Több D-vitaminra van szükségünk

WEBBeteg összeállítás
megjelent:

A D-vitamin számos létfontosságú szerepet tölt be szervezetünkben, azonban csak napjainkban kezdünk kellő figyelmet fordítani rá. A D-vitamin-hiány világszerte népbetegségnek számít, a probléma a hazai népesség jelentős hányadát is érinti.

A legújabb tudományos felfedezések igazolják, hogy a D-vitaminnak (kalciferol) szerepe van számos súlyos betegség megelőzésében, és megfelelő D-vitaminszint szükséges ezen betegségek eredményes kezeléséhez is. Ez az oka annak, hogy a D-vitamin napi bevitelére vonatkozó ajánlást 2012-ben megváltoztatták, mégpedig közel tízszeresére emelték a megelőző évekhez képest.

A hivatalos hazai ajánlás szerint a kockázati csoportba tartozó emberek esetében (csontritkulásban, máj- vagy vesebetegségekben szenvedők, várandós nők, stb.) a D-vitaminszint vérből történő meghatározása után az orvos által előírt mértékben kell pótolni a D-vitamint. A vitaminhiány mértékétől függően 4-6 naponként adagolható D3-vitaminból 50.000 NE. Mivel a bőrünket érő napfény hatására termelődik a szükséges D-vitamin jelentős része, késő ősztől kora tavaszig egészséges embereknek is szükségük lehet megelőzés céljából a D-vitamin pótlására. Felnőtteknek 1500-2000 NE, túlsúlyosaknak ennek kétszerese az ajánlott bevitel.

Milyen betegségek megelőzésében van szerepe a D-vitaminnak?
A D-vitamin leginkább a csontanyagcserében betöltött szerepéről ismert. A napjainkban is folyó tudományos kutatások azonban számos olyan jelentős hatására derítenek fényt, amelyekre korábban nem is gondoltunk volna. Az új vizsgálati eredmények szerint a szervezetben a megfelelő D-vitaminszint több különféle betegség megelőzésében és kezelésében is fontos szerepet tölt be. Mire jó a D-vitamin?

D-vitamin-pótlás gyerekeknél

A csontdeformitással járó angolkór (rachitis) az ipari forradalmat követően az angol nagyvárosokban élő gyerekeknél jelentkezett, mivel a köd és a szmog miatt szervezetük nem jutott elegendő napfényhez. A betegséget a D-vitamin-hiánya okozza, és sajnos ma is bárhol előfordulhat, ha nem szentelnek kellő figyelmet a megfelelő D-vitaminpótlásra. A Nap káros sugaraitól fényvédő krémekkel kell védenünk a kicsik érzékeny bőrét és a szabadban is árnyékban kell tartózkodniuk.

A csecsemők, gyerekek és serdülők fejlődésben lévő csontjai ideális fényviszonyok, és megfelelő táplálkozás mellett is fokozottan igénylik a D-vitamint. Csecsemőknek a napi ajánlott D-vitamin adag 400 NE, betegség, illetve koraszülöttség esetén ennél több. Egy éves kor után ősztől tavaszig a kicsiknek 400-600 NE, a nagyobb gyermekeknek 800-900 NE, a serdülőknek pedig 800-1000 javasolt.

D-vitamin-hiány időskorban

Idős korban a D-vitamin-hiány csontlágyuláshoz vezethet, mivel a csontok a vitamin hiányában nem jutnak elegendő kalciumhoz, ami a csontok tömegének jelentős részét képezi. Az időskori D-vitamin-hiányos állapot oka sokrétű: az idősek kevesebbet tartózkodnak a szabadban, kevésbé figyelnek oda az egészséges táplálkozásra, és a kor előrehaladtával csökken a bőr D-vitamin előállító képessége. Különösen fontos ezért mind az idősek, mind a hozzátartozóik részéről nagy hangsúlyt fektetni a megelőzésére, odafigyelve a kiegyensúlyozott D-vitaminban gazdag táplálkozásra (tojás, halak, tej, sajt, vaj), illetve D-vitamin-hiány esetén a vitaminpótlásra.

Túladagolható a D-vitamin?

Zsírban oldódó vitamin lévén a kalciferol fölösleges mennyisége a zsírszövetekben és a májban halmozódik fel, ennek ellenére nagyon ritkán következhet be túladagolás, és akkor is csak nem megbízható táplálékkiegészítők alkalmazásának következtében, ezért nagyon fontos, hogy ha D-vitamin-hiányban szenved, a pótlás az orvos utasításainak betartásával és megfelelő vitaminkészítményekkel történjen.

(WEBBeteg összeállítás - Dr. Lesznyák Judit, netdoktor.de, news-medical.net)

Cikkajánló

A D-vitamin típusai, forrásai és hatásai

Dr. Csuth Ágnes, Irinyi-Barta Tünde
D-vitamin
A D-vitamin (D-hormon) elnevezés több, zsírban oldódó vitamint foglal magába. Legfontosabb feladata a kalciumháztartás szabályozása, valamint a csontok ásványosítása.
A folsavhiány
A folsavhiány

Természetes folsavforrások.

Torokfájás
Torokfájás

Jó-e a csípős paprika ellene?

WEBBeteg összeállítás - Irinyi-Barta Tünde, Dr. Ujj Zsófia Ágnes
Budai Endokrinközpont - Dr. Békési Gábor, endokrinológus
WEBBeteg összeállítás - Dr. Csuth Ágnes, Irinyi-Barta Tünde
WEBBeteg - Molnár Judit, újságíró-szerkesztő
Hypertonia - Prof. Dr. Szabó András, gyermekgyógyász

Segítség