy mennyiségű, korábban publikált és publikálatlan tanulmányok eredményeit is reprezentáló tudományos információ vált elérhetővé. Az összegyűjtött anyagban az a 112 eredeti dokumentum is szerepel, melyet az aszpartam engedélyezési kérelmének alátámasztására nyújtottak be az 1980-as évek elején Európában. Az átláthatóság és nyitottság érdekében az EFSA a tudományos tanulmányok teljes listáját és az eddig kiadatlan tudományos adatokat is elérhetővé tette a nyilvánosság számára. Az EFSA emellett összeállított egy listát Gyakran Ismételt Kérdések címmel, mely segít megmagyarázni a véleménytervezet kulcsfontosságú tudományos fogalmait és következtetéseit. A nyilvános konzultáció visszajelzéseit egy jelentésben foglalják össze, melyet az ANS Bizottság a vélemény 2013 májusára tervezett végső kialakításához is felhasznál. |
