Tények és tévhitek: Erősíthető az immunrendszerünk?
Az emberek túlnyomó többségénél az immunrendszer köszöni szépen, optimálisan működik, ezért nincs szüksége erősítésre. Akkor mi értelme azoknak az agyonreklámozott csodaszereknek, amelyeket megvásárolunk?
Boldogkői Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézet igazgatója kérdésünkre elmondta: az immunerősítésre alkalmazott alternatív készítményeknek semmi közük az immunerősítéshez, így nem is használnak.
Hatásosak az immunerősítő csodaszerek? Nem!
Vannak ugyan olyan szerzett vagy genetikai betegségek, amelyek az immunrendszer gyengülését okozzák, az azonban tévhit, hogy ez nagy tömegeket érintene. Az a helyzet, hogy az alternatív piac szereinek nincs is immunerősítő hatásuk, kamu az egész.
De még szerencse, hogy így van, mert amennyiben ezek a készítmények valóban hatékonyak lennének, az komoly problémákat okozhatna, például autoimmun betegségeket – teszi hozzá a biológus végzettségű egyetemi tanár.
Szükséges-e vitaminokkal kiegészíteni a táplálkozásunkat? Nem feltétlenül!
Egy normálisan táplálkozó ember nem szenved hiányt vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban, ezért ezeknek a készítményeknek étrend kiegészítőként történő szedése értelmetlen. Aki nem jut hozzá zöldségekhez vagy gyümölcsökhöz ősz végén, télen, annak ajánlható a mérsékelt vitaminpótlás. D-vitaminból alakulhat ki hiány, bár ritkán okoz megbetegedést – mondja Boldogkői Zsolt.
Az extra dózisú vitaminok (C-, B16-, E-, K-) terápiás hatása vitatott, bizonyos esetekben mellékhatásként vesekő, véres vizelet alakulhat ki.
A-vitaminnal a rák ellen? Nem igazolódott be!
Ezzel kapcsolatban több, részletes vizsgálatot is végeztek már. Az volt az állítás, hogy az antioxidánsok (így az A-vitamin és annak előanyaga, a béta-karotin) a rák kialakulását akadályozzák meg, ezért nagy mennyiségben kell a vitaminpótlás. Kiderült azonban, hogy ennek az ellenkezője igaz.
Az úgynevezett CARET kísérletben a tüdőráknak kitett személyek (dohányosok és azbeszttel dolgozók) fele béta-karotint és A-vitamint, a másik fele pedig placebót kapott. A kísérletet 18 ezer részvevővel hat évig folytatták volna, de hamarabb be kellett fejezni, mert az antioxidáns tablettákat szedők között 46 százalékkal magasabb volt a tüdőrákban való elhalálozás aránya, s 17 százalékkal nagyobb az egyéb halálok. Azóta több antioxidáns vitaminkészítményt teszteltek, és a gyógyító hatást tekintve mind negatív eredményeket adott - mondta el a biológus, aki bővebben írt cikket a témában az Indexen.
Probiotikumok: ital vagy kapszula? |
Megelőzésre megoldás lehet a probiotikumok (Lactobacillus és Bifidobacterium) kapszulás alkalmazása, hogy elősegítsük a normál bélműködést, de ezt sem nevezhető immunerősítésnek – teszi hozzá az allergológus. A különböző iható készítményekkel szemben a liofilizált, kapszulás készítményeknél feltűntetik a pontos baktériumszámot. A Magyar Élelmiszerkönyv alapján az a termék nevezhető probiotikusnak, amely legalább 10⁶/g élő csíraszám mennyiségben tartalmaz jótékony baktériumokat. Tapasztalatunk szerint nem minden iható készítmény csomagolásán található meg a pontos csiraszám, az egyéb összetétel. |
(WEBBeteg - Tóth András, újságíró)