Harc a tisztességtelen egészségügyi reklámok ellen

szerző: Kósa-Boda Veronika, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Az elmúlt évtized egyre liberálisabb gondolkodásmódja, a Versenyhivatal és az Európai Unió nyomása miatt 2006-ban megváltozott a Magyar Orvosi Kamara etikai kódexének hirdetési etikára vonatkozó szabályozása. Az új reklámpiaci eszközök megjelenésével azonban a korábban ismert reklámújságokon túl óriási tér nyílt meg az ellátók előtt, amit sokszor nem etikusan használnak – legalábbis a Magyar Orvosi Kamara szerint, akik egységes piaci szabályozást sürgetnek.

Az egészségügyi ellátórendszer gondjai, a hosszú várólisták, a problémás diagnosztika, a közfinanszírozott ellátásokhoz való hozzáférés nehézségei miatt a kiszolgáltatott paciensekben egyre nagyobb az igény, hogy magánszolgáltatóknál orvosoltassák problémáikat. – A magánorvosi piac egyre egyre inkább szélesedik, az orvos kollégák is egyre többen keresik itt a boldogulásukat.
Ez önmagában nem baj, az viszont igen, hogy az elmúlt évtized egyre liberálisabb gondolkodásmódja, liberális kormányzása, az európai versenyszabályok túlzott átvétele mind-mind ellene volt egy kielégítő köztestületi reklámszabályozásnak. E tendencián felbuzdulva azonban a különböző magán egészségügyi tevékenységek az orvosi hivatáshoz egyre méltetlenabb módon és eszközökkel, sokszor valótlanságot súroló állításokkal, a betegek tudatlanságát és tájékozatlanságát kihasználva kerülnek reklámozásra – mondta dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, hozzátéve: az egyes orvosi beavatkozásokat képi, sőt videós bemutatásával tarkítva már nem csak a versenyszabályokat sértik a szolgáltatók, hanem a jó ízlés határát is.

A gyógyszerreklámozás törvényi feltételei

A gyógyszergyártás iparszerűvé válását és a kereskedelem gyakorlatát tekintve, megfelelő szakismerettel nem rendelkező személyek vásárolják a gyógyszereket, éppen ezért elengedhetetlen követelmény, hogy a gyógyszerek forgalmazásában szigorúbb szabályok érvényesüljenek. A gyógyszerreklámozás törvényi feltételei>>
– Elfogadjuk és nem tagadjuk, hogy az egészségügy is piac, és így reklámozható, de nem elfogadható az egymásra licitáló, a különböző beavatkozásokat vizuálisan és részletesen bemutató hirdetési sturktúra. Különösen veszélyesnek tarjuk a különböző kuponos akciókat, amelyek irreális állításokkal és akciókal csábítják a gyanútlan vevőt, jelen esetben a beteget – folytatta a jelenlegi hirdetési piac hibáit az elnök.
Éger szerint az egészségügyi tárgyú hirdetéseknek tárgyszerűeknek és tényszerűeknek kell lenniük úgy, hogy közben nem ígérhetnek valótlanságot, s más szolgáltatók hitelét sem rontják. A kamara tagjai ugyanis az orvosi hivatást lealacsonyító eszköznek tartják az árképzéssel kapcsolatos stratégiát, ami meggyőződésük szerint nem a munkájukat tisztességgel és magas színvonalon végző kollégáknak, hanem az alacsony színvonalon, nem megfelelő képzettségű személyzettel vagy elégtelen tárgyi felszereltséggel szolgáltató piaci szereplőknek kedvez.
– Ennek érdekében jogszabályi intézkedésre van szükség, ezért a MOK levélben fodult az emberi erőforrásk miniszteréhez, a gazdasági versenyhivatalhoz, valamint a parlament egészségügyi bizottságához egy joszabálymódosításért. Olyan szabályokat szerenténk, amelyek önmagukban is szabályozzák a reklámokat, valamint szigorúbb etikai kódexet engednek meg a MOK-nak – magyarázta Éger István, aki elmondta, azért van szükség a MOK-nek szélesebb jogkörökre, mert jelenleg számos olyan egészségügyi ellátó működik, amelyet nem orvos, hanem más szakmát gyakorló hirdető vezet, akivel szemben jelenleg tehetetlen a kamara.

Tájékozatás nincs, csak licitálás

Dr. Kovács János, a Magánorvosok Országos Szövetségének elnöke szerint az árversenyre irányuló reklámozás azért is aggályos, mert orvos és betege között óriási informáltsági különbségek vannak. A jelenlegi, csak a beavatkozások árának kommunikációjára épülő hirdetésekből azonban a beteg nem értesül arról, hogy valójában mit is takar a reklámozott beavatkozás, ott mi fog vele történni, a páciens így jószerivel azt sem tudja, hogy mire vállalkozik.
– Helyesnek azt tartanánk, ha ebben az információs asszimetriában a páciensnek a döntést nem csak a marketingfogások között kellene meghoznia, hanem teljes tudás birtokában. Nem fogadható el olyan promóció, ami csak az árakra, az árképzésre alapul – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve, sokszor találkoznak olyan eljárással is, amikor a kereskedő érezhetően a bekerülési ár alatt értékesíti szolgáltatását, ez pedig ugyancsak etikátlan.
Kovács szerint az is problémás, hogy a csak árak alapján reklámozott szolgáltatások esetében a beteg nem tudja felmérni, hogy az adott érték valójában mit jelent, hiszen abban nem tükröződik a szaktudás és a felkészültség. – Buszokon, óriásplakáton orvosi beavatkozást hirdetni, kuponokkal a vásárlást ösztönözni nem tisztességes és nem is etikus – mondta.
Jogszabályra pedig azért van a leginkább szükség, hogy a nem orvos szolgáltatókat is meg lehessen valamiképpen fogni. Ha vét a reklmszabályok ellen, a kamara szerint előbb büntetést kell kiszabni, később pedig akár a szolgáltatásból való kizárás is lehet a szankció. A kamara azt javasolja, hogy az orvosi/egészségügyi gyógyító és egyéb (pl. esztétikai) célú beavatkozások marketingjében csupán e szolgáltatások mibenlétét, az ellátóhely helyét, elérhetőségét, az árak korrekt, tárgyszerű fellsorolását, az orvos rendelési idejét és a személyével kapcsolatos, kommunikációra szánt adatok közlését engedje meg ezikai kódexében a kamara tagjai számára.
A MOK ugyanakkor nem akarja eltörölni az árengedmények nyújtásának lehetőségét, de azt szeretnék elérni, ha azt kizárólag a szolgáltató helyen, egyedileg felajánlva (pl. régóta visszajáró, az ellátóhely szolgáltatásait már többször igénybe vett páciens vagy családtagja számára) lehessen azt igénybe venni.
(WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)

Cikkajánló

Segítség